A pillanatnyi áramfogyasztást jelző rendszerterhelés kedd délután fél öt körül 6600 MW fölött járt, meghaladva az idei ősz eddigi legnagyobb, 6532 MW-os értékét, amelyet november 23-án, a mostanihoz hasonló időpontban regisztrált a Mavir.

Az új szezonális csúcs elsősorban a külső hőmérséklet csökkenésével, illetve a fűtési igény fokozódásával magyarázható. Bár a lakossági áramár átlagként meghatározott fogyasztási szint feletti emelése óta a havi villamosenergia-felhasználási adatok jelentős visszaesést mutatnak már nem csak a tavalyi, de a megelőző évekhez képest is, de ez a fogyasztásmérséklő hatás a téli rendszerterhelési értékekben várhatóan kevésbé fog érvényesülni. Ennek elsősorban az az oka, hogy a földgázzal való fűtés költsége átlagfogyasztás felett a vezérelt (éjszakai) és különösen a H-tarifás hőszivattyús fűtéshez képest a többszörösére drágult, ami ráerősíthetett arra, az elektrifikációs trend részét képező folyamatra, miszerint egyre többen fűtenek árammal.

ENNEK HATÁSÁRA A JÖVŐ ÉS AZ AZT KÖVETŐ HÉTEN A HAZAI RENDSZERTERHELÉS MEGDÖNTHETI AZ EDDIGI TÖRTÉNELMI REKORDOT, ÉS KORÁBBAN MAGYARORSZÁGON NEM TAPASZTALT MAGASSÁGOKBA EMELKEDHET.

Az átvitelirendszer-irányító Mavir előrejelzése szerint ugyanis a december 5-i és 12-i héten a maximális rendszerterhelés elérheti a 7500 MW-ot is, míg az eddigi csúcsot a 2022. január 25-én regisztrált 7396 MW-os érték jelenti.

Míg azonban a januári rekordnapon az ország jelentős részén rendkívüli hideg uralkodott, és sok helyen -10, sőt -15 Celsius-fok fok alá süllyedt az éjszakai hőmérséklet, amihez gyakran erős szél társult, addig az előttünk álló két hétben nem várható ilyen mértékű lehűlés - legalábbis a jelenlegi előrejelzések alapján. Ha ezzel együtt mégis megdől a külső hőmérséklet alakulása által erősen meghatározott rendszerterhelés, az jelentős részben szintén az elektrifikációs hatás következménye lesz.

Bár októberben sokéves mélypontra esett a magyar áramimport aránya, a jelek szerint novemberben ismét emelkedésnek indult. Ugyanakkor a kormány hosszú távú célja a villamosenergia-import arányának mérséklése, nyáron pedig az energia-veszélyhelyzet kihirdetésekor több intézkedést is bejelentett az ország energiaellátásának "megvédése" és a gázimport-függőség mérséklése érdekében, melyek közül különösen a Mátrai Erőmű termelésének tervezett felpörgetése a hazai erőművi termelést is fokozná.

Az önellátás arányának növelése és az importarány csökkentésének célja különösen aktuális a télre készülő, energiaválság sújtotta Európai Unióban, az egyre jobban integrált villamosenergia-rendszerrel rendelkező közösség országai ugyanis több ok, így a gázpiaci helyzet és a francia atomerőmű-flotta üzemeltetési problémái miatt áramszünetekkel nézhetnek szembe télen Janez Lenarcic, az Európai Bizottság válságkezelési biztosa szerint is. (Portfolio)