Újra. Mert vagy két éve vénykötelessé tették, hogy aszongya: ne zabálja a nép kontrollálatlanul, ezt és ezt okozhat. (Agyvérzést, mi rosseb.) Szerintem a konkurencia brennolt a megfelelő engedélyező zsebbe. Aztán szerintem a gyártó is brennolt (talán többet) a megfelelő engedélyező zsebbe. Úgy látszik, a szer így már nem veszélyes. Most a fejfájás-csillapítómra az Algoflexre jár rá a rúd. Hogy hát ne zabálja a nép kontrollálatlanul, ezt és ezt okozhat. (Agyvérzést, mi rosseb.) Szerintem a konkurencia brennolt a megfelelő engedélyező zsebbe.

Biztos a gyártó is brennol majd a megfelelő engedélyező zsebbe, aztán újra ártalmatlan lesz. Vagy nem csengetnek zsebbe és így marad.

Kiokosodtak, van jobb megoldás is: felére csökkentett hatóanyaggal azonnal piacra dobták, az recept nélkül kapható. A derék Bürger kettőt vesz be egy helyett, és mindenki jól jár. A Bürger recept nélkül hozzájut a dózishoz, és kétszer annyit fizet érte, mert kétszer annyit zabál föl. Ugyanez történt a Cataflammal is. Így megy ez. Na, de ez csak egy kis kitérő volt.

Megkapom az Algopyrint. Természetesen új csomagolásban, Vichtig! Mert valakik jól keresnek azon, hogy kéthavonta új csomagolást terveznek. Nyilván jó pénzért. Amiből házon belül csengetnek a megfelelő zsebbe, melynek a gazdája elrendeli a korszerűbb csomagolás bevezetését. Melynek folytán néhány hétig nem kapni az adott gyógyszert, például az anyósom és a feleségem szívgyógyszerét, mert a régi doboz már, az új doboz még nincs. És stanicliban ugye mégsem árulhatják. A csomagolóanyag, a göngyöleg árát – a tervezéssel, az „alkotmányos költséggel” együtt (ez a zseb-tranzakció hivatalos neve, ez volt már Kádár alatt is) – pedig beépítik a gyógyszer árába, úgyhogy az egész virmanolást te fizeted, kedves vevő!)

Na, megint elkalandoztam. Mert most nem erről akartam értekezni. (Bár fölösleges nem volt.) Egyszóval új típusú dobozban lappang az áru. Remek! Általában megnézem a lejárati időt. Nagyon nem vészes, inkább a ritkán használt, otthon tárolt gyógyszereknél, akkor is azért, mert egy idő után csökken a szer hatékonysága. Ezért van a szavatossági idő feltüntetve. Jól olvashatóan. Legalábbis valaha, vagy száz évig így volt. A doboz jellemzően fehér színű alján, feketével rányomtatva. Hogy a vak is lássa, olvashassa! Aztán valaki kitalálta, hogy ez így baromi uncsi! Legott meg is változtatták a szisztémát: a fehérre fehérrel nyomták rá a dátumot. Mikroszkóp és gőzvasaló együttes alkalmazásával részlegesen kiolvasható volt. Akkor tehát újítsunk! Most a doboz felnyitásakor önműködően megsemmisülő/leváló papírcsíkra nyomtatják, nehogy valakinek eszébe jusson, vagy módja legyen elolvasni, pláne fél év múlva. Máshol, a szöveg megsemmisülését biztosítandó, baltával se lehet kinyitni a dobozt. Ügyes, nem?

Mit kíváncsiskodsz, kisember? Inkább játssz orosz rulettet! Jó, vagy sem! Ha használ, jó, ha nem, megdöglesz, vagy csak nem csökkenti a kínjaidat. Úgy kell neked: minek zabálsz lejárt szavatosságú gyógyszert? Inkább dobd ki, és vegyél havonta újat!

Mindezt tudományosan megtervezik. Nem ám úgy, mint a járványvédelem! Hogy aszongya (a Takarító Néni, aki egyébként oltikának becézi a – nem kapható – influenza elleni védőoltást): fogalmunk sincs, hogy melyik kórházban hány koronavírusos beteget kezelnek!

Na, cseszd meg! Ezek annyira hülyék, hogy

a./ tényleg nem tudják,
b./ tudják, csak titkolják.

És nem esik le, hogy virít a hülyeségük.

Mindkét változat belefér.