Gyurcsány kivégezte, pontosabban most végzi ki az ellenzék valóban pártszerűen és demokratikusan működött utolsó pártját, az MSZP-t. Ennek vélhetően az lesz a következménye, hogy a volt MSZP szavazók a lábukkal fognak szavazni és nem fognak áprilisban az urnákhoz menni!

Sajnos fájdalommal, de egyetértek velük, mert magam is képtelen lennék egy olyan „összefogásra” szavazni, ahol a volt és jelenlegi árulók törnek a parlament felé. (Gyurcsány és az elnökségének jó néhány tagja, akik „hazavágták” az MSZP-t, valamint Molnár Gyula, Hiller István, Kunhalmi Ágnes és Mesterházy Attila, akik a DK kezébe adják a pártot).

Nevezettek egyéni céljaiknak megfelelően tettek tönkre egy olyan pártot és egyben közösséget, amelynek, még néhány hónapja is közel 1 000 000 szavazója volt.

Az MSZP-t érdemes lett volna életben tartani, mert belülről ismerve, Molnár Gyula megjelenéséig egy igazi demokratikus párt volt.

Azonban erre az „ellenzéki összefogásos selejtre” már akkor sem megyek szavazni, ha négy évig szégyellni fogom magam. Pedig fogom, mert gyalázatos lesz a vereség, ami után Gyurcsány ünnepi táncot fog járni, hogy ő lett az ellenzék legnagyobb pártja.

 Ezt érdemeljük, ezt kapjuk.

Molnár Gyulának megvolt az esélye, hogy karakteres MSZP-vezető legyen, de az esélyt eljátszotta. Belement az ellenzék szétverésébe, a Gyurcsánnyal való nemtelen együttműködésbe. Az MSZP nem lesz neki hálás érte, a demokraták közössége pedig végképp nem, de sajnos ez már az MSZP temetési búcsúztató beszédének része, nem pedig egy politikai elemzésnek!