A 66 éves, indiai származású Shalini Randeria, aki hat éven át volt Bécsben a humán tudományokkal foglalkozó intézet igazgatója, úgy véli, 15 éve még senki sem gondolta volna, hogy Európában a demokrácia lopakodó, de tudatos leépítése pont Magyarországon és Lengyelországban kezdődik meg, miközben ez a két ország masszívan részesült az uniós támogatásokból.

De persze ott van hasonló példaként Törökország, Brazília vagy éppen a Fülöp-szigetek is. A lényeg, hogy a jogállamot belülről bontják le. Megmarad a külső, demokratikus hüvely, de a hatalmi ágak szétválasztását, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a sajtó és a civil szféra szabadságát módszeresen felszámolják. Nincs puccs, nem jelennek meg páncélosok az utakon, a liberális demokrácia elveit jóformában észrevétlenül, de lépésről lépésre szétzúzzák.

Ugyanakkor – mutat rá a szociális és kulturális antropológia professzora – az illiberális demokrácia fogalmi képtelenség, mert mi marad a demokráciából, ha az illiberális? Ha a szabad választásokat a minimális alapnak tekintjük, az ilyen rendszerekben gyakran sérül a tisztességes szavazás követelménye.

Ugyanakkor a demokratikus intézményeket sokkal könnyebb szétverni, mint újból felépíteni. De itt azt is figyelembe kell venni, hogy nyugaton terjed a közöny és az apátia. Az embereknek elegük van a politikából, mert nincsenek meggyőződve arról, hogy számít a voksuk. Ha pedig eluralkodik a politika iránti közöny, sokkal könnyebb a jogállamot felülről leépíteni.

Ellenszert a képzés mellett az jelent, ha minél többeket be lehet vonni a politika alakításába. Ha sokakkal sikerül megérteni, miért fontos részt venni a választáson, kiállni az alapvető jogokért és a nyílt társadalomért.

Ugyanakkor Afganisztán a friss példa, hogy a demokráciát nem lehet kívülről megteremteni, ha nincs hozzá elegendő belső támogatás. Ami pedig a kínai terjeszkedést illeti, az meglehetősen körmönfont. Peking nyersanyaghoz és infrastruktúrához igyekszik jutni és cserében nem követeli meg saját modellje átvételét. A kínai hiteleket nem is kapcsolják a jogállamisághoz. De azért az 1,2 milliárd dolláros kölcsönből Budapesten létrejön a Fudan Egyetem lerakata.

A Közép-Európai Egyetem hányatott magyarországi sorsára rátérve, a rektor arra emlékeztet, hogy a CEU amerikai diplomát is nyújtó programjait Bécsbe kellett áttelepíteni, a magyar fővárosban csupán a kutatási terület működik tovább. Viszont az Orbán-kormány kezdeményezésére felbukkan ott egy kínai egyetem. Hogy azután az egész história célja netán az volt, hogy helyet csináljanak a Fudannak, azt az interjúalany nem tudja megmondani, de azért a folyamatot érdekesnek tartja.

Pedig – teszi hozzá – a CEU a demokrácia és a nyílt társadalmat segíti, így minden eddiginél nagyobb szükség van rá. Merthogy Közép- és Kelet-Európában komoly aggodalomra ad okot a demokratikus szabadságjogok, a türelem és a jogállam helyzete, de nem csupán ott. Az egyetem ellen hozott törvény a Soros elleni kampány része volt, amibe az antiszemitizmus is belejátszott.

Hogy egy lliberális, világra nyitott iskola miért jelentene veszélyt, arra a válasz az, hogy egy tekintélyelvű rezsim ellenőrizni akarja a lakosság lelkét és gondolatait, próbálja elérni, hogy ne működhessenek Magyarországon a kritikus társadalomtudományok, ne lehessenek ilyen hangok. Mivel azok az erős civil társadalom gerincét alkotnák.Ám az szándékos torzítás, hogy egy liberális egyetem politikai intézmény volna, bármennyire kritikus is a hozzáállása.

Az intézmény jövőjéről Randeria úgy véli, hogy kitartanak Bécs mellett, az lett az új otthonuk. Budapest legfeljebb mellékcampuszként jöhet szóba, már ha előbb teljesen más rendszer kerül hatalomra. (Die Presse) / nepszava.hu