Eddig közel 300-an haltak bele a próbálkozásba, a csúcsra vezető út a mai napig holttestekkel van kikövezve.

Klein Dávid már 13 éves kora óta mászik, magashegyi expedíciós hegymászókarrierjét pedig 1998-ban kezdte. Az élő magyar hegymászók közül jelenleg a rekorder, hiszena legtöbb 8000 méter feletti csúcsot ő érte el oxigénpalack használata nélkül: 2003-ban a Gasherbum II-t, 2004-ben a Cho Oyut, 2015-ben a Manaszlut és 2016-ban az Annapurnát sikerült megmásznia. 

Mostani társával, Suhajda Szilárddal tavaly a világ egyik leggyilkosabb hegyét, a 8611 méter magas K2-t szerették volna meghódítani, de egy lavina miatt ez nem sikerült. A 34 éves Suhajda - aki eddig egy nyolcezres hegycsúcsra ment fel, 2014-ben a 8051 méter magas Broad Peakre - mindig magashegyi teherhordók segítsége és oxigénpalack nélkül mászik.

"Idén nyáron voltunk először közös expedíción,a K2 pedig összekovácsolt bennünket.Tudjuk, hogy hogyan végződött az az expedíció, de arra mindenképp jó volt, hogy elkezdtünk álmodozni, most pedig szeretnénk ezt az álmot valóra váltani"

- mondta Suhajda Szilárd.

Klein Dávid korábban évekig Várkonyi Lászlóval mászott, de társa tragikus, 2010-es halála óta nem volt állandó mászótársa. Hat évvel ezelőtt Várkonyi és Klein ugyancsak oxigénpalack nélkül próbált a Mount Everest csúcsára jutni, de egy lavina elsodorta őket, Kleint sikerült kimenteni, de 54 éves társát nem.

"Nehezen nyitottam utána mások felé. Persze megismertem sok embert, mászogattam néhányukkal, de expedíciós társam nem volt. Szilárd az első, akivel ismét el tudom ezt képelni"

– mondta már 2016-ban a 41 éves Klein.

A világon 8000 méter feletti hegyből 14 van, mára csak a Sisapangma főcsúcsa, a K2 és a Mount Everest megmászása hiányzik ahhoz, hogy a magyar expedíciós hegymászás teljesítse mind a 14 nyolcezer méter feletti csúcs elérését oxigénpalack használata nélkül. Klein a Mount Everesten tett kísérletei során 2007-ben 8600, 2014-ben pedig 8700 méterig jutott serpák és oxigénpalack használata nélkül, de eddig mindig az északi oldalon próbálta megmászni a hegyet. Most a Déli-Nyeregben (déli normál útvonal) vágnak neki, amelyen ugyan nagyobb a forgalom, de szerinte ez nem jelenthet problémát.

"Egyszerűen ki kell kerülni őket. Az északi oldal egyébként egy kicsit kietlenebb, a délin pedig egy mélyen bemetszett folyóvölgyben kell menni. Az is a Déli-Nyereg mellett szól, hogy jobban lehet akklimatizálódni. Az északin a hármas tábor például túl magasan van, 8300 méteren nem tudtam megfelelően pihenni, akkor csak két órát tudtam megállni, ami arra elég, hogy meglazítsam a felszerelésemet, kicsit felfrissítsem a vérkeringésemet,és igyak valamit, ami szintén komoly munka ilyen körülmények között. A 2014-es eredményemhez még 150 métert kell megtennem, ehhez az kell, hogy hosszabb ideg vagy gyorsabban mozoghassak, ez a déli oldalon szerintem adott lesz" – magyarázta Klein.

Mászás szempontjából nem tartják a legnehezebb hegynek, ettől függetlenül rendkívüli veszélyeket hordoz magában a világ legmagasabb csúcsának meghódítása. Sir Edmund Hillary volt az első 1953-ban, aki megmászta a hegyet, palack nélkül 1978-ban Reinold Messner és Peter Habeler ért fel a csúcsra először.

George Mallory volt az első, aki 1924-ben kísérletet tett arra, hogy egyáltalán elérje a csúcsot, nem sikerült neki, azóta több mint 200-an vesztették életüket a Mount Everest megmászása közben, egyes források szerint a 300-hoz közelít a halottak száma.

A csúcsra vezető útvonalon a mai napig holttestek hevernek, főleg a hármas tábor, vagyis jóval 8000 méter fölött, így szinte lehetetlen lehozni onnan őket. Legfeljebb úgy, ha a Déli-Nyeregnél, a keleti fal felé lelökik őket, de az nem igazán humánus. 

Az oxigénhiányos levegő komoly hallucinációkat okoz, így a palack nélkül mászók gyakran képtelenek racionális döntéseket hozni, de olyan is előfordul, hogy ebben az állapotban egyszer csak elalszanak, és egyszerűen megfagynak. A csúcson akár 300 km/h-s sebességű szél is lehet.

Évente több százan próbálják megmászni a Mount Everestet (2012-ben több mint 500-an mászták meg). A gazdagabb, de kevesebb tapasztalattal bíró mászók serpák segítségével, oxigénpalackkal állnak sorba a hegyen, hatalmas tumultust okozva, másokat életveszélyes helyzetbe sodorva ezzel, és nem mellékesen rengeteg szemetet fent hagyva a magasban. A nepáli kormány ezért tilalmat vezetne be, és szeretné, ha csak olyanok próbálkoznának a Csomolungmán, akik már legalább egy 6500 méteres hegyet megmásztak.

A Magyar Everest Expedíció 2017 márciusban indul, és körülbelül két hónapig fog tartani.

origo.hu