h i r d e t é s

Németország és Franciaország mentheti meg a befagyasztandó uniós forrásokat

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Németország és Franciaország mentheti meg a befagyasztandó uniós forrásokat

2022. december 08. - 06:12

A németek és a franciák is azt szeretnék elérni, hogy az Európai Bizottság ismét vizsgálja meg azt, hogy valóban indokolt-e a 3000 milliárd forintnak megfelelő uniós források befagyasztása.

Emmanuel Macron és Olaf Scholz 2022. május 9-én Berlinben. - Fotó: John McDougall / AFP

A Magyarországnak járó uniós forrásokat befagyasztását egy hete javasolta Európai Bizottság amiatt, hogy nem ítélték elégségesnek a jogállamisági kérdésben tett magyar lépéseket. A döntés azonban közel sem végleges, ugyanis december közepén ugyanerről az európai állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak is döntést kellene hoznia. 

Az Európai Tanács előtt az európai uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) is tárgyalt erről a kérdésről kedden, de semmilyen döntést nem hoztak végül. Mindeközben pedig úgy fest, hogy AZ EURÓPAI UNIÓ KÉT NAGYHATALMA IS AZT SZERETNÉ ELÉRNI, HOGY NE FAGYASSZÁK BE A MAGYARORSZÁGNAK JÁRÓ TÁMOGATÁSOKAT.

A minap Varga Mihály pénzügyminiszter már említette, hogy e két ország szerint a bizottság korábbi értékelésében „van egyfajta aránytalanság”, nem objektív döntést hoztak a kérdésben. Az atv.hu a kormányközeli forrásokból úgy értesült, hogy Franciaország és Németország (továbbá rajtuk kívül Olaszország is) azt szorgalmazza emiatt, hogy az Európai Bizottság készítsen újabb értékelést a támogatások ügyében. Forrásaik szerint MÁR EMMANUEL MACRON FRANCIA ÁLLAMFŐ ÉS OLAF SCHOLZ NÉMET KANCELLÁR IS AZÉRT LOBBIZIK, HOGY MAGYARORSZÁG MEGKAPJA A FORRÁSOKAT.

Ennek elsődleges oka az, hogy nagyon fontos számukra az az Ukrajnának szánt segély, amelyről kedden azt híresztelték, hogy Magyarország megvétózta.

Az ATV értesülése szerint mindkét állam azt szeretné elérni, hogy egy közös uniós hitellel, fennakadás nélkül tudják biztosítani az Ukrajnának szánt uniós forrásokat, és nem szeretnék azt, ha „ezt mint intézményesített konstrukciót” egy magyar vétó elgáncsolná. A nyugat-európai országok azért a közös hitelben bíznának, mert e keretek közt sokkal kedvezőbb kamatozással tudnának forrásokhoz jutni, mint ha tagállamonként kellene egy-egy országnak felvennie a hitelt.

A német kancellár máris nyilatkozott

Az Európai Unióban teljes megalapozottsággal kell döntést hozni a magyar helyzetről – erről beszélt Olaf Scholz német kancellár az MTI szerint kedd este, a nyugat-balkáni országok tiranai találkozóját követően.

A kancellár megerősítette, hogy Németország több másik uniós tagállammal együtt azt kérte a bizottságtól, hogy frissítsék a múlt heti értékelésüket a jogállamisági kérdésben. Olaf Scholz felszólalásában hangsúlyozta: NEM SZABAD FIGYELMEN KÍVÜL HAGYNI AZT, HOGY MAGYARORSZÁGON JELENLEG IS SZÜLETNEK DÖNTÉSEK AZ UNIÓS ELVÁRÁSOKKAL KAPCSOLATBAN.

Az pedig az Európai Bizottság dolga, hogy figyelemmel kísérje a helyzet alakulását a tagállamokban – tette hozzá a német kancellár.

Mindeközben a magyar–francia viszonylatban jelzésértékű lehet talán az a poszt is, amelyet Orbán Viktor alig két napja tett közzé a Twitteren.

Az EU soros elnöksége is Magyarország pártján 

A nyugat-európai országok mellett a cseh soros elnökség is azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálják meg újra a kérdést. Zbynek Stanjura cseh pénzügyminiszter úgy fogalmazott: Magyarország ha nem is mind a 17 elvárt lépést, de több korrupcióellenes vállalását teljesítette, és ezt tükrözhetné az Európai Bizottság új jelentése is. 

A bizottságnak ezt a felülvizsgálatot még ezen a héten meg kellene tennie. Utána az Ecofin már a jövő héten, december 12-én ülhetne össze ismét és tárgyalhatna a kérdésről, majd azután, három nappal később (december 15-én) az Európai Tanács hozhatja meg a végső döntést. (Index)


Kommentelne? Kattintson ide!

h i r d e t é s

Clicky