Férj
A feleség halálakor a férjnek járó hányad félrész abban az esetben, ha az elhunyt asszonynak nincs tőle fia, vagy lánya. Akkor is fél rész jár, ha az asszonynak csak oldalági örökösei, testvére, nagybátyja van. Egynegyed rész jár a férjnek, ha az asszony fiú, vagy lánygyermeket hagyott hátra, vagy ha egyenesági felmenői, tehát szülei még élnek. A fiúgyermek része mindig kétszerese a lánygyermekének.

Feleség
A férj halálakor a feleségnek negyedrész jár a hagyatékból abban az esetben, ha a férj nem hagyott hátra fiú vagy lány gyermeket tőle, vagy mástól. Akkor is negyedrész jár, ha az örökösök között még élnek a férj szülei. Nyolcadrész jár akkor, ha az asszonynak van a férjtől fiú, vagy lány gyereke. A gyermekek része is egynyolcad az arányok betartásával. (fiú : lány = 2 : 1)

A házastársak örökösödési joga két esetben áll fennt. 1. Ha Iszlám szabályai szerint kötöttek házasságot. 2. Ha a házasság végbement, azaz elhált házasságról van szó.
Amennyiben a halál a válás folyamata alatt történik, az örökösödési jog mindaddig fennáll, míg a válás még ún. visszarendezhető, azaz a férj nem mondta ki harmadik alkalommal is a válást és az ’Idda (kötelező kivárás, azaz 3 havi vérzés) nem teljesedett be. Amennyiben a válás végbement, az ’Idda beteljesedett, a feleknek minden további örökösödési jogviszonya megszűnik egymással, nem lehetnek egymás örökösei, örökhagyói. Ez nem érinti azokat a jogokat, kötelmeket, melyekben a felek a váláskor megegyeztek, ami egy teljesen más szerződés, nem az örökösödés tárgya. Ezek a kötelmek átszállnak az örökösökre.

Apa és anya
A szülők része vagy egyhatod, vagy egyharmad. Ez attól függ, hogy az elhunyt gyermeküknek van-e egyenesági utódja.

1. példa

Hátra maradt az apa, anya, feleség és két fiú

A nevezők legkisebb közös többszöröse 24. Ennek felosztását látjuk a táblázatban. De mivel két fiúval számolunk, ezért ezt kettővel be kell szorozni, tehát 48. Ezek után, ahogy a korábbiakban, a táblázatban szereplő részvények számát az örökösök esetében is beszorozzuk 2-vel.
Korrekció után:
az apa részvényeinek száma 2 x 4 = 8
az anya részvényeinek száma 2 x 4 = 8
a feleség részvényeinek száma 2 x 3 = 6
a két fiú részvényeinek száma 2 x 13 = 26, egyenként 13

2. példa

Hátra maradt az apa, két feleség, és egy leány
Az apáé az egyhatod, a két feleségé az egynyolcad és a leányé a fél. Ami marad, azt az oldalági rokonok közt kell elosztani.

3. példa
Meghal az asszony, aki hátrahagy egy apát, egy lányt és a férjét. Az apát kötelezően megilleti ebben az esetben az egyhatod, a lányt a felerész, a férjet pedig az egynegyed. Ha marad oldalági örökös, a maradékot köztük lehet elosztani.

A legkisebb közös többszörös a 12. Ha összeadom ez alapján a számított hagyaték hányadokat, akkor 2/12 + 6/12 + 3/12 = 11/12. Ebből látszik, hogy fennmarad egy felesleges részvény, melyet oldalági örökösök kapnak és 11 részvényt kell felosztani az örökösök közt 3 : 6 : 2 arányban.

Nagyszülők kötelező örökrész hányada
Az tekinthető örökösödés szempontjából nagyszülőnek, akinek vérvonala egyeneságon csatlakozik az elhunyt személlyel. Amennyiben az elhunyt személy szülőt hagy hátra, a nagyszülők kiesnek az örökségből. Ha nem léteznek szülők, akkor a nagyszülők átminősülnek szülővé és egyhatod illeti őket.