Ugyan az Európai Unióban Csehország után nálunk a legmagasabb a koronavírus miatti halálozási mutató, ami a legutóbb ismét napi rekordot döntött a 63 tragikus esettel, és ami az előző időszak legrosszabb adatának a háromszorosa, ennek ellenére külföldi nyomásra sem hajlandó Orbán Viktor szigorúbb intézkedéseket bevezetni a járvány megfékezésére – írja a Bloomberg hírügynökség.  
Nem kívánja bevezetni a kijárási tilalmat vagy éppen az iskolákban előírni a kötelező távolságtartást. Orbán ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is ugyanúgy működjön a gazdaság, amely a kelet-európai uniós országok közül a második legrosszabb állapotba került a pandémia kitörése óta.

Budapesten kapta el a vírust Berkowitz?

A Washington Post, és a KIRO7 tv hírportálja is beszámolt arról, hogy Budapesten, Londonban és Párizsban járva megfertőződött Peter Berkowitz külügyi csoportvezető. Visszatérve Washingtonba, Covid-tesztje pozitív lett. Egyelőre nem tudni, hol szedte össze a covid-19 vírust, mindenesetre a CNN tudósítása szerint Berkowitz nem vette komolyan az előírásokat, nem viselt maszkot és nem tartotta be az egészségügyi protokollt. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője tagadta ezeket az állításokat. Vele utazó kollégája sem mutatkozik azóta a külügyminisztériumban, amióta visszatért Európából. Kedden nem mellesleg népes amerikai delegáció járt Budapesten Bush szobrát felavatni.

A jogállamiság alternatív értelmezésére intézményt hoz létre Budapest és Varsó

Interjút adott Varga Judit igazságügyminiszter a Guardiannek, amelyben kifejtette, hogy a jogállamiság alternatív értelmezésére intézményt létesítenek Lengyelországgal, amit az egyre mélyülő uniós vitával indokolt. Szijjártó Péter pedig lengyel kollégájával az oldalán beszélt ugyanerről, hozzátéve, hogy az intézmény céljait nem lehet őrültségnek tekinteni. Mert az a cél, hogy ne lehessen ezentúl kettős mércét alkalmazni hazánkkal és Lengyelországgal szemben. Varga szerint, Európa jövőjét csak úgy lehet alakítani, ha mások és egyre többen megértik és elfogadják a magyar kormány álláspontját. A cikk azonban mindezzel szembeállította azokat a tényeket, amelyek csalásokról és korrupciós ügyekről szólnak, s amelyekben intézkedett többek között az Unió Csalás Elleni Hivatala is. Varga szerint a magyar lakosság többségének támogatását élvezik, s ezért joguk van például a konzervatív családmodellt hirdetni. A jogállamiság alternatív értelmezésére hivatott intézmény a jövő év első felében állhat fel szakértői csoport létrehozásával.

A magyar kormány miatt is késik 1800 milliárd euró szétosztása

Kompromisszumban bíznak az európai parlamenti képviselők a jogállamisági feltételek kialakításában – írja a Der Tagesspiegel. Feltéve a kérdést: vajon tényleg megvonják a források egy részét Magyarországtól és Lengyelországtól? Albrecht Meier emlékeztet arra, hogy a júliusi uniós csúcsról – ahol ez volt a legnagyobb vitát kiváltó ügy – Orbán Viktor úgy ment haza Brüsszelből, legalábbis azt hangoztatta, hogy az ő érvei győztek. Az elkövetkező napokban ki fog derülni, vajon igazat mondott-e.  A CSU parlamenti képviselője, Monika Hohlmeier szerint előrehaladás történt az ügyben, de áttörés egyelőre nem. A szankciók körét viszont minden bizonnyal ki fogják bővíteni. A német elnökség még szeptemberben előállt egy olyan kompromisszumos javaslattal, hogy csak akkor fogják csökkenteni a támogatások összegét, ha az Unió pénzügyi érdekeit sérti a jogállamisági szabályok megsértése.  Ide sorolják, ha nem garantálják a bírák függetlenségét és a kormány pártatlanságát az uniós pénzek elosztásakor. A vita ma folytatódik, de továbbra sem körvonalazódik, hogy pontosan milyen kritériumok nem teljesítése esetén vonják meg teljesen vagy részlegesen a forrásokat az adott, törvénysértő országtól.  Az Európai Parlament pedig ragaszkodik ahhoz is, hogy a szankciókról való bizottsági döntés minősített többséghez legyen kötve, nem az eddig előírt egyhangú szavazáshoz.  A jelek szerint a bizottság is hajlik erre. Orbán sürgősségi mechanizmus alkalmazását sürgeti, de sokan kétlik, hogy meg meri vétózni a jogállamisági kritériumokat, miközben persze a tagállamokon is egyre nagyobb a nyomás. Amennyiben nem tudnak megegyezni, akkor a bizottság nem tud mást tenni, mint megvonni a forrásokat. S bizony a vita kimenetelét látva, aligha lesz elérhető a 1800 milliárd eurós uniós forrás a következő év elején, ahogy azt eredetileg tervezték.

Orbánék tovább keménykednek Ukrajnával

Az orosz nyelvű Politnavigator megírta, hogy válaszul az ukrán helyhatósági választás miatti ukrán külügyminiszteri kifogásokra és sérelmekre, Magyarország ismét blokkolni fogja Ukrajna NATO-partnerségi kapcsolatait hivatalos szinten. Az ügy előzménye, hogy a választásokba való közvetlen beavatkozással vádolta meg Kijev a magyar külügyminisztert, és behívatta az ottani magyar nagykövetet. Az ukrán külügyminisztérium úgy döntött, kiutasít két magyar kormányzati tisztségviselőt az országból, s erre reagált fenyegetően Magyarország, amit a kijevi tárca csak sajnálatosnak és érthetetlennek nevezett. 

Kilenc uniós közlekedési miniszter– az Európai Bíróságnak megküldött panaszlevelét szerezte meg az Euraktiv, – pontosabban csak nyolcét, mert egyedül a magyar nem miniszter, nálunk az ezzel a területtel foglalkozó illetékes Mosóczi László csak államtitkár. A kilenc aláíró - Bulgária, Ciprus, Észtország, Málta, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Románia és Magyarország külön-külön tiltakozik az első úgynevezett Mobilitási Csomag ellen, amely szerintük protekcionista szemléletet tükröz és korlátozza a szabad szolgáltatások biztosítását. Főképp a kis- és közepes fuvarozókat érinti hátrányosan, amit alapvetően a Covid-19 járvánnyal előállt helyzet okoz azzal, hogy például orvosi műszerek vagy gyógyszerek szállítása akadályokba ütközik. Vagy például ne tiltsák meg, hogy aludni lehessen a kamionban. Javaslatot tesznek külső határok szabad átlépésére is, de pontosan nem derül ki, mit értenek ezen. Azt viszont megállapítják, amennyiben ezek nem teljesülnek, akkor többe kerül a szállítmányok fuvarozása és ezzel a termékek ára is emelkedni fog. (Klubrádió)