h i r d e t é s

Orbán küzd a vírussal, csak közben egy másikat terjeszt

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Orbán küzd a vírussal, csak közben egy másikat terjeszt

2020. április 11. - 10:57

 

A német külügyminiszter ismét bírálta Magyarországot, amiért az aránytalanul kemény intézkedéseket foganatosított a veszélyre hivatkozva, ideértve, hogy Orbán Viktor felhatalmazása meghatározatlan időre szól. - írja a Spiegel

Heiko Mass épp ezért továbbra is szükségesnek tartja, hogy a jövőben az uniós támogatásokat a jogállami normák betartásától tegyék függővé. Arra a kérdésre, hogy a közös európai felhívás, amelyben bizonyos válságellenes lépéseket kifogásolnak, és amelyhez már 19 kormány csatlakozott, miért nem említi meg név szerint Magyarországot, azt válaszolta, hogy azért, mert azt akarták, hogy olyan államok is aláírják a dokumentumot, amelyek idáig nem voltak hajlandók fellépni Budapest ellen.

Hogy azután az Orbán-kabinet is feliratkozott a támogatók listájára, ami gúnyt űzött az egész kezdeményezésből, annak a tanulsága az a miniszter számára, hogy a jövőben nem elegendőek a nyilatkozatok és állásfoglalások, új, konkrét eszközök is kellenek. Mert nem lehet csak úgy elmenni a tény mellett, hogy egyes államok aláássák a demokráciát. Hiszen itt alapértékről van szó, és azt minden kormánynak tiszteletben kell tartania.

Arra is kitért, hogy liberális demokráciák is elrendelhetnek drákói lépéseket, ha azok arányosak és szükségesek. Ám nem szabad elhinni, amit újabban Kína állít, hogy ti. a tekintélyelvű rendszerek jobban képesek megbirkózni a vírussal. Ez ugyanis még egyáltalán nem bizonyosodott be. Ugyanakkor az USA a másik szélsőséget képviseli, mert sokáig alábecsülte a bajt. Egyik sem szolgálhat modellként Európa számára. Viszont az is kiderült, hogy Donald Trump véleményével szemben mennyire fontos a nemzetközi együttműködés. Anélkül sokkal tovább tartana legyűrni a válságot. Aki ezt nem érti, az csak tovább szenved.

Maas ugyanakkor nem talál semmi kivetnivalót abban, hogy a válság kirobbanásakor minden ország először magára gondolt. Azt mondta, ez olyan, mint vészhelyzetben a repülőgépen: először mindenkinek a saját oxigénmaszkját kell felvennie. Utána tud csak segíteni a többieknek. Arról nem beszélve, hogy az elején az országok nem tudták felfogni, mekkora a veszély. Ezért tartott egy ideig, amíg összhangba hozták a nemzeti és az európai intézkedéseket.

Miért nem csap az asztalra Brüsszel a felhatalmazási törvény miatt

A Bizottság előbb megvárja, milyen eredményre jut a két illetékes biztos elemzése a magyar helyzetről, és csak utána hoz döntést a jogi lépésekről, ha azok szükségesek. Ezt a költségvetési biztos válaszolta arra a kérdésre, hogy miért nem csap az asztalra Brüsszel a felhatalmazási törvény miatt. Johannes Hahn ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy ő maga soha nem titkolta: egyáltalán nem ért egyet Orbán Viktor eljárásmódjával. Az Európai Néppárt alelnökeként pedig azt mondta, hogy nem lehet csak úgy kirakni egy tagot, a jogállami elvek a pártcsaládra is vonatkoznak. Ezért itt is előbb azt kell megnézni, hogy mit hoznak ki az értékelések. Tehát hogy sértik-e a közös elveket a magyar intézkedések. Hahnnak azonban semmi kétsége sincs afelől, hogy az EPP elnökeként Donald Tusk nagyon egyértelműen értésre adta, mi az európai kereszténydemokraták véleménye. (Kurier)

Orbán tovább menetel a tekintélyuralmi rendszer felé

Simonyi András arra figyelmeztet, hogy Orbán ugyan küzd a vírus feltartóztatásáért, de közben ő maga az illiberalizmus kórokozóját terjeszti. - írja az Atlantic Council

A volt washingtoni magyar nagykövet, az Atlanti Tanács munkatársa rámutat, hogy a nyugati demokráciáknak megvan az okuk az aggodalomra, mert a politikai-gazdasági válság a liberális demokratikus életmódot fenyegeti. Ám egyesek, és ilyen a magyar vezető, lehetőséget látnak a bajban, hogy tovább meneteljenek a tekintélyuralmi rendszer felé. 

Szerinte Magyarország tökéletesen mutatja, hogy az egészségügyi szükségállapot belülről tud csapást mérni a demokráciára, az EU összefogására, de még a NATO-ra is, mert felmorzsolja az ország amúgy is gyenge „immunrendszerét”. A miniszterelnök újfent bizonyítja, hogy nem tiszteli sem a magyarokat, sem a szövetségeseket. A belügyekre hivatkozva oda se bagózik a külvilágra, vagy az uniós értékekre. A felhatalmazási törvény alig leplezett kísérlet a gyenge és sebezhető ellenzék, valamint a maradék független sajtó elhallgattatására. A demokrácia megcsúfolása az, ahogyan ezt a jogszabályt keresztülverték. És ennek az ország hosszú távon issza meg a levét. Orbán az illiberális demokrácia, alias önkényuralom további megteremtésére használja a kínálkozó lehetőséget.

Azt hiszi, hogy a tekintélyelvű rezsimek jobban tudják kezelni a válságot, mint a demokráciák, és ebbe beletartozik, hogy el kell némítani a kritikus hangokat, á la Kína és Oroszország. A Bizottság tiltakozása üres fenyegetésekben merül ki. „Nagy figyelemmel követi a fejleményeket”. Amire Orbán azt feleli: hát aztán. Valószínűleg még röhög is magában. Ha az EU nem volt képes még lelassítani sem a demokrácia visszacsúszását békeidőben, akkor miért izgatná a miniszterelnököt a mostani háború során, ha Brüsszel int az ujjával?

Úgy véli, a politikus a múlt héten választhatott, mi akar lenni: államférfi vagy tábornok. Az utóbbi mellett döntött és ez a hatalom megragadásával egyenértékű. Hogy ily módon mekkora károkat okozott az uniónak, az majd csak akkor látszik igazán, ha túl vagyunk a jelenlegi megpróbáltatásokon. Magyarország akkor már csak a mostaninál is nehezebben tud visszatérni a normákhoz, értékekhez, szabályokhoz. Lehet, hogy az EU-nak és a NATO-nak nem lesz más választása, mint hogy vesztegzár alá helyezze az országot. Hacsak nem akarja, hogy akkor meg az illiberalizmus vírusa terjedjen el.

Posztszovjet deokráciából a tekintélyelvűségbe

Hosszú utat jár be Magyarország: a posztszovjet demokrácia mintadiákjából lassan tekintélyelvű állammá válik – Orbán Viktor alatt. Rajta kívül nemigen van más vezető Európában, aki ilyen mértékben kétségbe vonná a földrész korszerű, liberális rendjét. Pedig annak idején nem így indult, ám teljesen antidemokratikus irányt vett, amióta másodszor is hatalomra került. Ő alkotta meg az illiberális demokrácia fogalmát, miközben szétveri az ellenzéket és egyre több hatalmat halmoz fel. Támadást intézett a tudomány és az oktatás, a civil szervezetek, és a sajtó ellen. Segít terjeszteni a populista gondolatokat az egész földrészen. A koronaválságot meglovagolva átfogó jogkört szerzett.

Orbán a populizmus mintapéldánya. A hatalmat egy maroknyi kisebbség gyakorolja. A választások technikai értelemben lehetségesek, de mivel a kormány uralja a tömegtájékoztatást, külföldön kevesen hiszik, hogy azok demokratikusak. És mint annyi más erősember, a kormányfő is a fehér, keresztény örökség eltűnésétől tartó lakossághoz fordul. A rendszer megveti a polgári szabadságjogokat. Az ellenségek listája hosszú: főként a sötétbőrű bevándorlókról állítja, hogy létveszélyt jelentenek, nem csupán a magyaroknak, egész Európának. De az elsőszámú célpont Soros György. A felhatalmazási törvénnyel minden arra mutat, hogy az ország egyre gyorsabban alakul át autokráciává. (Christian Science Monitor)

nepszava.hu


 

h i r d e t é s