Újragondolják a támogatási rendszert és várhatóan szélesítik a támogatható szervezetek körét is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 168 Órának azt hangsúlyozta: szerintük már eddig is sikertörténet a tao. Mások szerint azonban a tao rendszere visszaélésékre is lehetőséget ad. Főként úgy, hogy a pénzt költő vállalatok tudják: okosan döntenek, ha Orbán Viktor hobbijára áldoznak.

A társaságiadó-kedvezmény, a tao egyik célja: kapcsolatépítés az üzleti szféra és az egyesületek között.

– Ami megvalósult ugyan, mégsem adott hozzá pluszt a klasszikus szponzorációhoz. Sőt épp ellenkezőleg: számos vállalat a korábbi támogatásait, amelyeket addig a nyereségéből juttatott a sportolókhoz, már inkább a társaságiadó-kedvezmény révén adta oda, mivel így az „adakozó cég” is jobban járt – mondta a 168 Órának Szabados Gábor sportközgazdász.

Mivel Magyarországon a sport gyenge reklámhordozó, a cégeknek nem volt nehéz lemondaniuk a szponzoráció ilyen előnyeiről.

Próbáltunk érdeklődni nagyvállalatoknál, mely sportágakat, azon belül mely egyesületeket segítettek az elmúlt években, illetve kinek mennyi támogatást adtak. Egyikőjüktől sem kaptunk választ.

Írásban kérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, van-e olyan adatbázisuk, amely mindezeket az információkat tartalmazza. Válaszukból kiderül: nincs. A sportklubok honlapján megtalálhatók ugyan a sportfejlesztési programok, a költségvetésük meg az is, mekkora az elnyert támogatás összege, de hogy ki a támogató, az titok a nyilvánosság előtt.

Olyan új jogszabályi háttérre van szükség, ami nem ad lehetőséget az efféle titkolózásra – véli a Transparency International Magyarország. Ahogyan Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója lapunknak megjegyezte: a jelenlegi rendszer az átláthatóság szempontjából nem jó, hiszen nem lehet pontosan tudni, melyik sportszervezet melyik cégtől kap pénzt. Az a probléma, hogy a kormány az állami adóbevételt csökkentő sporttámogatásokat céges magánadományként kezeli, ezért sem a vállalatoknak, sem a sportkluboknak nem kell részletesen elszámolniuk ezekkel a pénzekkel.

A Transparency International Magyarország a múlt év végén nyilvánosságra hozta Korrupciós kockázatok a magyar sportfinanszírozásban című jelentését. Megtudhattuk belőle: a négy év alatt szétosztott 200 milliárd forintnyi adótámogatás – ami 2016 végére eléri a 300 milliárd forintot – jelentős hányadát, 75 milliárdot a labdarúgás kapta. Több mint ezeregyszáz futballegyesület osztozott a pénzen, de tizenhárom focicsapat szerezte meg a labdarúgásban szétosztott összes támogatás majdnem harmadát.

ÚJRA KELL GONDOLNI A TÁMOGATÁST

Az Emmi sportért felelős államtitkársága szerint sikeres a jelenlegi támogatási szisztéma: a látványcsapatsportágakban 260 ezerről 350 ezerre emelkedett az igazolt versenyzők száma, javultak a profi sport infrastrukturális és sportszakmai felkészülési és versenyeztetési feltételei, és a magyar válogatott több mint negyven év után kijutott a labdarúgó-Európa-bajnokságra.

Másfelől: a támogatási konstrukció az EU-bizottság jóváhagyó döntése értelmében 2017. június 30-ig él, s addigra át kell gondolni, utána mi legyen. A szakmai előkészítés jelenleg is tart. Az Emmitől kapott válaszokból kiderül, olyan szabályozás kialakítása a cél, hogy „a tao eddigi támogatási rendszerében megtermelt, létrehozott, fejlesztett javak és értékek tartósan a magyar sport fejlődését szolgálják”. Erről persze az Európai Bizottsággal is meg kell egyezni előbb; csak azután működtethető tovább a rendszer.

Hogy melyik sportszervezetet támogatták leginkább? Nem meglepő: a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, amely négy év alatt 9,2 milliárd forint adótámogatáshoz jutott. Vagyis megszerezte a labdarúgásban szétterített összes támogatás 12 százalékát. Tovább szűkítve a számokat: a Felcsút a tizenhárom labdarúgóklubnak juttatott pénzek 44 százalékát nyerte el.

Úgy tűnik: a vállalatok adakozási kedvét erősen ösztönzi Orbán Viktor miniszterelnök hobbija.

Mucsi Gyula, a TI-tanulmány készítője a 168 Órának arról is beszélt: igaz, a tao-törvény sokat tett az utánpótlássportért, de az is igaz, hogy könnyebben szereznek támogatást azok, akiknek jó a kapcsolatuk a politikával. Az egész rendszer mögött felsejlik a bújtatott lobbizás.

Szabados Gábor úgy látja: a tao-támogatás – elsősorban infrastrukturálisan – valóban sokat segített a sportszervezeteknek. A kicsi klubok számára szinte életmentő volt. Számos fejlesztésük csakis a tao-pénzekkel tudott megvalósulni. Csakhogy a támogatások 2016-ig – az adófizetést tekintve 2017 közepéig – szólnak, és a rákövetkező időszakban pluszpénzek nélkül kell üzemeltetni, karbantartani a sportlétesítményeket, működtetni az egyesületeket, utánpótláscsapatokat. Erre pénzügyileg nem készültek fel a sportszervezetek. Azaz: a tao utáni világ nem látszik.

Hozzáteszi Szabados Gábor: a rendszerbe be kellett volna építeni néhány ösztönzőt. Például évről évre csökkenteni az elnyerhető tao-pénzeket és növelni a kötelezően hozzá kapcsolt szponzorációs támogatásokat. Ebben az esetben mire kifutott volna a tao, más forrásból pótolhatták volna a támogatást a sportszervezetek. Le kellett volna szoktatni őket a taóról – von tanulságot a sportközgazdász.

Azt is említi Szabados Gábor: a visszaélések kiszűrésére is nagyobb figyelmet kellene fordítani, hiszen óriási a forrás és rengeteg a szereplő. A végrehajtáshoz, az ellenőrzéshez azonban nem rendeltek megfelelő apparátust. Az elmúlt évek gyakorlatából kiderült: leginkább a beszerzések túlszámlázásával, az infrastrukturális fejlesztésekkel, az alkalmazottak, például az edzők beosztásával lehet „játszani”. Szabados szerint a klubok sokszor csak papíron költik a tao-pénzt az utánpótláscsapatokra, a támogatásból a felnőtt csapatok is éppúgy profitálnak.

Megkérdeztük az Emmit, részt vesz-e a támogatások felhasználásának ellenőrzésében, illetve tud-e a minisztérium olyan esetekről, amikor a taót adó cégek számára a klubok pénzt osztanak vissza megbízásokkal, termékek és szolgáltatások vásárlásával. Esetleg kapott-e a tárca ilyen jelzéseket a NAV-tól? Egyáltalán tudnak-e efféle csalásokról, visszaélésekről?

Az Emmi válaszából megtudtuk: adatszolgáltatás kapcsán már megkereste őket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendőrség. Főként hatósági nyomozáshoz kértek információkat – költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt. Az ellenőrzést egyébként részben az Emmi, részben a látvány-csapatsportok országos sportági szakszövetségei végzik. Ám hiába kértünk információkat az ellenőrzések eredményéről, megállapításairól, ettől beszédesen elzárkózott az Emmi.

168ora.hu