A jegybank átfogó versenyképességjavító csomagjában 12 területet azonosított, ezek egyike a "családbarát program", mely önmagában a leghosszabb, 30 oldal terjedelmű. Határozottan állíthatjuk, hogy ezek közül a legradikálisabb javaslat a gyermekvállalás elismerése a nyugdíjrendszerben.

A lépést azzal indokolják, hogy "a jelenlegi demográfiai tendenciák tartós fennmaradása azt eredményezheti, hogy a jövőben a munkaképes korúak egyre kisebb létszámú korosztályainak kell majd fizetnie az időskorúak növekvő létszámú csoportjának nyugellátását". "A gyermeknevelés nyugdíjrendszeren belüli elismerése hozzájárulhat a demográfiai trendek megfordításán keresztül a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságához és a megfelelő színvonalú nyugellátások biztosításához" - érvelnek.

A gyermekvállalás nyugdíjrendszeren keresztül történő elismerése alapvetően két célt szolgálhat. Egyrészt a méltányosságot, azaz a gyermeknevelés többletköltségének ellensúlyozását, másrészt a gyermekvállalás ösztönzését. Az első cél mögött az áll, hogy a gyermeknevelés költségei jellemzően az egyének szintjén jelentkeznek, ugyanakkor a gyermeknevelés társadalmi hasznot is jelent (például a gyermektelenek nyugdíjának fedezetét is a mai gyermekek jövőbeli járulékai fogják jelenteni). A gyermeknevelés humán tőkébe való beruházásnak is tekinthető.

Külön kiemelik (egy 2012-es kutatás alapján): a szülők egy átlagos iskolai végzettségű, 21 éves gyermek felnevelésére 10 millió forintot költenek keresetükből, és összesen további 9 millió forintra becsülhető a szülők munkaráfordítása, amihez körülbelül 13 millió forint állami támogatás társul.

Azt is megjegyzik, hogy a gyermeket vállaló szülők költségvetési támogatásokat kapnak, azonban ezek a gyermekneveléssel összefüggő költségeknek csak kisebb hányadát fedezik.

A gyermekvállalás figyelembevétele mellett szól továbbá, hogy a szülők aktív korukban lemondanak jövedelmük egy részének elfogyasztásáról, egy gyermeket nem vállaló egyén azonban átlagosan nagyobb megtakarítást tud képezni nyugdíjas korára, ami fedezheti a gyermekesek számára megállapított nyugdíjhoz képesti elmaradást - folytatják az érvelést a jegybank szakértői.

A gyermekvállalás nyugdíjrendszerben való figyelembevételét a gyermeket vállaló nők kedvezőtlenebb nyugdíjkilátásai is indokolhatják. A nők nyugdíjkifizetése átlagosan 15 százalékkal volt alacsonyabb a férfiak nyugellátásához képest 2016-ban a 65-79 éves ellátottak körében. Ez ugyanakkor kedvező uniós összevetésben. A nemek közötti bérrés 2016-ban 14 százalék volt Magyarországon, ami lényegében megegyezik a nyugdíjaknál megfigyelt eltérés mértékével.

Hogy mekkora hátrányból indul a nyugdíj összegében egy többgyermekes anya, arra példát is hoznak. A háromgyermekes anyák számára például átlagosan 22 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjat állapítottak meg, mint a gyermekteleneknek. A magasabb gyermekszám és az alacsonyabb nyugdíj közötti kapcsolat azonos iskolai végzettséggel rendelkező csoportokban is kimutatható.

A két konkrét javaslat

Emlékeztetnek a jegybank szakértői arra is, hogy a nyugdíjrendszer ugyanakkor részben már most is figyelembe veszi a gyermekvállalást. Egyrészt az anyasági támogatások ideje szolgálati időnek minősül, másrészt a nők - függetlenül attól, hogy vállaltak-e gyermeket vagy sem - 40 év jogosultsági idő megszerzésével az öregségi nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulhatnak, a gyermekneveléssel töltött idő 8 évig terjedő mértékben beszámításra kerül a 40 év jogosultsági idő számításakor.

Ezen felül javasolják, hogy az induló nyugdíj összegének megállapításakor a felnevelt gyermekek számát is vegye figyelembe a rendszer. Ez konkrétan arról szól, hogy a felnevelt gyermekek száma alapján kapjanak a szülők egy bizonyos mértékű nyugdíj-kiegészítést. A nyugdíj-kiegészítés lehet fix összegű, a nyugdíj százalékában megállapított mértékű vagy a gyermek keresetének százalékában meghatározott összegű. Franciaországban például a három vagy több gyermeket felnevelő anyák 10 százalékos nyugdíjnövelést kapnak. A gyermekek bruttó béréhez kötött nyugdíjkiegészítés azon gyermekek után járna, akik munkát vállalnak Magyarországon, ami a munkaerőpiac fehéredéséhez (a tényleges munkabér alapján megvalósuló adó- és járulékfizetésre való ösztönzés által) és a külföldön dolgozó munkavállalók hazatéréséhez is hozzájárulhat. A bruttó béren alapuló kiegészítés azt is figyelembe veszi, hogy a gyermekek felsőfokú végzettségének megszerzése a szülők számára jellemzően többletköltséget jelent, és a magasabban képzett munkavállalók általában véve nagyobb összegű járulékfizetéssel gyarapítják a nyugdíjkasszát. A gyermeket nevelő szülőket pedig hosszú távon arra ösztönzheti, hogy minél több erőforrást allokáljanak gyermekeik oktatására, mivel az ahhoz társuló magasabb hozadékból nemcsak az állam, hanem a család is részesül.

A másik javaslat értelmében a nyugdíj megállapítása során figyelembe kellene venni a családi adókedvezményt. A családi adókedvezmény nettó jövedelem számítása során való figyelembevétele azt eredményezné, hogy a jelenlegi számítási módszertanhoz képest magasabb nettó kereset kerülne megállapításra a gyermeket nevelő, családi adókedvezményt igénybe vevő szülők számára az induló nyugdíj összegének meghatározásakor.

portfolio.hu