Ott spórol a kormány, ahol nem kellene
Idén nem emelkedik a közmunkások bére, miközben a minimálbér 8 százalékkal nő. Így továbbra is nyílik az olló a két dolgozói réteg keresete között, miközben vitathatatlanul növekszik a legszegényebb társadalmi réteg munkaerőpiaci aktivitása. - írja a napi.hu.
Forrás: H. Szabó Sándor
A Policy Agenda (PA) elemzése szerint ez a társadalmi egyenlőtlenség növekedését hozta. új bérrendszer ellen.
Mivel idén változatlan marad a közmunkások bére, miközben a minimálbér 8 százalékkal nőtt, 2018-ban a közmunkások a minimálbér 59 százalékát keresik meg, pedig ugyanúgy 8 órában foglalkoztatják őket. Még 2011-ben - amikor a második Orbán-kormány szétválasztotta egymástól a minimálbért és a közfoglalkoztatotti bért - ez az arány 78 százalék volt, és már akkor is hatalmas felzúdulás volt az új bérrendszer ellen - állapította meg a Policy Agenda friss elemzése.
Aki képes és akar dolgozni, van munkája
A közmunkások bére annak ellenére nem emelkedett, hogy jelentős összegek benne maradtak a rendszerben. Az Országgyűlés 2017-re 325 milliárd forintot hagyott jóvá erre a programra, ám az első tizenegy hónapban csak mintegy 240 milliárd forintot használtak fel. A kormány minden bizonnyal tudta, hogy ezt a pénzt nem fogja elkölteni, ezért már márciusban arról döntöttek, hogy 40 milliárd forintot átcsoportosítanak aktív munkaerőpiaci programokra.
Ez a lépés szakmailag korrekt volt, hiszen ezen a jogcímen eredetileg korábban csupán 16 milliárd forintot terveztek. Csakhogy a november végi adatok alapján a pluszban átvitt 40 milliárd forintból csak 3 milliárdot költöttek el.
Bérek alakulása (ezer forint)
| MEGNEVEZÉS | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 |
| Bruttó közfogl. | 77,3 | 79,2 | 79,2 | 81,5 | 81,5 |
| Nettó közfogl. | 50,6 | 51,8 | 52,6 | 54,2 | 54,2 |
| Bruttó minimálbér | 101,5 | 105,0 | 111,0 | 127,5 | 138,0 |
| Nettó minimálbér | 66,5 | 68,8 | 73,8 | 84,8 | 91,8 |
| Nettó bérek aránya (%) | 76,2 | 75,4 | 71,3 | 63,9 | 59,1 |
Forrás: KSH, Policy Agenda-számítás/napi.hu
Társadalompolitikai szempontból még nehezebben vállalható döntés volt, hogy szintén a közfoglalkoztatotti kasszából év végén 27,5 milliárd forintot átcsoportosítottak tizenkét programra - vélik az elemzők. Ezek 90 százaléka a Népligeti rekonstrukciós programot, és sporttámogatásokat jelentett. Nagyságrendileg megmaradt még 50 milliárd forint a közmunkarendszerben, és ez az el nem költött összeg pedig mérsékelte a költségvetési hiányt.
Holott amennyiben a kormány a közmunka-kasszát nem megkurtítja, hanem béreket emel belőle, annak jótékony hatása lehetett volna a legnehezebb helyzetű családokra.
Főként a közmunkások alkotják a társadalom alsó tíz százalékát, és az is tény, hogy az aktív keresők számának a növekedése az ő foglalkoztatásuk eredménye. Azáltal azonban, hogy a közfoglalkoztatotti bér kisebb mértékében emelkedett, mint a minimálbér, ennek a társadalmi rétegnek a felzárkózása nem következhetett be.
A munkaviszonyból származó jövedelmek a háztartás szintjét nézve 2010-2016 között 45 százalékkal nőttek, de ezzel szemben az alsó tizedben csupán 13 százalékkal. Jobban kifejezi a rendszer torzult fejlődését, hogy miközben 2010-ben a "kvázi középosztályba" tartozó háztartások háromszor annyit kerestek a munkájukkal, mint a társadalom legrosszabb helyzetű része, ez az arány 2016-ban négyszeresére nőtt - olvasható a PA elemezésében.
