A Jobbik, játszva ráosztott szerepét; mint nagy, „ellenzéki párt” próbálkozott ez irányban faggatózni, amire Orbán lényegében beismerő vallomást tett. Szilágyi György, jobbikos képviselő még hétfőn fejtette ki, hogy nem feltétlen elfogadható, ha egy miniszterelnök ilyen ajándékokat fogad el.

Harminc év óta így megyek, jövő héten is így fogok menni, és azután is így fogok menni. Meggyőződésem, hogy a miniszterelnöknek ott kell lennie, ha az országot érintő sportról, gazdaságról vagy kultúráról legyen szó.

Tekintsünk el attól az egyébként cseppet sem elhanyagolható körülménytől, hogy Orbán lényegében ezzel nemcsak azt ismerte be, hogy már pályafutása kezdetétől késztetést érzett a korrupcióra és ezen túlmenően komolyan hisz abban is, hogy rajta kívül nem volt miniszterelnök ebben a nyomorult országban. A komoly probléma ott kezdődik, hogy ez egyáltalán megtörténhet egy országban.

Ezek után Harangozó Tamás, szocialista politikus tette fel kérdéseit Orbánnak. A válasz minőségét előre borítékolhatjuk.

• Be kell-e tartania a törvényeket mindenkinek, még Magyarország miniszterelnökének is?
• Idén hányszor utazik még más jóvoltából magánrepülőgépen?

Ezek közül Orbán azonban csak arra válaszolt, hogy szerinte mindenkinek be kell tartani a törvényeket, majd gyorsan hozzátette,

„sőt, én be is tartom őket”.

Ezután azonban kioktatóan csak megismételte, hogy 30 éve eddig mindig részt vett és ezután is részt vesz minden magyar érintettségű sporteseményen, amelyet az ideje – a munkája és családja – megenged. Ezen a héten is elmegy, és meg akarja nézni a Magyarország görög válogatott elleni október 12-i meccsét is. /168 óra/

Az nem számít, hogy egy utazást miből finanszíroznak sporteseményre, de az egészségügybe nem fontos pénzt invesztálni? Logikus. Így megy ez itt. Nem a világ vége, de csodás a rálátás innen.