Továbbra is tartja „némasági fogadalmát” például a fideszes Bíró Márk, aki hetedik éve nem beszél az Országgyűlésben, mindezt bruttó 747 ezer forintos fizetésért. Nem volt mondanivalója a szintén kormánypárti Fradi-vezérnek, Kubatov Gábornak sem, aki Zombor Gáborhoz, a volt egészségügyi államtitkárhoz és a fideszes Révész Máriuszhoz hasonlóan egyik ügyhöz sem szólt hozzá tavasszal. Hozzájuk hasonlóan néma maradt Kövér László is, aki házelnökként ugyan rengeteg ülést vezényelt le, de képviselőként nem szólalt fel.

A kormánypártok „fekete bárányai” egyébként szintén nem mondtak parlamenti beszédet, így Mengyi Roland, Simonka György, valamint a romaprogramokkal kudarcot valló Farkas Flórián is hallgatott egész tavasszal.

Az ellenzéki képviselők közül a Demokratikus Koalíció tagjai a legpasszívabbak, a párt ugyanis a Népszabadság bezárása óta – a kétharmados törvények kivételével – bojkottálja a parlamenti üléseket és szavazásokat.

Ennek megfelelően nem szólalt fel a tavaszi ülésszakban Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, valamint Vadai Ágnes, Oláh Lajos és Varju László képviselők sem. A szocialisták közül néma maradt Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, valamint Tóbiás József korábbi pártelnök is.

A legaktívabb képviselő egyébként Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára volt, aki 159 alkalommal szólalt fel, összesen pedig csaknem kilenc órát beszélt.

Őt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint a szocialista Mesterházy Attila követte, egyaránt négy és fél órás beszédidővel.

Az MSZP-s politikus messze a legtermékenyebb ellenzéki képviselő, csak az év eleje óta 185 önálló indítványt nyújtott be, és 82 alkalommal szólalt fel.

A legtöbb megszólalás természetesen a legnagyobb létszámú Fidesz-frakcióhoz köthető, azonban a képet jelentősen árnyalja, ha a felszólalások átlagos számát vizsgáljuk. Ekkor ugyanis megállapítható, hogy az LMP-s politikusok voltak a legaktívabbak, a Jobbik és az MSZP képviselői fej fej mellett állnak, a Fidesz pedig csak a függetleneket képes megelőzni.

• Orbán Viktor kormányfő összesen valamivel több mint két órát beszélt a parlamentben tavasszal, ezzel ő a 18. legaktívabb képviselő.
• A frakcióvezetők közül Szél Bernadett (59 felszólalás) beszélt a leggyakrabban,
• őt a sorban a fideszes Kósa Lajos (19 felszólalás),
• a jobbikos Volner János (19 felszólalás) és
• a szocialista Tóth Bertalan (14 felszólalás) követi.
• Valamivel aktívabb volt a kereszténydemokrata Harrach Péter, akinek a tizenegy felszólalása egy és egynegyed órát vett igénybe.
• Nem fért be az 50 legaktívabb képviselő közé Vona Gábor sem, a Jobbik pártelnöke ugyanis csak húsz alkalommal emelkedett szólásra.
• Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének sem volt sok észrevétele tavasszal, a miniszter ugyanis csak két alkalommal beszélt, összesen valamivel több mint három percet.

Nála is kevesebbszer szólalt fel viszont Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki mindössze egyszer kért szót a parlamentben.

Hozzá hasonlóan Hende Csaba volt honvédelmi miniszter, valamint Czunyiné Bertalan Judit korábbi államtitkár, a digitális oktatás tartalomfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos is csak egyetlen alkalommal beszélt.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes sem volt sokkal bőbeszédűbb, a kereszténydemokrata politikus ugyanis három alkalommal, összesen nagyjából hét percet beszélt. Érdekes, hogy Gulyás Gergely, aki a törvényalkotási bizottság elnökeként szinte az összes javaslattal találkozik, mindössze hatszor szólalt fel tavasszal.

A felszólalások megoszlása egyébként korántsem egyenletes, az ötven legaktívabb képviselőhöz tartozik ugyanis a beszédek több mint kétharmada. A rangsor 52. helyétől kezdve csak olyan politikusokat találunk, akik kevesebb mint 20 alkalommal kértek szót. A legtöbben közülük kevesebb mint egy órát beszéltek.

mno.hu