Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 2020 októberében indított trösztellenes eljárást a Google-lel szemben, amelyben azzal vádolják a keresőóriást, hogy a monopolhelyzetével visszaélve tett szert jogosulatlan előnyre az online keresési piacon. Ezzel szinte párhuzamosan egy másik eljárás is indult a cég ellen, amelyet Texas állam legfőbb ügyésze, Ken Paxton indított el, és amihez mostanra másik 16 állam is csatlakozott. Ebben az eljárásban a felperes azzal vádolja a Google-t, hogy a helyzetükkel visszaélve korlátozták a versenyt az online hirdetési piacon, amelynek csaknem a 30 százalékát ők uralják.

A Google-lel szemben felhozott vádakkal kapcsolatban számos új információ derült ki egy pénteken nyilvánosságra hozott, 242 oldalas dokumentumból, amelyben a felperesek többek között azt állítják, hogy a Google és a Meta (akkori nevén Facebook) 2018-ban egy titkos megállapodást kötöttek, amivel jogosulatlan előnyre tettek szert a versenytársakkal szemben - írja a Gizmodo.

A hirdetési piacon a kiadók (például online újságok és egyéb weboldalak) úgynevezett "ad exchange"-eken, azaz hirdetési piactereken versenyeztetik a hirdetési felületeiket, amelyekre a hirdetők licitálhatnak. Ezekből a hirdetési piacterekből az egyik legnagyobbat a Google üzemelteti, akik az Emarketer statisztikái szerint a digitális hirdetési piac mintegy 30%-át uralják, vagyis a hirdetőknek és a kiadóknak nincs igazán választásuk abban, hogy akarják-e használni a Google szolgáltatásait.

A helyzet 2017-ben kezdett megváltozni, amikor megjelent az úgynevezett "header bidding" rendszer, ami lehetővé tette a weboldalak számára, hogy a Google piacterének használata nélkül is hatékonyan tudják értékesíteni a hirdetési felületeiket. A Google mögött a digitális hirdetési piac második legnagyobb szereplőjének számító Facebook hamarosan bejelentette, hogy lehetővé fogják tenni a header biddinget a saját hirdetéskiszolgáló rendszerükben, ami komoly bevételkiesést okozhatott volna a Google-nek.

A beadvány szerint emiatt a két cég vezető beosztású képviselői 2018-ban asztalhoz ültek, és kidolgoztak egy olyan megállapodást, amely mindkét fél számára előnyös: a Facebook vállalta, hogy nem támogatják a header biddinget, cserébe pedig különböző előnyökhöz jutottak a Google hirdetési aukcióiban. A vállalat így több információhoz juthatott, mint a többi hirdető, többek között előzetes kvótát kaptak arról, hogy hány aukciót nyerhetnek meg a versenytársakkal szemben. A dokumentumot a Facebook részéről - Mark Zuckerberg beleegyezésével - a cég operatív igazgatója, Sheryl Sandberg írta alá, míg a Google-től a vállalat reklámértékesítési vezetőjének, Philipp Schindlernek és a Google vezérigazgatójának, Sundar Pichainak a neve került a papírra.

A Politicónak nyilatkozva mindkét érintett cég határozottan tagadta a vádakat, a Google szóvivője, Peter Schottenfels például azt nyilatkozta, hogy a beadvány tele van pontatlanságokkal és jogi szempontból egyáltalán nem megalapozott. Schottenfels azt is hangsúlyozta, hogy az online hirdetések piacán komoly piaci verseny zajlik, ami bővíti a kiadók és a hirdetők lehetőségeit is. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a Meta részéről Christopher Sgro szóvivő is, aki azt mondta, hogy a cége jelenléte a hirdetési piacon bővíti mind a hirdetők, mind pedig a kiadók lehetőségeit, ezzel együtt tagadta, hogy exkluzív megállapodást kötöttek volna a Google-lel.

A Google-lel szemben a fent említett kettőn kívül egyébként egy harmadik trösztellenes eljárás is folyamatban van, amelyben 36 amerikai állam és társult állam vádolta meg a céget azzal, hogy a Google Play alkalmazásbolt működtetésénél visszaéltek a piaci előnyükkel. (Rakéta)