h i r d e t é s

Nem elég fideszes - Polgár nem kap "puha pénzt"

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Nem elég fideszes - Polgár nem kap "puha pénzt"

2017. december 07. - 12:09

 

Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak községek és városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. - írja a nepszava.hu.

Forrás: nepszava.hu

Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk közvetkező állomása Polgár.

A mostani rendszer legnagyobb vétke, hogy elvette a helyi közösségektől az önnön sorsukba való beleszólás jogát, a települési autonómiát, a közéleti szereplés élményét. A jelenlegi hatalom nem szereti az őszinte beszélgetéseket, utálja a konstruktív vitát, s annak örül inkább, ha a társas kapcsolatok helyett mindenki magába húzódik, befelé fordul és inkább hallgat - Tóth József, a Hajdú-Bihar megyei Polgár DK-s polgármestere e szavakkal fogalmazza meg kritikáját a Nemzeti Együttműködés Rendszeréréről, amely a nyolcezer fős város életét is megnehezíti.

Szavai szerint az ellenzéki vezetésű városok finoman szólva "nincsenek előnyben", ha a pályázati pénzek elosztásáról van szó. Az uniós források szigorú rendszerében nem olyan könnyű előnyhöz juttatni a kormányzópártnak kedves településeket, hisz aki jó pályázatot nyújt be, megalapozott indokkal, az akkor is kap európai pénzt, ha éppen baloldali a vezetés. A magyar költségvetés azonban már más tészta, itt nem a szakmaiság vagy a rászorultság, hanem a hűségnyilatkozat és a kritika nélküli elfogadás teremt babérokat.

"Puha pénzeknek" hívjuk azokat a forrásokat, amelyeket általában év vége felé szór szét a regnáló kormány: ilyenkor a pénzügyminiszter megnézi a kasszát, s ha talál benne maradványpénzt, azt jutalmazásként kiosztják az önkormányzatoknak.

Ellenzéki települések erről rendszerint csak a Magyar Közlöny karácsonyi számából értesülnek, az ő számlájukon ugyanis nem landol efféle pofapénz

- mondja a polgármester. Tavaly elég durva "aranyeső" hullott így a kormánypárti településekre, hisz decemberben csaknem 40 milliárd forintnyi "maradványt" osztottak szét, mindenféle pályáztatás nélkül.

Tóth József tud olyan városról, amely nem jelzett semmilyen pénzügyi igényt, mégis felhívták a központból, hogy ugyan már, mondjanak valamit, hadd adjanak nekik is egy kis plusz összeget, mert ők jól viselkedtek. - A megjutalmazott falvak és városok vezetői általában nem szoktak büszkélkedni ezekkel a forrásokkal, vidéken mindenki ismeri a másik gondját-baját, és igazából senki sem gyarapszik jó érzéssel a másik rovására - teszi hozzá. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége társelnökeként Tóth József maga is többször felvetette különféle fórumokon, hogy tegyék nyilvánossá és átláthatóvá ezeket a forrásokat, lehessen rájuk pályázni, s ne afféle nagyúri kegy legyen, kiknek jut és kinek nem.

Forrás: nepszava.hu

Az ellenszélben elnyert pályázati támogatásokra épp ezért duplán is büszkék, hisz keményen meg kell dolgozniuk minden forintért. Ők nem hibázhatnak, csakis jó pályázatot írhatnak, s úgy véli ez a sikerességük kulcsa.Két és félmilliárdos költségvetésük tíz százalékát az iparűzési adóbefizetések teszik ki, s az idén landolt a számlájukon 605 millió forint pályázati pénz is. Ennek jó részét a Tiszaújvároshoz csatlakozó kerékpárút kiépítésére kapták: Polgárból sokan ingáznak naponta a hét kilométerre lévő város vegyipari üzemeibe, ám jelenleg csak a testi épségüket veszélyeztetve, a 35-ös főúton kerékpározva tudják ezt megtenni.

Hetvenmilliót nyertek el a piactér korszerűsítésére, amire nagy szükségük is volt, hisz ebben a városban hetente háromszor van piacnap, sok helyi kistermelő érkezik a környékről, nagy a forgalom. Jut a Városgondnokság és a fürdő energetikai fejlesztésére is 80 millió forint, s az óvodai férőhelyek bővítésére is sikerrel pályáztak. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy Polgáron nem csökken, hanem éppenséggel nő a lakosság, s ezen belül az óvodáskorú gyerekek aránya.

A statisztikák szerint ugyan évente átlagosan negyvennel többen halnak meg, mint amennyien születnek, ám az utóbbi években nőtt azoknak a száma, akik a szomszédos falvakból költöztek be a városba. Főként fiatalokról, s kisgyerekes családokról van szó, akiket ösztönöznek is a betelepedésre, még akkor is, ha ez a hátrahagyott falvak számára a szomorú kiüresedés lassú agóniáját jelenti.

Nemcsak a városi szolgáltatások, a bölcsőde, óvoda, iskola, orvosi ellátás magasabb színvonala vonzerő, hanem az a lakásvásárlási program, amit a kormányzati támogatásra alapozva dolgoztak ki "CSOK + Polgár" néven, s amelyhez hasonlót nemigen találni a környéken. Új lakóház esetén a vételár tíz százalékát, de legfeljebb kétmillió forintot, míg használt lakás vásárlásakor a vételár húsz százalékát, de legfeljebb egymillió forintot ad a város a családnak, vissza nem térítendő támogatásként.

Forrás: nepszava.hu

Ez a kezdeményezés kisvárosi léptékben látványos sikert hozott: az idén már 64 kérelmező kapott együttesen 30 millió forintos támogatást Polgártól. Megállt a lakosság számának korábban tapasztalt csökkenése, a 2015-ös 8035 főhöz képest egy évvel később 8047-en laktak a településen, s ez az idei év végére várhatóan tovább nő, miközben a környékbeli települések egyike-másika 2010 óta minden ötödik lakosát elvesztette.

Tóth József szerint ezért a folyamatért nem lehet Polgárt hibáztatni, ők ugyanis legfeljebb azt gátolták valamelyest, hogy a tiszamenti térségből, az alföldi kis falvakból Debrecenbe, Budapestre vagy éppen Londonba költözzenek a fiatalok: öröm az ürömben, hogy így legalább a térségben maradtak, itt alapítanak családot, vállalkoznak, teremtenek értéket és fizetnek adót.

A legnagyobb munkáltató egyébként maga az önkormányzat 160 közalkalmazottal, köztisztviselővel és 400 közmunkással. Utóbbi szám meglehetősen magas, de a polgármester szerint jelenleg minden központi intézkedés arra szorítja rá az önkormányzatokat, hogy minél több közmunkást alkalmazzanak. Így tudnak ugyanis dologi kiadásokra is költeni, a munkabérek előteremtésén túl. Ez a konstrukció a jövőben várhatóan megváltozik, már nem tudnak annyi támogatási pénzt anyagok gépek és eszközök beszerzésére fordítani, ami a polgármester szerint előrevetíti a közmunka-programok beszűkülését is.

Nem is azzal a körülbelül kétszáz fővel lesz gond, aki ma is értelmes munkát végez, például a Start program keretében a mezőgazdaságban vagy az állattenyésztésben dolgozik, vagy épp virágosládákat készít, parkosít, hanem azokkal, akik a szociális közfoglalkoztatás keretéhez tartoznak, gyakorlatilag semmihez nem értenek: velük csak az utcát sepertetik, ha kell, ha nem. Utóbbiak bére és a minimálbér között egyre nagyobb az "olló", négy év alatt duplájára nőtt a különbség. A valódi munka világába ezeket az embereket nagyon nehéz visszaterelni, ezért Tóth József szerint ki kellene mondani, hogy az ő foglalkoztatásuk valójában nem piaci - hiszen munkájuk közgazdasági szempontból nem értékelhető -, hanem kifejezetten szociális típusú, s erre külön programokat, külön bérkeretet kellene az államnak biztosítania.

Polgár több mint 8000 lakosából 2013-ban 5363 volt az aktív korú, 2017-re számuk 5522-re növekedett. A munkanélküliségi ráta ez alatt a négy év alatt ugyan látványosan javult - 15,8 százalékról 9,25 százalékra -, ám ez javarészt a közmunka-programnak köszönhető, s kisebb mértékben a piaci munkahelyeknek. Tiszaújváros "elszívó ereje" gyakorlatilag folyamatos: az ottani üres álláshelyekre első körben Polgárról, s a környékbeli falvakból mennek el az emberek.

Ugyanakkor a jövő mégis reménykeltő, mert Tiszaújvárosban és Polgáron több olyan betelepülő cég teremtett és teremt a jövőben új munkahelyet - köztük a Mol, a Sona, a Jabil, a Nagév - amely biztos megélhetést nyújt majd környéken élőknek. A fejlesztések és a nagyberuházások helyben tarthatják a fiatalabb generációkat, ugyanakkor nagy kihívás a két településnek: a jelenleginél ugyanis sokkal több használható tudással és munkakultúrával rendelkező, magasan képzett munkaerőre lesz szükség, ám ez a "kínálat" a térségben egyre szűkösebb.

A rendszer rákfenéje

A mostani rendszer rákfenéje az oktatás is. A polgáriaknak külön szívfájdalmuk, hogy megszüntették a gimnáziumot, s nincs már közük a szakképzést nyújtó középiskolájukhoz sem, mert azt hozzácsapták az úgynevezett szakképzési centrumokhoz, s a tőlük 120 kilométerre lévő Berettyóújfaluban döntenek minden ügyben.

Ezzel azonban azt is hátráltatják, hogy az iskola rugalmasan alkalmazkodjon a helyi vállalkozói igényekhez. Mire beindítanák a képzést a mesterségesen felturbózott bürokratikus rendszeren keresztül, a vállalkozói igény már rég tovaszáll. A folyton gyorsuló és változó technológiai környezetben már csak ezért sem lehet versenyképes egy cammogva reagáló, poroszos oktatási modell - tapasztalják a saját bőrükön az itteniek is.

nepszava.hu


 

h i r d e t é s