Orbán Viktorban és Gyurcsány Ferencben lehet egy közös dolog
A Public Library of Science (PLOS) című tudományos folyóiratban megjelent egy magyar kutatás, amely szerint bizonyos jelek arra mutatnak, hogy Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc egyaránt hübriszszindrómában szenvedhetnek.
Azt írták, hogy a szindróma jellemzően azoknál a hatalommal bíró személyeknél, politikusoknál jelentkezik, akiknek kicsit túlságosan is nagy az önbizalmuk, gátlástalanok, és megvetnek másokat. A jelek elsősorban abban mutatkoznak meg, hogy az illető a beszédeiben az egyes szám első személy helyett jellemzően inkább többes szám első személyben beszél.
A kutatásban részt vevő magyar kutatók az 1998 és 2018 közt hivatalban lévő négy magyar miniszterelnöknek (Orbán Viktor, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon) azokat a parlamenti felszólalásait vizsgálták meg, amelyek nem voltak előre megtervezve, megírva – vagyis a plenáris vitákon tett, legfeljebb kétperces felszólalásokat, továbbá a válaszokat és viszontválaszokat a parlamenti interpellációknál (ezekből számszerűleg összesen 454 darab volt a 20 év alatt).
A kutatók a vizsgálat alapján megállapították, hogy ORBÁN VIKTOR ÉS GYURCSÁNY FERENC IS SOKKAL GYAKRABBAN HASZNÁLT TÖBBES SZÁM ELSŐ SZEMÉLYT, MINT A TÖBBI KORMÁNYFŐ.
A miniszterelnöki „kontrollcsoporton” belül Orbán Viktornál észlelték a leggyakrabban ezt a jelenséget. Nála különösen a 2010–14 közti ciklusban volt ez észlelhető, míg Gyurcsány Ferencnél 2006 után, az újraválasztását követő ciklusban látták ugyanezt. Mindebből arra következtettek a tudósok, hogy azok a miniszterelnökök, akiket újraválasztanak, jobban ki lehetnek téve a hübriszszindróma „veszélyének”.
A kutatók szerint a politikusok olyan esetekben is többes számú alanyt használtak, amikor egyes szám első személyben is beszélhettek volna. Gyakran beszéltek például királyi többes számban, vagy azonosították a saját érdekeiket, vágyaikat, szükségleteiket a nemzetével, a pártéval vagy akár a szavazóikéval.
A vizsgálat végzői végül arra is felhívták a figyelmet, hogy a hübrisz azt eredményezheti a politikai vezetőknél, hogy nem megfelelő döntéseket hoznak, vagy etikátlanul viselkednek. A jelenség Európában belül – és történelmi okokból kifolyólag – nagyobb mértékben jellemző a kontinens keleti felén, de a nyelvi jelek elárulják azokat a politikusokat, akiket elvakít a hübrisz – olvasható a PLOS oldalán megjelent írásban. (Index)
