– Arra kértük az ellenzéket, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel biztosítsák a négyötödös házszabálytó való eltérést és megerősíthesse a kormány eddigi intézkedéseit megerősítő törvényeket – mondta a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlamenti frakciók egyeztetését követően.

Gulyás Gergely szerint alapvető tévedésben van az ellenzék, nem a veszélyhelyzet kihirdetéséről vagy meghosszabbításáról van szó: a magyar Alaptörvény 53. szakasza világosan kimondja, hogy a veszélyhelyzetet a kormány hirdet és szüntet meg. A kormánypártok a felhatalmazást azért kérik, hogy a rendeletek életben maradjanak (például a járulékkedvezmények, a hitelfizetési moratórium), vagyis az ellenzék járuljon hozzá, hogy a Házszabálytól való eltéréssel a parlament már holnap szavazhasson a veszélyhelyzetről szóló törvényjavaslatról és a Btk módosításáról.

Gulyás Gergely szerint álszentnek tartják a vitát, hogy meddig tart a veszélyhelyzet, mert „megtették a legnagyobb gesztust, átadnák a jogot, hogy az Országgyűlés állapítsa meg, mikor ért véget a veszélyhelyzet”. – Ma senki nem tudja megmondani, 30-60-90 nap múlva össze tud-e ülni az Országgyűlés, egy határozatképtelenség esetén csökkenne a védekezés hatékonysága – mondta Gulyás Gergely. A miniszter szerint az ellenzék minden javaslatát megfontolták az egyeztetéseken és sokat el is fogadtak, például azt, amelyik a szükségesség-arányosság kritériumát tartalmazza. Mivel a kormánypártoknak megvan a többsége, hogy jövő kedden úgyis elfogadják a törvényeket, „akadémikus vita, hogy mi a jobb, ha az Országgyűlés meghosszabbíthatja a jogrendet vagy megállapítja a végét”. Gulyás szerint nem lehet digitális úton a magyar Országgyűlésben szavazni, „akik ilyet felvetnek, tizenöt hónappal ezelőtt szétverték az üléstermet, amikkor kártya nélkül lehetett szavazni”, erre a helyzetre pedig nem lehetett felkészülni”.

Azok az intézkedések, amiket a veszélyhelyzet alatt hoztak meg, a meghozataltól 11 napig érvényesek: a március 11.-iek vesztik hatályukat, a március 14.-i-ek március 29.-én. Gulyás szerint a Btk módosításával kapcsolatban nyitottak rá, hogy csak a védekezés eredményességét bizonyítható esetben lehessen börtönbüntetést kiszabni, az hisztériakeltés, hogy ezzel a sajtót akarja korlátozni a kormány, ez nem a média ellen szól. Több kérdés is elhangzott azzal kapcsolatban – a Népszava részéről is – hogy mi van a csütörtökön lejáró hatályú rendeletekkel (például a hitelmoratóriummal), ha csak kedden hosszabbíthatják meg ezeket, Gulyás Gergely azt mondta, egyelőre minden megoldást keresnek, hogy semmilyen zavar ne álljon elő. (nepszava.hu)