h i r d e t é s

Nincs rendben a kettős mérce: Magyarország ellen döntött az Európai Bíróság

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Nincs rendben a kettős mérce: Magyarország ellen döntött az Európai Bíróság

2020. március 04. - 09:27

A Google egymilliárd forintos bírsága ütközik az uniós joggal az illetékes hatóság szerint. - írja az mfor.hu.

Illusztráció: unsplash.com Fotó: Paweł Czerwinski

Egy másik ügyben viszont igazat adott a kormánynak az EU-s bíróság.

Az Európai Bíróság döntése kimondta, hogy az nem ütközik az európai szabályozással, hogy Magyarország elvárja a külföldi szolgáltatóktól is, hogy jelentsék reklámadó fizetési kötelezettségeiket, ám az már igen, hogy ennek elmulasztása esetén jóval nagyobb bírsággal sújtják őket, mint hazai társaikat.

A bíróság azt találta problematikusnak, hogy a szabályozást megsértő külföldi szolgáltatókkal szemben egymást követően több mulasztási bírság kerül kiszabásra, amelyek halmozott összege elérheti a több millió eurót. A bíróság közleménye szerint a mindezt véglegessé tevő határozat elfogadása anélkül történik, hogy a cégeknek biztosítanák a bejelentéshez szükséges időt, észrevételek benyújtását, illetve a jogsértés súlyosságát sem vizsgálja meg külön az eljáró hatóság.

A közlemény szerint emellett különösen aggályos az, hogy az ugyanilyen hibát elkövető hazai szolgáltatókkal szemben kiszabott bírság jelentősen alacsonyabb, és emelkedésének üteme is kisebb.

A Google azzal kapcsolatban ment bíróságra, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt néhány nap alatt összesen egymilliárd forintra büntették (ez egyébként a maximális kiszabható összeg ilyen esetben).

Ebben az ügyben igazat adott a bíróság

A távközlési, valamint a kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedő vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadók összeegyeztethetők az uniós joggal – írta szintén ma kiadott ítéletében a luxembourgi székhelyű bíróság.

Az ügy előzménye, hogy a 2008-ban kezdődött pénzügyi-gazdasági válságra válaszul Magyarország ágazati különadókat vezetett be. A különadók, amelyek progresszív módon terhelték az árbevételt 2010-2012 között voltak  hatályosak. A Tesco-Global Áruházak, valamint a brit Vodafone-csoport tagját képező Vodafone Magyarország vitatták a rájuk kivetett különadó jogosságát.

Ítéletében az uniós bíróság rámutatott, hogy az árbevételt progresszív módon terhelő különadók, amelyek elsődlegesen külföldi tulajdonú, a magyar piacokon legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozásokat érintik, tükrözik a piacok valós gazdasági helyzetét, és nem minősülnek az érintett vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek. Az árbevételre vonatkozó különböző sávokra alkalmazandó adómértékek a vállalkozások mindegyikére érvényesek, a magyar szabályozás tehát semmilyen közvetlen hátrányos megkülönböztetést nem valósít meg a külföldi tulajdonú vállalkozásokkal szemben.

A bíróság a távközlési vállalkozások vonatkozásában azt is megállapította, hogy az adó nem rendelkezik az áfa valamennyi alapvető jellemzőjével, így az nem sérti az uniós áfarendszer működését.

 A határozat szerint a magyar szabályozás összeegyeztethető az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokkal is, ugyanis olyan általános hatályú adókra vonatkoznak, amelyek az állami költségvetésbe folynak be, anélkül hogy az adóalanyok valamely meghatározott csoportjának javára nyújtott előny finanszírozásához lennének rendelve.

Jelen ügyben a bíróság azt is megállapította, hogy a vitatott különadók, sem pedig az azokhoz kapcsolódó progresszív adókulcsok nem tesznek különbséget a vállalkozások székhelye alapján, illetve a magyar adóalanyok és a külföldi adóalanyok között, így az uniós jog szerint a magyar szabályozás nem alkalmaz a letelepedés szabadságára vonatkozó, illetve a társaságok székhelyén alapuló hátrányos megkülönböztetést.

A Pénzügyminisztérium közleménye szerint jogszerű volt a Google megadóztatása

Az Európai Unió Bíróságának mai ítélete alapján a Google nem kerülhette volna meg az adófizetési kötelezettségét a magyar reklámadóban. A Bíróság ugyanis kimondta, hogy a reklámadó bejelentkezési szabályai nem ellentétesek a szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós elvével, ugyanakkor a bejelentkezés megszegése miatti szankciók kiszabási módja uniós jogsértéshez vezet - írja a PM közleménye.

Az ügy előzménye, hogy a Google tagadta, hogy reklámokat tenne közzé az interneten, és ezért álláspontja szerint neki nem kellett reklámadó alanyként bejelentkeznie az adóhatósághoz. Az adóhivatal a cég mulasztásért összesen egymilliárd forint bírságot szabott ki.

A Bíróság mai döntésével kimondta, hogy a reklámadóban előírt és a Google-re vonatkozó külön bejelentkezési kötelezettség összhangban van az uniós joggal. Az sem jogsértő, hogy az adóhatóság mulasztási bírsággal szankcionálhatja a kötelezettség megszegését. A Bíróság csak a bírságolás azon metódusát tartotta kifogásolhatónak, miszerint az adóhatóság naponta emelkedő összegben állapíthatja meg a bírság összegét, valamint azt, hogy bejelentkezés esetén csak lehetősége és nem kötelezettsége a korábban kiszabott bírság elengedése.

A Bíróság mai ítélete is megerősíti, hogy a Google alanya a reklámadónak, be kellett volna jelentkeznie a reklámadó hatálya alá és reklámadót kellett volna fizetnie. A reklámadó bejelentkezési kötelezettséget előíró szabályai kapcsán nem állapítható meg olyan eltérő bánásmód, amely alkalmas arra, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősüljön- 

A Bíróság ezen ítélete összhangban áll a Vodafone és a Tesco ügyekben úgyszintén ma hozott döntéseivel, ugyanis mindegyik ítélet az igazságos és méltányos közteherviselés szellemében született. A Vodafone és a Tesco esetében egy arányosabb és egy nagyobb adóterhet eredményező szabályozás nyert igazolást. A Google-ügyben született ítélet a közös teherviselés rendszerébe vonja a Magyarországon adóköteles tevékenységet tényleges letelepedés hiányában végző multinacionális cégeket.

mfor.hu