Európa Unió Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, és az Európa Unió Képviselői részére!

Tisztelt Bizottsági Tagok! 

Tisztelt Parlamenti Képviselők!

Magyarország állampolgáraként szólok Önökhöz!

Önök úgy döntöttek, hogy a magyarországi helyzet indokolttá teszi egy olyan eljárásnak a lefolytatását, amely országunkkal kapcsolatos szankciókat eredményezhet. A képviselők szerint - többek között - súlyosan romlott a demokrácia, és a jogállamiság állapota.

Szeretném Önöket tájékoztatni a magyarországi közmunka program - nézeteim szerint - az Európa Unió Alapjogi Chartáját sértő elemeiről.

A Kormánypárt által hozott törvényeket nagy vonalakban gondolom ismerik, de azt, hogy ez hogy valósul meg a gyakorlatban minden bizonnyal nem. Ezért úgy gondoltam, hogy közlöm Önökkel tapasztalataimat.

Magyarországon törvény mondja ki - melyet a FIDESZ alkotott - hogy a 22.800.-Ft-os segélyhez évi 30 napos munkaviszonyt kell igazolni. Ezt a munkaviszonyt az illető - ha nincs más lehetősége - akár közmunkaprogram keretén belül is megszerezheti. Jelenleg a munka nélküliek nagyjából fele dolgozik a közfoglalkoztatásban, egy év alatt kb 300 ezer főről van szó. Jelentős részükkel egész éves szerződést kötnek, tárgyév március elejétől következő év február végéig. Az aktív közmunkásoknak nincs joga önállóan eldönteni, hogy 30 nap után elhagyja a közmunka programot, és aktívan munkát keres, vagy pedig végig dolgozza szerződését. Ugyanis ha szerződést kötött onnantól csak akkor mondhat fel a 22.800 Ft-os Foglalkoztatást helyettesítő támogatás elvesztése nélkül, /még ha a 30 nap kötelező időt ledolgozta is/ha:

1. Elhelyezkedik, 

2. Távolabb költözik, tehát bejárása problémákba ütközik

Ez így - szerintem súrolja a kényszermunka fogalmát, vagyis az I. fejezet 5. cikkelybe ütközik, mely tiltja a rabszolgaságot és kényszermunkát.

Úgy gondolom, hogy esetünkben a II. fejezet, Szabadságok jogai is sérülnek, konkrétan a 11. cikkely, mely kimondja a vélemény nyilvánítás, és tájékozódás szabadságát. A közmunkások nagyon nagy része a legszegényebb, iskolázatlan rétegből kerül ki. Nincsenek tisztában jogaikkal, és ezt sokszor munkaadóik ki is használják. Több esetben fordult elő, hogy bár  a közmunkásbérből vonják a kötelező adót, és járulékokat, betegség esetén táppénzt nem vehetnek igénybe. Törvény mondja ki ugyan, hogy erre joguk van, ennek ellenére több foglalkoztató ezt nem tartja be, és tudomásunk szerint különösebb retorziója ennek a lépésnek nem volt. A közmunkások nagy részének fogalma sincs jogairól, alkalmazásukkor, vagy kiközvetítésükkor tájékoztatást nem kapnak. Ehhez tartozik még, hogy mivel legtöbb esetben más kereseti lehetőségük abszolút nincs, kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, és félve minimális jövedelmük elvesztésétől, még ismert jogaik mellett sem imernek felszólalni. 

A magyar közmunkaprogram sérti a III. fejezet 20 - 21. cikkét, mely törvény előtti egyenlőséget ír elő, és tiltja a megkülönböztetést. A közfoglalkoztatottakat minden téren megkülönböztetik, lényegében megpecsételik. Más munkajogi törvények vonatkoznak rájuk, a munkájuk nem valódi munkaviszony, "csak" foglalkoztatás, jóval kevesebb szabadság jár nekik - egységesen évi 20 nap - jóval kevesebb bér, jelenleg a minimálbér és közmunkásbér nettója között 30 ezer forint a különbség, mindez akkor, amikor a minimálbér összege is alatta van több ezer forinttal a múlt évre kiszámított létminimum összegének. A közmunkások a legtöbb területen sárga mellényt kötelesek viselni. Ezt részint láthatósággal, balesetvédelemmel magyarázzák, azonban ez a ruhadarab már összeforrt a munkakerülők, léhűtők fogalmával. Ugyanis a Kormány kommunikációja arról szól, hogy a közmunkások azok, akik valójában el sem akarnak helyezkedni a munkaerő piacon, hanem helyette a Kormány, s egyben a többi, tisztességes állampolgár nyakán élősködnek. Holott erről szó sincs, a közmunkaprogramban részt vevők nagy hányada tényleges termelő munkát folytat, sokszor állami cégeknél, intézményeknél. Annak idején, amikor a FIDESZ belenyúlt a közfoglalkoztatás módszerébe, az állami cégeknél a státuszok számát alacsonyabb szinten határozták meg, sok dolgozót elbocsátottak, majd helyüket közfoglalkoztatottakkal töltötték fel, sokszor ugyanazokat az embereket vették vissza több tízezer forinttal kevesebb bérért, mint akiket addig azon a területen foglalkoztattak.  A közmunka programban részt vevők országunkban meg vannak különböztetve, a kormánypropaganda hatására az emberek lenézik őket, a munkáltatók pedig átnéznek rajtuk. Lényegében kötelességeik vannak, számon kérhető jogaik nem. A Munka Törvénykönyvének egyes fejezeteit átírták a közmunka programra, tehát más törvények vonatkoznak az alkalmazottakra, és mások a közfoglalkoztatottakra. 

A program ütközik a IV. fejezet 31. cikkével, mely tisztességes, és igazságos munkafeltételeket követel. Ezeket az embereket más jogok illetik meg, mint a piaci munkavállalókat, erről fentebb már írtam. Bár elvileg a Munka Törvénykönyve minden foglalkoztatottra egyformán érvényes, akár alkalmazott, akár közmunkás - ez a valóságban nem igaz. Hisz eleve speciális törvényeket is hoztak velük kapcsolatban.  Ezen kívül nem ritkák a helyi hibás intézkedések, amik valójában általánosan elfogadottak.  Nem kapnak munkaruhát, de nagyobb gond, hogy veszélyes területeken nem kapnak védőruhát, általában védőitalt sem. Munkakörülményeik egészségtelenek, sem normál tisztálkodási, sem normál étkezési lehetőségük nincs, /szemétszedés után nem tudnak kezet mosni, WC-re nem tudnak menni, utána nem tudnak kezet mosni, általában a központokban normális tisztálkodási lehetőség nincs, kevés az illemhely, sok helyen XIX. századiak a körülmények/,  munkavezetőik több esetben uralkodnak rajtuk, kihasználva azt, hogy bizonyos területeken egyetlen megélhetési lehetőség a közmunkában való részvétel. A munkavezetők általában nem rátermettség, hanem iskolai végzettség alapján vannak kiválasztva. 

A közmunka program eredeti elképzelése szerint sérül az V. fejezet 45. cikke, mely a mozgás, és tartózkodás szabadságához való jog. Eredetileg a Kormány elképzelésében olyan elgondolások szerepeltek, miszerint egy bizonyos országos közmunka program keretében akár az ország másik felébe is átvezényelhessenek közfoglalkoztatottakat, ha azt országos ügy kívánja. Ezt a "lehetőséget" pedig a közfoglalkoztatottnak az eredeti elképzelés szerint kötelezően el kellett volna fogadnia. Ugyan nem tudok arról, hogy ilyen eset történt volna, de a lehetőség fenn áll, tehát - amennyiben szükségét látják - akár törvényesen alkalmazhatják.

Az egyenlő bánásmód elvét, valamint az alapvető emberi jogokat sérti a közmunkásbér, és a közmunka programmal kapcsolatban hozott jogszabályok. 

Magyarországon egy foglalkoztatónál, ugyanazon a területen, ugyanabban a munkakörben dolgozó - akár azonos nemű ember is külön elbírálás alá esik jövedelem terén, ezáltal kiközösítik, mentálisan megbélyegzik és anyagilag ellehetetlenítik ezt a réteget. 

Tisztelt Bizottsági Tagok, Tisztelt Képviselők!

Kérem Önöket, tájékozódjanak vizsgálódásuk során jelen felvetésekkel kapcsolatban is, mert úgy gondolom, hogy az Európa Unió polgáraiként országunkban több százezer embert méltatlan helyzetbe taszítottak!

Tisztelettel: a KMK - Közmukások, Munkanélküliek, Kitaszítottak Facebook-oldal adminja, valamint a KMKs.blog.hu vezetője  /eredeti levélen név és cím szerepel/

kmks.blog.hu