Nem jött be, kötelezettségszegési eljárás indult.

Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság (EB) Magyarország ellen a földforgalmi törvény miatt csütörtökön. Brüsszelnek nem tetszik, hogy a jogszabállyal külföldi szinte sehogy sem juthat magyar földhöz, holott a tőke és a letelepedés szabadsága az EU közös piacának az alapjai.

Az EB szerint a korlátozások némelyike megindokolható, mivel ezek célja a spekulatív felvásárlások megakadályozása, illetve a tervezési célok és a vidékfejlesztési politika elősegítése. Ugyanakkor a jogszerűség érdekében a korlátozásoknak arányosaknak kell lenniük és nem vezethetnek más uniós polgárok hátrányos megkülönböztetéséhez. A Bizottság problémája, hogy a magyarországi rendszer nagyon korlátozó, és teljes mértékben megtiltja a jogi személyek földtulajdonszerzését, valamint kötelezi a vásárlót arra, hogy saját maga gazdálkodjon a földterületen.

Kormányoldalról nyíltan kimondott cél volt, hogy a külföldiek földvásárlását megakadályozzák, és a parlamentben képviselt pártok közül a Demokratikus Koalíciót leszámítva ebben gyakorlatilag mindenki egyetért. Magyarországon az uniós csatlakozás óta moratórium volt erre, de a korlátozás – egy, az Európai Bizottság engedélyével megadott hosszabbítás után – 2014 májusában lejárt. Addig legfeljebb zsebszerződésekkel vásárolhattak, ami azt jelenti, hogy a szabályokat kijátszva fű alatt kötöttek egy egyezséget, amit csak akkor tennének hivatalossá, ha már jogosan is tulajdonba vehetnék a földet. A birtok hivatalosan egy stróman nevén van, aki addig is átengedhette a haszonélvezeti jogot.

Az ilyen ügyleteket a moratórium lejártakor bűncselekménnyé nyilvánították, drasztikusan lecsökkentették a türelmi időt a megszüntetésükre és töröltek minden 1994 és 2001 közötti haszonélvezeti megállapodást, mert ezek mögött zsebszerződést sejtettek.

Így született a földtörvény

A kormány addigra akarta összehozni a földtörvényt, de nagy dilemma előtt állt. Elvileg nem hozhatta hátrányba a külföldieket a magyarokkal szemben, mert az uniós alapelveket sértene. A megoldás az lett, hogy megnézte más uniós tagok földtörvényeit, és azok alapján ollózott össze bujtatott korlátozásokat, hogy aztán ha az Európai Bizottságnak nem tetszik valami, rájuk mutogathasson. Ugyanezzel már a médiatörvénynél is megpróbálkozott, csakhogy ott is kötelezettségszegési eljárás és végül módosítás lett a vége, mert Brüsszel nem csak a részeket, az egészet is nézi.

A törvény eleve kizárja az összes jogi személyt, azaz például céget határon innenről és túlról is. A magánszemélyek közül csak az EU-n kívülieket zárja ki a vásárlásból, az uniósok elvileg ugyanúgy jogosultak földtulajdonhoz jutni, mint a magyarok. Viszont a a vásárlónak

• már egy ideje a föld környékén kell laknia;
• földművesnek kell minősülnie (azaz vagy egy ideje már gazdálkodnia kell Magyarországon, vagy megfelelő végzettséget kell szereznie);
• osztrák mintára kell a helyi gazdákból álló földbizottság beleegyezése;
• ráadásul nagyjából az égvilágon mindenkinek elővásárlási joga van, köztük az államnak is.

A szabály megengedi, hogy külföldi uniós állampolgár is vegyen földet. Épp csak az kell hozzá, hogy már egy ideje helyben lakjon, elvégezzen egy magyar nyelvű aranykalászos gazda tanfolyamot vagy igazolhatóan Magyarországon gazdálkodjon, meggyőzze a helyi gazdákat (ahol még nincs földbizottság, ott a fideszes elnökű Nemzeti Agrárkamara megyei szervezetét), és az állam vagy bárki más, akinek elővásárlási joga van, ne csapjon le a földjére. Mentségül legyen mondva, így egy magyarnak sem egyszerű földet vennie, ráadásul szinte folyamatos volt a civil tiltakozás, hogy még ez sem elég védelem.

A földtörvényről már az a kialakításakor látszott, hogy uniós jogot sérthet, és az Európai Bizottságrégóta vizsgálja. A zsebszerződések miatt 2014 októberében kötelezettségszegési eljárás indult. Most a földtörvény miatt általánosságban is beindul a hivatalos levelezés. Ha Magyarország nem tudja meggyőzni az Európai Bizottságot vagy nem tesz elfogadható módosításokat, az ügy az Európai Bíróságon köthet ki.

Korábban Bitay Márton az állami földekért felelős államtitkár az Indexnek adott interjújában azt mondta:

"Alig várom már, hogy ebből újra vita legyen. Nekem politikailag annál jobb nem történhet, mint hogyha ismét azt mondják Brüsszelben: ejnye, megint nem engedjük be a külföldieket. Én pedig felállok a Parlamentben és azt mondom: tényleg nem engedjük be a külföldieket."

index.hu