Állóháború alakult ki Romániában a különböző állami intézmények és hatalmi ágak között a büntető törvénykönyv és a bűnügyi perrendtartás módosításával kapcsolatban, amely egyúttal kiváltotta az elmúlt két és fél évtized legnagyobb szabású tüntetéssorozatát az országban. Klaus Johannis államfő csütörtökön bejelentette, a bírák és ügyészek szakmai szervezeteként működő legfelső igazságszolgáltatási tanácshoz hasonlóan ő is az alkotmánybírósághoz fordult, miután a balliberális kormány számos bűncselekményt kivont a btk. hatálya alól. A jobbközép elnök ismételten felszólította a szociáldemokrata Sorin Grindeanu által vezetett kabinetet, vonja vissza a bel- és külföldön egyaránt vitatott sürgősségi rendeletet, amelyet „égbekiáltónak” nevezett. A kormány viszont megerősítette: kitart döntése mellett.

Johannis egyúttal élesen bírálta a belügyminisztériumot amiatt, hogy a csendőrség alakulatai előző nap nem tartóztatták fel a kormány intézkedése ellen békésen tüntető tömegben elvegyült rendbontókat. Szerda este Bukarest utcáin mintegy 150 ezren, a többi nagyvárosban pedig még egyszer ennyien tiltakoztak az ellen, hogy a btk.-módosítás nyomán több mint kétezer politikus és köztisztviselő mentesül a hivatali visszaélés vádja alól. Ám a fővárosi demonstrációt futballklubok ultrái megzavarták: térköveket, jégdarabokat dobáltak a rendfenntartókra, újságosbódékat gyújtogattak.

Késeket és Molotov-koktélokat találtak a csendőrök mintegy nyolcvan huligánnál, akiket sajtóinformációk szerint a bukaresti Dinamo sportklub szociáldemokrata kötődésű tulajdonosai béreltek fel az akcióra. A hírszerző szolgálat (SRI) állítja, idejében tájékoztatta a kormányt a készülő provokációról, Carmen Dan belügyminiszter szerint viszont a figyelmeztetés „túl általános” volt.

Közben a korrupcióellenes ügyészség (DNA) bejelentette, kivizsgálást indított a kormányrendelet elfogadása ügyében. Az igazságügyi minisztérium mindezt a végrehajtó hatalom tevékenységébe való súlyos beavatkozásként értékeli, ami a tárca szerint felboríthatja az alkotmányos hatalmi egyensúlyt. Egyre többen bírálják a hatalmon belül is a Grindeanu-kabinetet. Mihai Chirica, a kormánykoalíció fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke szerint vissza kellene vonni a vitatott rendeletet, Florin Jianu kereskedelmi miniszter pedig tiltakozásképp lemondott tisztségéről. – Nem vagyok képes elfogadni a csalást és a hazugságot – indokolt a politikus.

Ám Liviu Dragnea PSD-elnök az alakulat vezetőségének csütörtöki ülése után támogatásáról biztosította a kormányt, az államfőt nevezve a szerda esti zavargások erkölcsi felelősének, holott Belgium, Kanada, Franciaország, Németország, Hollandia és az Egyesült Államok nagykövetsége közös nyilatkozatban bírálta Grindeanuék lépését. Az Európai Parlament tegnap vitanapot tartott a romániai demokrácia helyzetéről, amelyet a szocialista Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke aggasztónak nevezett, figyelmeztetve: a bukaresti kormány intézkedéseinek a Romániának kiutalt uniós alapok tekintetében is következményei lehetnek.

A jogállamiság, a törvények előtti egyenlőség elve és a politikai normalitás ellen irányulnak a román kormány intézkedései Ioan Stanomir szerint. Lapunknak a bukaresti alkotmányjogász, politológus úgy nyilatkozott, a jelenlegi hatalom egyértelműen az igazságszolgáltatás célkeresztjébe került politikusok – élen Liviu Dragnea – tisztára mosása érdekében módosította a btk.-t. Az egyetemi tanár rámutatott: szinte valamennyi romániai párt úgy próbálja beállítani, hogy a korrupcióellenes küzdelem, az igazságszolgáltatás túl messzire ment, és zavarja az állam jó működését. – Holott az igazságszolgáltatás nem az állam működését, hanem éppenséggel az államon élősködő politikai klientúra tevékenységét zavarja – állapította meg Stanomir, törvényesnek és indokoltnak nevezve, hogy Johannis népszavazást kezdeményezett a korrupcióellenes küzdelem tárgyában.

Szerző: Rostás Szabolcs (Kolozsvár) / mno.hu