A világban rezsiválság alakult ki: Spanyolországban 400 százalékkal nőttek az árak – közölte a közrádiónak adott interjújában Orbán Viktor. Ezzel szemben a valóság, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatbázisa szerint tavaly augusztusban a madridiaktól 7,05, egy évre rá pedig 8,05 eurócentet kértek egy kilowattóra gázért. Ez 14 százalékos emelkedés. Az áramdíjuk pedig 9 százalékkal nőtt – írja a Népszava.

Augusztusban ugyanakkor a hazai tőzsdén is ötször annyit ért a földgáz, mint 14 hónappal korábban; az áramért pedig az előző év azonos időszakához képest kétszeres árat kellett fizetni – derül ki a MEKH friss piaci jelentéseiből. A két tényező összefügg. A gázáremelkedés oka a szűkös világszintű kínálat melletti fokozódó kereslet. Ázsia továbbra is felvásárolja az elérhető cseppfolyósított gáz- (lng-) forrásokat. Emiatt Európába az előző évinél 25 százalékkal kevesebb érkezett. A gáztárolók feltöltése – különösen Németországban és Hollandiában – késett. Ausztriából a hazai tőzsde alacsonyabb árai ellenére is felénk áramlott a gáz, miközben Szlovákiába kiszállítottunk. A Krk szigeti lng-lefejtő átadása óta egyre erősödik a magyar és horvát piac közötti kétirányú áramlás.

Az áram árát szintén az erős ázsiai szén- és lng-kereslet, valamint a szén-dioxid-kvóta drágulása húzta fel. Egy hónap alatt a német szélerőművek termelése 30 százalékkal nőtt, ami csökkentette az ottani árakat. Ez nálunk a két térség közötti vezetékek szűkössége miatt nem fejtette ki jótékony hatását. Így a magyar piac olykor kiugróan drágábbnak bizonyult az osztráknál, amit erősített a folyamatos balkáni áramigény is. (baznyesz-miskolc.hu)