Sokat hallani arról, hogy Magyarországról mennyien vándorolnak ki Nyugatra, és arról is, hogy mennyien térnek vissza, azonban a belföldi vándorlásról jóval kevesebb szó esik. Viszont nagyon sok magyar dönt úgy minden évben, hogy lakhelyet változtat az országon belül, így fordulhat elő, hogy egyes területeken zuhan a népesség, máshol viszont növekszik. Bemutatjuk, hogy tavaly miként alakult a belföldi vándorlás, melyik megyék számítanak a nagy vesztesnek és hol nőtt igazán a népesség. - írja a Portfolio

A születések és a halálozások, valamint a ki- és a bevándorlás mellett a belföldi vándorlás is fontos szerepet játszik egy terület népességszámának alakulásában. Magyarországon belül csak tavaly 280 ezren változtattak állandó lakhelyet és közel 300 ezren ideiglenes lakóhelyet, mindez pedig 4 ezerrel több az előző évhez viszonyítva - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.

A főváros teljes vándorlási mérlege 2018-ban negatív volt, a vándorlási veszteség 3100 főre nőtt, feltehetően a szuburbanizációs folyamat erősödésének hatására. A korábbi évekhez hasonlóan, területi összehasonlításban Pest régió (16800), Nyugat-Dunántúl (4800 fő) és Közép-Dunántúl (2300 fő) tudott felmutatni pozitív vándorlási egyenleget. 2017-hez viszonyítva Pest és Nyugat-Dunántúl esetében is nőtt a vándorlási többlet, miközben az alföldi és észak-magyarországi területekre a fokozódó elvándorlás volt jellemző. 

A megyék közül a legvonzóbb lakóhelyek 2018-ban is Pest, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Vas, Komárom-Esztergom megye volt, valamint 2016 óta Veszprém megyében is pozitívan alakult a belföldi vándorlási egyenleg. Az ezer lakosra jutó vándorlási különbözet Pest és Győr-Moson-Sopron megyében volt kiemelkedő, 13,2, illetve 9,5 ezrelékes arányszámmal.

• Pest megye vándorlási nyereségét elsődlegesen a Budapestről odavándorlók adták: 14000-rel többen költöztek Pest megyébe a fővárosból, mint fordítva.
• A második legnagyobb pozitív vándorlási egyenleggel rendelkező Győr-Moson-Sopron megye 4400 fős nyeresége leginkább Borsod-AbaújZemplén (550 fő), Szabolcs-Szatmár-Bereg (500 fő), valamint Hajdú-Bihar megyéből (450 fő) származott.
• Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye vándorlási többletének egy részét szintén a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből odavándorlók adták. Komárom-Esztergom megye vonatkozásában a legnagyobb vándorlási nyereség Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéből származott, Vas megyénél Veszprém és Hajdú-Bihar, míg Veszprém megye esetében Békés és Csongrád megyéből.
• Fejér megye pozitív migrációs egyenlegét leginkább a Pest megyével és Budapesttel lezajlott vándorlási folyamatok adták.

Összességében a régiók közül Észak-Alföld és Észak-Magyarország népességmegtartó ereje volt a leggyengébb tavaly, ezekben a régiókban 8750, illetve 5850 fővel csökkent a népességszám a belföldi vándorlásból eredően.

A megyék vonatkozásában a korábbi évekhez hasonlóan 2018-ban is Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből vándoroltak el a legtöbben, 5500, illetve 4600 fős vándorlási veszteséget okozva, ami ezer lakosra vetítve -9,9, illetve -7,1 ezreléket jelentett. A kiugróan negatív vándorlási különbözet mindkét megye esetében leginkább a Budapestre és Pest megyébe irányuló elvándorlásnak volt tulajdonítható. A Dunától keletre eső többi területre szintén a fővárosba történő elvándorlás volt a legjellemzőbb.

A vándorlás okai feltehetően nem változtak meg az előző évekhez képest. A KSH tavalyi, a belföldi vándorlási folyamatokat vizsgáló átfogó elemzése szerint a gazdasági környezet szorosan összefügg a belföldi vándorlás folyamataival. A vándorlás 2012 és 2017 között a szegényebb egy főre jutó GDP-t termelő, lassú növekedési mutató és magasabb munkanélküliségű országrészekből irányult a fejlett, alacsony munkanélküliségű régiók felé. Budapest jelenti a kivételt, hiszen a szuburbanizáció felerősödése mellett rengetegen ingáznak dolgozni a fővárosba. (portfolio.hu)