Parragh László: Amit húsz év múlva kell tudni, azt majd akkor kell megtanulni
Szerinte a jelenlegi szakmunkáshiány nem meglepő, egész Európára jellemző jelenség, őt pedig „az élet igazolta”, és tovább folytatja a kampányt a gimnáziumi férőhelyek csökkentése érdekében – derül ki abból az interjúból, amelyet Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke adott a Magyar Narancsnak. - írja a 168ora.hu.
Az MKIK évek óta a szakmunkás bérminimum emelésében és a munkaadói járulékok csökkentésében látja a versenyképesség kulcsát. Ha minden munkaadó egységesen emelne bért, az egy versenysemleges helyzetet teremtene. A tisztességes vállalkozások hátrányba kerülnek az adókat és járulékokat nem fizető cégekkel szemben, ezért van szükség egy központi szabályozásra.
Parragh László megállapítja, hogy a költségvetés bevételi adatai alátámasztják, hogy csökkent a fusizók száma.
Amint arról mi is beszámoltunk, a kormányzati törekvések ellenére továbbra sem népszerű a szakképzés a diákok körében, tízből hat szék üresen marad a szakközépiskolákban ősszel, míg a diákok többsége továbbra is inkább gimnáziumokba jelentkezik. Parragh László szerint ez részben azért van, mert a gimnáziumok „egyre lejjebb teszik a lécet” a diákokért folytatott versengésben. Úgy látja, a gimnáziumi diákok nagy része lemorzsolódik, ahogy a felsőoktatásban tanulók harmada sem jut el a diplomáig. Ezért az MKIK olyan küszöböket akar beépíteni a rendszerbe, ahol mérni lehet a képességeket.
Az MKIK-elnök megállapítja, hogy öt év alatt százezerrel csökkent a középfokú oktatásban résztvevők száma. A gimnazisták száma csak 16 ezerrel csökkent, szemben a szakképzés 84 ezres mínuszával. Állítja, hogy ez a folyamat meg fog fordulni, de kérdés, hogy mikor és mekkora árat fizetünk érte.
– Tévesen liberális szemlélet, hogy mindenkinek gimnáziumi végzettséget kell adni. Mert ha így haladunk, akkor az emellett érvelők egyszer csak arra ébrednek, hogy nincs, aki levágja a hajukat vagy megjavítsa a vízvezetéket
– mondja. Cáfolja azokat az oktatási szakértőket, akik szerint azt kell megtanítani a diákoknak, hogy mihez kell igazodni húsz év múlva. Parragh László véleménye szerint azt a tudást kell ma átadni, ami ma fontos egy munkavállalónak, később pedig ezt az ismeretanyagot kell frissíteni felnőttképzés keretében.
– Amit húsz év múlva kell tudni, azt majd akkor kell megtanulni, mert ma még azt se tudjuk, mi lesz az. Másrészt a vállalatok kifejezetten abban érdekeltek, hogy rövid idő, 80-100 tanóra alatt ki tudják képezni a munkavállalókat az adott munkafolyamatra. A rövid képzési idő az árokszélen kapáló közmunkásnak is jó, hiszen gyorsabban dolgozhat több fizetésért, jobb munkakörülmények között – fűzi hozzá.
Ősszel megalakulnak az ágazati készségtanácsok, amik majd eldöntik, hogy melyik szakma piacképes és államilag támogatható, illetve melyik nem. A tanácsokban cégek vesznek majd részt. Parragh László ezt sikernek értékeli, mivel úgy látja, hogy sok az átfedés a képzések között, a tanácsok a képzések egyszerűsítését fogják segíteni.
