h i r d e t é s

Puhul a kormány a gigaberuházás ügyében: 2032 lehet az új paksi céldátum

Olvasási idő
8perc
Eddig olvastam

Puhul a kormány a gigaberuházás ügyében: 2032 lehet az új paksi céldátum

2018. november 12. - 07:41

 

Immár a kormányzat se cáfolja határozottan azt a szakmai értesülésünket, hogy az új paksi atomblokkok átadása akár a lehető legkésőbbi időpontig, azaz 2032-ig is elhúzódhat. - írja a nepszava.hu.

Forrás: MTI Fotó: Sóki Tamás

A paksi atomerőmű bővítésében részt vevő szakemberek köreiben is egyre gyakrabban merül fel a tervezett paksi blokkok tényleges átadási időpontjaként 2032 - értesült lapunk. Ez azt jelenti, hogy az atomhívők is mindinkább hajlamosak elengedni a jelenleg hivatalosnak számító, 2026-2027-es határidőt.

Erre leginkább Orbán Viktor szeptemberi moszkvai kijelentései szolgáltatnak alapot: Vlagyimir Putyin orosz elnök oldalán már a határidők másodlagossága mellett tett hitet. Szavai szerint ugyan ezeket „igyekszenek” betartani, a beruházás „rengeteg technikai kérdést vet fel: különböző szabványok, előírások, az Unió Oroszország számára eddig még nem ismert bürokratikus gyakorlata”. Ezután az üggyel kapcsolatos kormánykommunikáció a merev cáfolattól a határidők fontosságának kisebbítése és a „minőség” hangsúlyozása irányába tolódott el.

Már nyíltan beszélnek róla

A határidők eddig se tartoztak a két fél központi kérdései közé, ami egy legalább háromezer milliárd forintos beruházás esetén legalábbis szokatlan. Négy éve, a magyar-orosz államközi szerződés aláírásának napjaiban a kormány az első blokk tekintetében még 2023-as átadást helyezett kilátásba. A megállapodásról szóló törvény ugyanakkor erre nem tartalmaz konkrét időpontot. A nyilatkozatok szintjén az átadási időpont aztán finom csúszásnak indult. A beruházásra nyújtott orosz állami hitelt bemutató, már szintén négy éves törvény szerint a pénzt a magyar állam 2025-ig használja fel és legkésőbb 2026 március 15-én kezd törleszteni.

Egy EU-s dokumentum szerint ekkor a két fél 2024-2026-os átadásban állapodott meg. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár, Aszódi Attila 2015-ben még úgy fogalmazott, hogy a 2023-24-es átadást követő másfél éves próbaüzem után a tényleges termelés 2025-26-ban indul.

Némiképp változott a központi kommunikáció, amikor tavaly év végére az EU minden engedélyt megadott a beruházáshoz. Bár a „csúszás” szó használatát a kormányzati megszólalóknak akkor még kerülniük kellett, Brüsszelre mutogatva 22 hónapos határidő-módosulást emlegettek. Ekkortól beszélnek a két blokk tekintetében 2026-os-2027-es átadásról. Miután viszont Orbán Viktor mára ezt is látványosan elengedte, a többiek is beálltak emögé. Így a parlamentben a Paks II. beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János is arról beszélt, hogy „igen, lehet csúszás”.

Szinte azonnal összeugrottak

Forrásaink szerint az első tényleges építési engedélyek kiadása kapcsán a magyarok és oroszok között éles műszaki-kulturális-biztonsági ellentét bontakozott ki. A gond az, hogy míg a jelenleg is működő paksi atomblokkokat Magyarország saját magának építette fel és Oroszország ebben a tekintetben csak beszállítónak számított, most a Roszatom kulcsrakész kivitelezést vállalt: így a bővítés minden szakmai döntése az orosz állami cégre hárul. A hivatalos szervek felé ugyanakkor az engedélykérelmeket a beruházó, vagyis a magyar állami Paks 2 nyújtja be.

Ezeket tehát első körben az oroszok fogalmazzák meg, majd eljuttatják a paksiaknak, amelyek azt még a benyújtás előtt igyekeznek saját műszaki- és helyismeretük alapján finomítani, módosítani. Ez már ezen a szinten éles vitákhoz vezet a két fél között. Korábban Süli János a magyar fél részéről ebben kompromisszummentes határozottságot ígért. Ennek első nyilvános jeleként tavaly év végén a hazai engedélyezést végző Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a munkálatokat segítő első épületek engedélykérelmét is visszadobta. Bár azóta ezek az engedélyek halkan megszülettek, a kivitelezés – a korábbi ígéretek ellenére - máig nem indult meg.

Forrásaink szerint az orosz tervek tartalma, formája és minősége nem elégíti ki az EU-s előírásokat. Eme megjegyzéssel sokat visszaadtak átdolgozásra. Emellett a magyar energetika állapota sem hasonlítható össze a '60-as-'70-es évekével. Nyomasztó a szakemberhiány. A magyar kormány emiatt is igyekszik puhítani az engedélyezés szigorú összeférhetetlenségi szabályain. 

Putyin megmondta

Lapunk belső körökből származó értesülései szerint a legutóbbi Orbán-Putyin-találkozó központi témájául valójában a Paks 2-es csúszás okozta feszültségek tisztázása szolgált. A 22 hónapos késést mindkét fél megdöbbenéssel nyugtázta. Ebben értékelések szerint a legnagyobb felelősség a kivitelezést végző, orosz állami Roszatomot terheli, de 30 százaléknyi sara lehet a magyar állam tulajdonában lévő beruházónak, a Paks II Zrt.-nek, de kiveszi a részét az engedélyeket kiadó Országos Atomenergia Hivatal is. Jellemző, hogy „Brüsszelt” a szakértők egymás között szinte egyáltalán nem kárhoztatják.

Vagyis az, hogy a problémákat az Oroszország számára ismeretlen uniós bürokrácia jelentené, csak egy kormányzati kommunikációs újítás. Ami ráadásul tárgyilag se áll meg, hisz a Roszatomnak például az évtizedek óta zajló finnországi fejlesztések kapcsán nagyon is ismernie kell az uniós engedélyezési rendet. Finnországban amúgy a két fél közötti kulturális különbségből fakadó súrlódásokat sokkal nyíltabban kezelik. Úgy a beruházó vállalat, mint az engedélyező hatóság az átláthatóság jegyében rendre közzéteszi, mely orosz dokumentumokat miért nem fogadják el. 

Mindezek nyomán a magyar szakemberek 22 hónap helyett ma már inkább 30 hónapos csúszást emlegetnek. Vagyis az átadás szerintük legkorábban 2027-2028-ra várható. Ugyanakkor – nyilvánvalóan a kormánypolitika új keletű engedékenysége nyomán - belátható közelségbe került a 2032-es átadási időpont is. Ez azért fontos, mert akkortól kell évente leállítani a jelenlegi négy paksi atomblokkot. Bővítés helyett tehát ebben az esetben beszélhetnénk a kormánykommunikáció által a kezdetektől hangsúlyozott „fenntartásról”: ekkor ugyanis az új blokkok nagyjából ütemesen vennék át a jelenlegiek szerepét.

Több szakember ezt üdvözölné, kereskedelmi és műszaki okokból egyaránt ellenezve, hogy az összesen 2400 megawatt (MW) méretűre tervezett két új blokk – a kormány hivatalos terveinek megfelelően - akár 5-6 évig is párhuzamosan termeljen a 2 ezer MW-s jelenlegiekkel. Szerintük ugyanis nem csak hogy „túl sok” áramot bocsátana ki az egység, de a megnövekedett terhelés miatt költséges pótlólagos hálózati és hűtési beruházásokra is szükség van, ami viszont a jelenlegi blokkok leszerelésével utólag szükségtelenné válik.

Másfelől: ha az új blokkokból az elsőt még 2032-ben se sikerülne kereskedelmi üzembe állítani, az – más, előrehaladott eljárások híján - már a független szakértők egy része szerint is veszélyeztetné a biztonságos energiaellátást. Bár a kormány ezt jelenleg magabiztosan kizárja, a fejlett világ atomerőmű-beruházásai sorában nem ritkák az évtizedes határidő- és többszörös költségtúllépések se. 

Kizárás után elbeszélés

Lapunk megkeresésére kizárta a 2032-es blokkátadást Aszódi Attila is, aki készséggel állt felvetéseink elébe a Portfolio Energy Investment Forum 2018 című minapi rendezvényének szünetében. „Azzal számol”, hogy a 2026-2027-es határidő nem módosul. Arra a kérdésünkre, hogy mit szólna, ha az átadás bármely ok miatt mégis egész 2032-ig kitolódna, éles tiltakozás helyett úgy fogalmazott: a lényeg, hogy a lehető legjobb minőségű erőmű, legalábbis az évszázad végéig biztonságos termelésre alkalmas egység készüljön el. Egyszersmind cáfolta, hogy a jelenlegi és az új blokkok egyidejű működtetése bárminemű pótlólagos beruházásokkal járna.

Így az új termelőegységekre a megállapodás szerinti költségkereten belül tervezett hűtési és áramtovábbítási beruházások képesek lesznek kezelni a két egység egyidejű működésével járó terhelést is – vélekedett az államtitkár. Annak kapcsán, hogy a hűtési kérdések a Duna alacsony vízállása és magas nyári hőmérséklete miatt mostanság még a jelenlegi blokkok kapcsán is a szakmai viták kereszttüzébe kerültek, a témát valóban kiemelten vizsgálandónak nevezte. Míg – amiként előadásaiban is - határozottan úgy véli, hogy a Duna másodpercenként legalábbis ezer köbméter körüli vízhozama bizonyosan elegendő lesz a hűtés másodpercenként mintegy száz köbméteres igényére, a hőfokkal kapcsolatban visszafogottabb. Eszerint erre még keresik a megoldásokat, például csúcshűtők segítségével. 

A blokkok időleges leállítását ugyanakkor csak a legvégső lehetőségként említette. A magyar-orosz szakértők közötti szakmai-kulturális különbségeket nem tagadva úgy vélte: ez a más-más szabályok és szokások miatt bármely más külső fél esetében is hasonlóképp alakulna. A rendkívül összetett munkálatok teljes pontosságot igényelnek. Rögzítette, hogy az EU atomerőmű-létesítési előírásai a világon a legszigorúbbak.

Annak kapcsán, hogy a csúszást jelenleg nem veszi figyelembe a hitelvisszafizetés 2026 márciusi kezdőidőpontja, leszögezte: a fejlemények tükrében a két fél bármilyen módosításban megegyezhet.

Aszódi Attila változatlanul kiáll amellett, hogy a hazai áramellátás biztonságának hosszú távú fenntartása érdekében szükség van a két új paksi atomblokkra. Annak kapcsán, hogy Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár emellett a háztáji energiatermelés ösztönzését is kormányzati szándéknak nevezte, leszögezte: a szerinte is fejleszteni szükséges otthoni megoldások a jövőben se váltják ki azt a biztonságot, amit egy háztartás hálózati csatlakozása jelent.

Ködös határidők

Aszódi Attila kérdésünkre nem kívánt pontos időpontot megadni az – előadásaiban általa is a legfontosabbnak nevezett – létesítési engedélykérelem beadási határidejét illetően. Korábban a dokumentum elfogadásának belső határidejeként 2019 végét jelölte meg: a tényleges munkálatok csak ezután indulhatnak meg. Az OAH-nak egy éve van a dokumentum elfogadására, ami plusz egy negyedévvel hosszabbítható. Azt nem erősítette meg, hogy a Paks II Zrt. sikertelenül pályáztatta volna meg az engedélykérelem külső szakértői Annak figyelembe vételével, hogy immáron novembert írunk, elismerte, hogy ez gyors beadást és elfogadást tesz szükségessé. Ugyanakkor e tekintetben továbbra is bizakodó. Habár a felvonulási épületek kivitelezését tavaly még ez év elejére ígérték, Aszódi Attila e tekintetben se kívánt becslésekbe bocsátkozni.

Az államtitkár bízik a jó kérelemben

A Paksi Atomerőmű kapacitásának hosszú távú fenntartására például a klímavédelem miatt van szükség – közölte a Portfolio Energy Investment Forum 2018 című konferenciájának szünetében kérdésünkre Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár. Biztonságos kiváltására ugyanis jelenleg leginkább csak légszennyező eljárások ismertek. Ama felvetésünk kapcsán, hogy a nukleáris blokkok hűtése kifejezetten a klímaváltozás miatt vált kérdésessé, abbéli bizakodásának adott hangot, hogy eme kérdés kezelésére a létesítési engedélykérelem megbízható megoldásokat javasol majd. Hisz a kérdésben a biztonság az első - szögezte le.

nepszava.hu


 

Kommentek

h i r d e t é s