h i r d e t é s

Nem jön be a kormány várakozása: Egyre több cég hárítja át a lakosságra az extraprofitadóját

Olvasási idő
7perc
Eddig olvastam
a- a+

Nem jön be a kormány várakozása: Egyre több cég hárítja át a lakosságra az extraprofitadóját

2022. június 15. - 13:26

A kabinet alaptalan várakozásai ellenére a nagy hazai cégekre kivetett "extraprofitadót" az érintett társaságok többsége áremelés révén az emberekkel fizetteti meg.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b3) a Sopronban tartott kihelyezett kormányülésen 2022. június 4-én. A kormányfő vezetésével három napos kihelyezett ülést tartott a kormány Sopronban, ahol elfogadták az extraprofit adó kivetéséről szóló rendelkezéseket és a 2023-as költségvetés tervezetét is. - Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Az egyes hazai ágazatokra kivetett különadó "nem extraprofitadó, hanem egy országúti rablás egy olyan kormánytól, ami teljesen elszakadt a valóságtól" - fogalmazott tegnapi közleményében az ír Ryanair. A fapados légitársaság már a múlt héten bejelentette, hogy az "ostoba" sarcot teljes egészében utasaikra hárítják. Miközben az orosz-ukrán háború miatt váratlan nyereségre szert tévő olaj- és gázszektor többletterhelését érthetőnek nevezik, a légiközlekedés bevonása, amikor az ágazat a két éves koronavírus-járvány és az ukrán háború után a talpraállásért küzd, azt jelzi a számukra, hogy Nagy Márton elfelejtette a közgazdaságtant - idézik Michael O’Learyt, a fapados légitársaság vezérigazgatóját, akitől a gazdaságfejlesztési miniszter kap egy "Közgazdaságtan kezdőknek" című könyvet is. Miközben az európai kormányok a forgalom, a turizmus és a munkaerőpiac helyreállítása érdekében csökkentik a légiközlekedési adókat, Magyarország sarcot vet ki az olyan, veszteséges légitársaságokra, mint a Wizz Air és a Ryanair, tovább rontva a magyarországi légiközlekedés és turizmus versenyképességét - teszik hozzá.

A július 1-től hatályba lépő, a légitársaságokat is sújtó extraprofit-adó összegét a Wizz Air is áthárítja utasaira - foglalható össze a repülőgépcég (eredendően másként hangsúlyozott) tegnapi közleménye. Bár a korábban megvásárolt jegyekre ez nem vonatkozik, az extraprofit-adó és az üzemanyagárak emelkedése miatt a viteldíjak is nőhetnek - teszik hozzá. Szerintük az utasonként számított adó lassítja a gazdasági fellendülést is. A légiközlekedés - így a Wizz Air - bevétele és nyeresége valószínűleg még hosszú ideig nem éri el a jelentős veszteségeket hozó Covid-járvány előtti időszakét - szögezik le. Az easyJet szintén csalódottságának adott hangot a hvg.hu-nak küldött válaszában.

Az „extraprofitadó” nagy megdöbbenést keltett a magyar gazdasági élet szereplői között: az új sarc sokak szerint jelentős áremelkedéshez és beruházások elhalasztásához vezet – fogalmaz közleményében a GKI Gazdaságkutató. Idézik Nagy Mártont, aki szerint jobban kellene félnünk a gazdasági visszaeséstől, mint az áremelkedéstől. A miniszter nem számít arra, hogy az új adókat a cégek a lakosságra hárítanák. A GKI Gazdaságkutató ezt több szempontból vitatja.

Az érintett csoportok közül 2021-ben a legnagyobb, 555 milliárdos nyereséget a bankok érték el. Utánuk következnek az energiacégek, amelyek közül a Mol 550 milliárdos, a szintén érintett bioüzemanyaggyártók pedig 60 milliárdos profitra tettek szert. A kiskereskedelem 290 milliárdos nyereséget könyvelt el. E csoportokra idén 250, 300 és 60 milliárdnyi különadó jut. Jövőre a mérték nőhet, majd csökkenhet. Az új sarc a három vizsgált ágazat nyereségének 50, 58, illetve 18 százalékát teszi ki. Ugyanez az arány a biztosítók között 63, a kiskereskedelmi láncoknál 40, a bioüzemanyag-ágazaton belül pedig 71 százalék.

Az elvonást a GKI elviselhetetlennek tartja, mivel azt nem a nyereségre, hanem a bevételre vetítik, így nincs tekintettel a költségekre. A bankoknál a várható gazdasági nehézségek (például a hitelmoratórium teljes feloldása, a hazai vállalkozások és a lakossági hiteladósok egy részének csődje vagy a külföldön elszenvedett veszteségek) miatt jelentős céltartalékolás várható, ami mérsékli az idei és a jövő évi eredményeket. A biztosítóknál sem csak a bevételek, hanem a kiadások is nőnek az inflációval. A jelentős beruházási igényű távközlési ágazatban a gyenge forint és az építés drágulása miatt e költségek kiemelten nőnek. Az energiaszektoron belül az üzemanyagárak befagyasztása akár jövőre is fennmaradhat, ami a Molnak is veszteséget hoz. (Külön kérdés, hogy az olajcsoport osztalékából élő oktatási intézmények emiatt mennyi állami többlettámogatásra szorulnak.) A bioüzemanyagosok költségeit főleg a kukorica és az energia drágulása emeli. A kiskereskedelemben ez utóbbi tétel, valamint a beszállítói árak és a bérek gyors növekedése mellett az újabb teher csak „hab a tortán”.

Mindezek miatt aligha várható, hogy a megadóztatott vállalkozások nem terhelik az adókat a fogyasztókra – véli a kutatóintézet. Szerintük, a gyógyszerforgalmazókat és a légitársaságokat is beleértve, az adóból 475 milliárd egyszerűen áthárítható. Az energiaágazatban ennek az ársapkák szabnak gátat. Csak az "extraprofitadó" 1,6 százalékponttal emelheti a 2022-ben 29 ezer milliárdra becsült vásárolt fogyasztás árindexét.

A hazai „intervenciós gazdaságpolitika” továbbra is az áremelkedéseket gerjeszti. A látszólag erős kezű, ugyanakkor a gazdasági törvényszerűségekkel szembehelyezkedő kormányzás nem hogy erősíti, de inkább kiszolgáltatott helyzetbe hozza a hazai gazdaság szereplőit - szögezi le a GKI.

Az extraprofitadók kiemelten érinti a távközlést: az alacsony árbevételi küszöb miatt az adó nagy terhet ró a kisebb cégekre, de a nagyobbak nyereségén is jelentős vágást ejthet. A szolgáltatók így - élve jogukkal - könnyen díjemelésre kényszerülhetnek - véli friss elemzésében a Niveus Consulting Group.

 

Ágazati különadók (milliárd forint)

Bankok 250

Tranzakciós illeték 50

Biztosítás 50

Energia 300

Kiskereskedelem 60

Távözlés 40

Légiközlekedés 30

Gyógyszerkereskedelem 20

Reklámadó 15

Forrás: Opten.hu

A főbb változások 

A kormány az általa létrehozott rezsivédelmi és honvédelmi alap forrásául részben az úgynevezett „extraprofit-különadókat" szánja, melyek bevezetésétől mintegy évi 800 milliárd forint árbevételt várnak – összegzi a változásokat Orbók Ilona, BDO Magyarország adótanácsadási üzletágának ügyvezetője. A különadók a 2022-es és 2023-as adóéveket érintik. 2022-re a kiskereskedőknek november 30-ig egyszeri, a 2021. évben kezdődő adóévük kiskereskedelmi adója 80 százalékának megfelelő pótadót kell fizetniük. 2023-ra a mérték az adóalap félmilliárd alatti hányada után változatlanul 0, 500 millió és 30 milliárd forint között 0,1 helyett 0,15, 30 és százmilliárd között 0,4 helyett egy, a százmilliárd feletti adóalaprészre pedig 2,7 helyett 4,1 százalék. A havi cégautóadó 2022. július 1-je és december 31-e között közel megkétszereződik.

Egyszerűsített foglalkoztatáskor a munkáltatók mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén az eddigi 500 helyett ezer, alkalmi munka során az eddigi ezer helyett 2 ezer, filmek alkalmi statisztái után pedig az eddigi 4 ezer helyett 6 ezer forintot fizetnek. Utóbbiak napi bérének felső határa 18 ezerről 24 ezer forintra nő. Nő a fizetendő népegészségügyi termékadó is. A cukros üdítők adója literenként 15-ről 23 forintra emelkedik. Nő az energiaitalok, a sós snack-ek és az ízesített sör adója is. A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások által fizetendő különadó 2022-re a 2021-es éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel tizede, 2023-ra pedig 2022 után 8 százalék. A mértéket először idén október 10-éig kell megállapítani és bevallani. A 2022-es adókötelezettség felének megfizetése szintén eddig esedékes. Kiterjesztik a tranzakciós illetéket az értékpapírkereskedelemre. A szolgáltatóknak - A Magyar Államkincstár és a Posta kivételével - az ügyfelek értékpapír-vásárlása után kell illetéket fizetniük. Mértéke változatlanul 0,3 százalék, de a felső határ az eddigi 6 ezer forintról 10 ezer forintra nő. A kötelezettség mostantól kiterjed az olyan, határon átnyúló szolgáltatókra is, mint például a Revolut vagy a Transferwise.

A kőolajtermék-előállítók – gyakorlatilag a Mol – különadója az Oroszországból vett nyersanyag és a világpiaci ár különbözetén számítható "extrahaszon" negyede. A szilárd biomasszát felhasználó egységek kivételével a 0,5 megawattosnál nagyobb erőművek adója az általuk termelt energia és a – ma alacsonyabb – "támogatott ár" közötti különbözet 65 százaléka. A légitársaságoknak július 1-től a Magyarországról az EU-tagállamokba, valamint Albániába, Andorrába, Bosznia-Hercegovinába, Észak-Macedóniába, Koszovóba, Liechtensteinbe, Moldovába, Monacóba, Montenegróba, az Egyesült Királyságba, Norvégiába, San Marinóba, Svájcba, Szerbiába és Ukrajnába utazók esetén személyenként 3900, más esetekben pedig 9750 forintot kell befizetniük. A gyógyszerforgalmazókat idén és jövőre a tízezer forint alatti termelői-nagykereskedelmi árú gyógyszerek esetén 20, az ennél drágábbak esetén pedig 28 százalékos különadó-kötelezettség terheli. Idén és jövőre a feldolgozóipari - a bioetanol-, keményítő-, keményítőtermék- és napraforgóolaj- - gyártókra is kiterjed az energiaellátók jövedelemadója.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatókra a távközlési adó mellett pótadót is kivetnek. Utóbbi egymilliárd forintot meg nem haladó bevételrész után 0, 1-50 milliárd között egy, 50-100 milliárd között 3, százmilliárd felett pedig 7 százalék. Az idei pótadót 2022. november 30-ig kell megfizetni a 2021-ben kezdődő adóév nettó árbevétele után. A - kisebb mértékben az életbiztosításokat is sújtó - biztosítási pótadó alapja a beszedett díj, mértéke 2022-ben a bevétel nagyságától és a szolgáltatás típusától függően 2-14 százalék, 2023-ban pedig 1-7 százalék. Nő a dohánytermékek és a szesz, illetve változik az áram, a fűtőolaj, a PB-gáz, a szén és az LPG jövedéki adója és a bányajáradék is változhat - szögezi le a BDO összeállítása. (Népszava)


Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s