Nagypénteken nem mutatnak be szentmisét, mert "maga az örök főpap, Krisztus az áldozat a kereszt oltárán" - fogalmaztak.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában emlékezik meg Jézus szenvedéséről. Az este hatkor kezdődő, hívek nélküli szertartást élőben közvetíti az esztergomi városi televízió (RTVE), a főegyházmegyei Facebook-oldal és a Magyar Katolikus Rádió.
A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából.

A szertartás kezdetén a pap a vértanúságra utaló, piros színű miseruhában, némán vonul az oltárhoz, majd leborul előtte. Földre borulása "az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg".
Az ige liturgiájában felolvassák vagy eléneklik a passiót, Jézus szenvedéstörténetét.
A szentbeszéd és a hívek könyörgése után következik a kereszt előtti hódolat. Hagyományosan a hívek megcsókolják a feszületet és térdet hajtanak előtte, idén azonban ez elmarad.

A szertartás a miatyánk és az Isten báránya elmondása után az áldozással fejeződik be.
A szertartás után helyi szokásoknak megfelelően elhangzik a lamentáció, Jeremiás siralmainak a felolvasása.
Nagypénteken az esti szertartást megelőzi a délutáni keresztútjárás. "A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját" és biztosítja a hívőket arról, hogy nem a halálé az utolsó szó, hogy nagypénteket követi a feltámadás, a jó, a szeretet győzedelmeskedik a gonosz, a gyűlölet felett - írták.

Ezen a napon a katolikus egyház szigorú böjtöt kér a hívektől, a 18 és 60 év közöttiek legfeljebb háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodniuk kell. A hívek ezzel fejezik ki szeretetüket Jézus iránt - tették hozzá.

A Vatikánban második évben zajlik hívők nélkül a húsvét

Forrás: EURACTIV.com

Üres Szent Péter téren vezeti a keresztutat Ferenc pápa nagypéntek este, valamint interneten adja Urbi et Orbi áldását húsvét vasárnap délben az új koronavírus-járvány miatt zárlat alatti Vatikánban, ahol az egymás után második évben hívők nélkül zajlanak a szertartások.

Ferenc pápa este hat órától a Szent Péter-bazilikában vezeti a Jézus szenvedésére emlékező nagypénteki szertartást. A liturgia során az egyházfő leborul a bazilika padlózatára az üres oltárszekrény előtt. Az egyetemes könyörgések az egyházért, a pápáért, a hívőkért, a felnőtt hittanuló katekumenekért, a keresztények egységéért, a zsidókért, a Krisztusban nem hívőkért, a kormányzókért, valamint azokért szólnak, akik a pandémia miatt szenvednek. Megemlítik a betegeket, családjaikat, az egészségügyi dolgozókat és a halottakat. Imádkoznak azokért is, akiket más miatt tesz próbára az élet.

A szertartáson meghatározott számban lesznek jelen egyháziak és hívők, egymástól biztonsági távolságra. A virágvasárnapi és a nagycsütörtöki misén több mint száz bíboros, püspök, pap, valamint néhány tucatnyi szerzetesnő és valamivel több mint harminc világi hívő vett részt.

Péntek este kilenc órától Ferenc pápa a Szent Péter téren vezeti a keresztutat, amelyet, ahogyan tavaly is történt a járvány legelső hullámában, az idén sem a Colosseumnál tartanak. A krisztusi passió stációin elhangzó meditációkat nem teológusok, hanem 8 és 19 év közötti gyerekek és fiatalok írták: az umbriai Foligno város cserkészcsapatának és egy római plébániának a tagjai. A szövegeket tartalmazó könyvet nevelőcsaládokban élő gyerekek rajzai díszítik.

A Vatikántól előre közölt meditációk bevezetője összefoglalja az idei keresztút témáit: a gyerekek kijelentik, hogy ők is keresztet hordanak, amely "nem könnyebb és nem nehezebb" mint a felnőtteké. Hozzáteszik, úgy érzik, hogy terheiket, problémáikat igazán csak Jézus veszi komolyan. Említik a sötétség és a magány okozta félelmet, a másokkal való párbeszéd nehézségeit, a szüleik vitái miatti fájdalmat, a kicsúfolás, a kirekesztés és a szegénység miatti félelmeiket. A gyerekek elismerik, ők is tartanak attól, hogy nem hisznek nekik, elárulják és vádolják őket. Megemlítik kortársaikat, akik éheznek vagy nem tudnak tanulni, kizsákmányolják őket vagy katonaként harcolni kényszerülnek. A stációkon elhangzik, hogy az "üldözés nem kétezer évvel ezelőtti emlék". A szövegek a szülői szeretetet, a barátságot, befogadást, az emberek közötti közelségét szorgalmazzák. A gyerekek a pandémiában bezárt iskolákról, valamint a kórházakban eltűnő nagyszülőkről is írtak.

Szombat este Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában vezeti a vigíliát, amely a szokásos este kilenc óra helyett fél nyolckor kezdődik. A szertartás elején az egyházfő megáldja a tüzet és a húsvéti gyertyát. A Szent Péter-bazilikát kezdetben csak a hívők kezében levő gyertyák világítják meg, majd a bazilikában kigyulladnak a fények. A szertartáson megszólalnak a bazilika három napja néma harangjai.

Húsvét vasárnap tíz órakor az egyházfő a bazilikában mutatja be az ünnepi misét. Délben szintén a bazilikában interneten keresztül mondja el húsvéti üzenetét, és adja Urbi et Orbi áldását.

Húsvét hétfőn délben szintén interneten mondja el beszédét. Április 3. és 5. között a Vatikán, Olaszország egészével együtt, a legszigorúbb zárlat alatt lesz. Az olaszok kizárólag munkavégzés vagy más súlyos indok miatt hagyhatják el otthonukat. Az olasz templomok, tavaly húsvéttal ellentétben, nyitva vannak. A rokonlátogatás napi egyszer engedélyezett, legfeljebb két felnőtt csatlakozhat az egy háztartásban élőkhöz. A városok, települések területét nem lehet elhagyni. (MTI)