„Gratulálok a születésnapjához, hiszen Ön már pontosan egy éve Fidesz párttag” – jegyezte meg élcelődve Mesterházy Attila, a NATO parlamenti közgyűlésének alelnöke Menczer Tamásnak, tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkárának a Mandiner által szervezett közös vitájukon csütörtök este a Várkert Bazárban. A kedélyes kezdést követően azonban éles és frappáns véleményütköztetés alakult ki a két politikus között a magyar külpolitika témájában.  

A koronavírus-járvány külpolitikai vonatkozásáról Menczer Tamás megjegyezte, egész Európát felkészületlenül érte a pandémia. Tapasztalatai szerint több nyugat-európai ország is Kínában állt sorba a járványkezeléshez szükséges eszközök beszerzési forrásaiért. Szerinte a magyar kormány büszke lehet, mert a nem mindennapi versenyben végigcsinálták a lélegeztetőgépek és vakcinák beszerzését, amelynek következtében a magyar oltási program végül impozáns helyen végzett a nemzetközi ranglistán. Kijelentette: ezzel a lépéssel sikerült teljesíteni az eredeti célt, és hatékonyan képviselni a magyar emberek érdekeit.

A szocialista képviselő erre reagálva kifejtette, a felsorolt járványkezelési feladatok végrehajtása nem tipikusan a Külügyminisztérium dolga lett volna, hanem az EMMI (Emberi Erőforrások Minisztériuma) kötelessége. Hozzátette, a járvány kezdetén azt hitte, nyugodtabb időszak érkezik a külpolitikában, és amikor mégsem így lett, azt komoly kormányzati működésbeli kudarcként könyvelte el.

„A pandémia alatti beszerzéseket körbelengi a korrupció gyanúja”

– jelentette ki, utalva a lélegeztetőgépek kétszeres áron való megvásárlására.

Az államtitkár erre azt felelte, nem észlelt semmilyen kormányzati működésbeli hibát, illetve kikérte magának a képviselő korrupciós vádjait. Leszögezte, a munkatársaiért és saját magáért is kezességet vállal a becsületesség tekintetében. A lélegeztetőgépek beszerzésével kapcsolatban megjegyezte, a vásárlás idején nem volt egy meghatározott piaci ár, így az elképesztő verseny közepén nem lehetett megállapítani a reális árérték arányt. Hozzátette: ő sem elégedett a magyar baloldal munkájával. Szerinte ugyanis a baloldal a keleti vakcinák ellen folytatott kampánnyal és „az oltásellenességgel gátolta a magyar kormány munkáját”. „Nem gondoltam volna, hogy bármilyen oldalhoz tartozó politikus politikai kérdést csinálna abból, amikor emberéletekről van szó” – mondta, majd célzott arra, hogy szívesen fogadná a szocialista képviselő személyes bocsánatkérését az ellenzék nevében.

Keleti nyitás

Mesterházy Attila viszont nem kért bocsánatot, ezzel szemben hangsúlyozta, ő személyesen sosem szólalt fel a keleti vakcinák ellen, sőt azt nyilatkozta korábban, hogy egy orosz és egy kínai vakcina is lehet jó és működőképes. Az oltásellenesség vádjára reflektálva a H1N1 vírus esetét hozta fel, amikor a magyar kormány a betegség elleni vakcinák ellen folytatott agresszív kampányt.

A vita középpontjába ezek után a keleti nyitás témája került, amelyről Menczer Tamás megállapította, ezek az erős diplomáciai kapcsolatok jó hatással vannak a magyar gazdaságra, hiszen a több száz milliárdos beruházások munkahelyeket teremtenek, és idehozzák a legfejlettebb technológiákat. Azt is kiemelte, nemcsak egy magyar jelenségről van szó.

„A keleti és déli nyitás alapvetően kudarc a gazdaságpolitika szempontjából” – felelte erre Mesterházy Attila, aki úgy véli, jelentős és kiugró növekedést nem sikerült ezzel a metódussal elérnie a magyar kormánynak 2010 óta, és szerinte „ez a politikai odasimulás nem hozza el a várt eredményt, csupán azt, hogy Magyarország egyre jobban elszigetelődik”. Arról is beszélt, hogy a kínai Fudan Egyetem ellen nem azért tiltakozik az ellenzék, mert külföldi, hanem mert kínai cégek építenék meg a magyar adófizetők pénzéből, a magyar diákoknak pedig szinte megfizethetetlen lenne a tandíj.

Az államtitkár felhívta rá a figyelmet, már a pandémia alatt is a magyarországi beruházások 60 százalékát finanszírozták keletről, de nemcsak itt értékelődött fel a keleti tőke, hanem a világon mindenhol. A szocialista képviselő szerint azonban előállhat az a helyzet, amikor a keleti beruházás növelheti a nyugati függést és fordítva. Ezt azzal magyarázta, hogy a keleti országok nyugaton akarják eladni a termékeiket, így a nyugati fogyasztástól függ a magyarországi beruházások sikeressége.

„A keleti nyitás nem jelent nyugati zárást”

– válaszolta erre Menczer Tamás. Mesterházy Attila szerint Magyarországot jelenleg fenyegeti az orosz érdekszférába való visszasorolás, ahol „csak alárendeltség és kiszolgáltatottság terem”. Úgy látja, a magyar kormány ezt a veszélyt nem érzékeli, sőt elősegíti a folyamatot. A képviselő azt is leszögezte, nem működhet hosszú távon ez az egyensúlyozgatós külpolitika, eljön majd az idő, amikor választanunk kell a felek között. Rávilágított, a magyar külpolitika elsődleges eszköze a problémák kikerülése, és ezzel az attitűddel „nem nehéz jó viszonyt ápolni más országokkal”.

Menczer Tamás erre kijelentette, Magyarország kelet és nyugat együttműködésében érdekelt, mert amikor ez a kettő szemben áll, az sosem végződött jól a történelemben. Hozzátette, Európa gazdaságilag sokkal versenyképesebb lenne, ha Oroszországgal gazdasági együttműködést folytatna.

„Mi nem Brüsszel kihelyezett hivatala vagyunk, hanem egy autonóm ország”

– adott hangot felháborodásának az államtitkár.

A külhoni magyarok ügye

A külhoni magyarok és az ukrán intoleráns nyelvtörvény kérdésében a két politikus között nem élesedett ki ilyen mértékben a véleménykülönbség, ebben az esetben inkább a probléma kezelésével kapcsolatban nem értettek egyet. Menczer Tamás ugyanis kiemelte, a kárpátaljai magyarokat ért jogsértés miatt blokkolta a magyar kormány Ukrajna európai integrációját, míg Mesterházy Attila szerint a Fidesz ezzel a lépéssel csak növeli a határon túli magyarok Budapesttől való függését. Megjegyezte, „ez a módszer lehetővé teszi azt a vélelmezést, miszerint a magyar kormány az orosz hibrid hadviselést képviselve avatkozik bele ebbe a kérdésbe”. Az államtitkár ezt a megjegyzést hevesen elutasította, mondván:

„Ugye nem gondolja komolyan, hogy nekünk nem a külhoni magyarok a fontosak?”

A szocialista képviselő tisztázta, ezt a módszert nem tartja helyesnek, mert ennek következtében egyre inkább megfagynak a magyar–ukrán kapcsolatok, amelynek az ott élő kárpátaljai magyarok szenvedik el a kárát. „Minket nem a határon túli szavazatok motiválnak ebben a kérdésben, innen lehet tudni, hogy tiszták a szándékaink” – jegyezte meg a végén viccelődve Mesterházy Attila jelezve, hogy az ellenzék a felmérések alapján nem számíthat jelentős számú szavazatokra a határon túli magyaroktól.

A szocialista képviselő és az államtitkár feszes szópárbaja összességében szórakoztatóan tárgyalta a felmerülő kérdéseket. A politikai állásfoglalás mellett többször is szurkálódó megjegyzésekkel bombázták egymást, ezzel nem egyszer nevetést kiváltva a jelenlévő közönségből. Bár mindkét oldalról elhangzottak erős érvek, a két politikus a vitaesten végül nem tudott megegyezni a magyar külpolitikát érintő kérdésekben. (168.hu)