Mint emlékezetes, az Európai Bizottság november 30-án ismertetett javaslata vezetett a most hétfői végső döntéshez. Az EU-t a válaszadók ötöde, az ellenzéket – amelyre a kormánypropaganda próbálja rátolni a felelősséget – a tizedük hibáztatja, az orosz-ukrán háborút és a konfliktussal járó szankciókat 7 százalék nevezte meg, de még Soros György felelősségét is felvetette a válaszadók 3 százaléka.

Az ellenzéki szavazók szinte egyöntetűen a kormányt, a Fideszt és Orbán Viktort nevezték még felelősnek a pénzek visszatartása miatt, 91 százalékuk vélekedett így. Érdekesség, hogy még a kormánypárti szimpatizánsok szűk nyolcada is a hatalmat és a miniszterelnököt hibáztatta, a bizonytalanok népes tábora pedig 61 százalékban tartotta őket felelősnek.

Az EU hibáztatásában jellemzően – 57 százalék – a Fidesz-KDNP szavazói jártak az élen, az ellenzékieknek 4, a bizonytalanoknak 13 százaléka látta a közösséget a bajok okozójának. A felmérés alapján egyelőre nem túl hatásos a kormánypropaganda, amely az ellenzékre hárítaná a felelősséget, hiszen még a kormánypárti szavazóknak is csak 31 százaléka hitt ebben. Azt, hogy az orosz-ukrán háború és a konfliktussal járó szankciók következménye lenne a kohéziós pénzek felfüggesztése, csak a Fidesz-KDNP-seknek és a bizonytalanoknak is csak alig több, mint tizede gondolta. (Népszava)