De nem találom. Nézem a metakommunikációjukat, ahogy beszélnek, reagálnak, ahogy mások felé fordulnak. Ahogy megmagyaráznak dolgokat, ahogy gazdagodnak, ahogy élnek. Nézem azt, amit képviselnek. És nekem ez nagyon nem az, mint amit ők kommunikálnak erről.

Próbálom megfejteni a titkot. Mi lehet, amitől úgy érzik, ők valami újfajta rendet, értéket képviselnek, ami eddig nem volt, ami őket valamivel felruházza, valami olyannal, amitől ők mérföldkőnek érzik magukat, és azt is, amit tesznek. Miből az a magabiztosság, ami áthatja őket? Amiben nincs kétkedés, elgondolkodás, amiben csak az a hit van, hogy ők az új rend, ők a jövő.

Öltözködés? Vajon egy Gucci táska jelent polgárosodást? Vagy az drága öltönyhöz felvett hátizsák, amit múzeumnak adományoznak, ha már megkopott?

Vagyonosodás? Talán az a polgári érték, hogy ki, hogyan gazdagszik? Mészáros Lőrinc az új minta ebben? Vagy Orbán Ráhel, aki már e szerint kezdi az önálló életet? A lakásvásárlások, a be nem vallott vagyonok, a megmagyarázhatatlan funkciók a hozzájuk rendelt horribilis fizetésekkel? A földbérletek, dohányboltok rokoni kapcsolatokban történő birtoklásai?

A szegények felé fordulás? Nos, itt elég csak ránézni a fotóra, amin Fazekas Sándor adományt oszt. A metakommunikációja mindent elárul a viszonyulásról. Vagy az ételosztások szervezésében talán ők jeleskedtek? Félrefordultak, miközben családok százai álltak sorba, ők húszezres legókat osztottak azoknak a gyerekeknek, akiknek szüleit munkatársaknak tekintik. És leszavazták a gyerekeknek a téli szünidő idejére javasolt étkezéséről való tárgyalás lehetőségét is.

Vagy a hobbitól érzik magukat polgárosodottnak? A vadászattól? A külföldi koncertre utazástól? Attól, hogy lovon ülve érkeznek egy rendezvényre? A pókertől? A kultúra átszabásától? Attól, hogy képesek a futball iránti elköteleződésüket rányomni egy egész országra, egy időszakra, és akkor, mikor a szegénység napról napra nő, erre fordítanak milliárdokat?

Esetleg e keresztény értékek alkalmankénti felvállalásától? Amikor épp nem zárja ki a biblia tanításait a viselkedésük? Mikor úgy csinálnak, mintha…? Polgári érték látványosan megenni azt a csokoládét, amivel mások épp a figyelmet szerették volna felhívni egy réteg problémájára?

Esetleg a baráti kapcsolatok? Az összetartozás? Ami a futballbarátokat képzettség nélkül is funkcióba emeli? Vagy akiket nem hagynak el akkor sem, ha épp nem sikerül pozícióba kerülniük? Mindent megmozgatva, mások eltávolításával, szakmai szempontok érvényesítése nélkül is jó helyre teszik a polgári barátot?

Vagy az ősi magyar múlt jelent értéket ebben az új polgárságban? A nemzeti szó minden szegmensben történő megjelentetésétől lesz polgári? A turul madaras, beszélő Wass Albert szobros, nagynemzeti üzenetektől?
Nemrég Alcsúton jártam, az arborétumban, amit 240 millióért újítanak fel. Épületekkel, szökőkutakkal, vízköpőkkel, padokkal, hidakkal együtt. Nem tudom, az építészeti elemek rekonstrukciók-e, vagy új tervezések. Mindenesetre hosszasan álltam egy oroszlános kút előtt. Ami egy magasabban fekvő kertrészletet elválasztó régi kőfalra volt építve. A műanyag csövek még mellette voltak, nem volt még készen. Egy simára csiszolt márványkút, oroszlánfejű vízköpővel, hatalmas, oroszlánkarmokkal alul.

Valahogy ez az új polgárság jutott az eszembe, ahogy azt a dölyfös oroszlánarcot néztem. Uralkodni vágyó, urizáló, ám a környezetétől idegen, kivagyi hatást keltett. Olyan volt, mint ami úgy akar csinálni, mintha….de közben nevetségesen idegenül hatott.

Kár, hogy nincs kedvem nevetni mostanában.