h i r d e t é s

Nagy valószínűséggel lakhatatlan az a naprendszeren kívüli bolygó

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Nagy valószínűséggel lakhatatlan az a naprendszeren kívüli bolygó

2015. november 19. - 11:02
0 komment

 

Pedig sokáig ígéretes jelöltnek találtak az élet hordozására.

A vörös törpék kicsi, viszonylag hideg csillagok. Az Univerzum leghosszabb életciklussal rendelkező fényes égitestjei, élettartamuk elérheti a 10 milliárd évet is - Forrás: Origo

2015 januárjában izgalmas felfedezést tettek a csillagászok: tőlünk 470 fényévre, a Lant csillagképben egy Földünkhöz hasonló méretű bolygót találtak egy vörös törpe – vagyis egy kicsi, viszonylag hideg csillag - lakhatósági zónájában, így még az is felmerült, hogy víz található a felszínén. A közelség azonban nem mindig jó dolog, erre jutottak most a Warwicki Egyetem kutatói – a planétát hatalmas energiakitörések, úgynevezett szuperflerek (szuper-napkitörések) tehetik lakhatatlanná - írja az Origo.

100 milliárd TNT ereje

Kepler-438b-t annak idején ígéretes jelöltnek találták az élet hordozására tekintve, hogy alig nagyobb szülőbolygónknál, ráadásul pont ideális távolságra van csillagától. Ezeket a korai nézeteket az új eredmények fényében viszont most át kell értékelni. A planétát érő szuper-napkitörések elementáris erejűek, tízszer erősebbek, mint a Nap által produkált legintenzívebb flerek. Ha még szemléletesebbé szeretnénk tenni a szuperflerek erejét, akkor képzeljük el100 milliárd megatonna TNT felrobbanását.

Napkitörés (fler)

Néhány perces heves robbanás a Nap fotoszférájában (felszínén) vagy felette. A flerek ellentétes polaritású mágneses terek találkozásakor felszabaduló energiából táplálkozhatnak. Hőmérsékletük több 10 millió Kelvin is lehet, egy fler alkalmával több millió tonna anyag hagyja el a Napot, nagyságrendileg 1000 km/s sebességgel. A flerek főleg az ultraibolya és a röntgentartományban fényesek. Általában napfoltokhoz kapcsolódnak, a legerősebb naptevékenység idején 30-80 fler is előfordul naponta.

Ha ezt vesszük alapul a mi Napunk nyugis csillag, nem úgy a Kepler-438, ami néhány százévente produkál szuper-napkitöréseket. A legrosszabb esetben ezeket koronakidobódás követi. A koronakidobódás oka a csillag mágneses terének instabilitása.

A mágneses erők hatására a kidobódó plazmafelhő egyre gyorsuló emelkedésbe kezd, s a csillagot elhagyva bolygóközi mágneses felhővé válik.A bolygót eltaláló koronakidobódás elsöpörheti az égitest légkörét, életre alkalmatlanná téve azt.A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című szaklapban megjelent kutatás szerint nagy valószínűséggel ez a szomorú szcenárió a Kepler-438b esetén lejátszódott.


A Kepler-438b és központi csillaga, a Kepler-438 (illusztráció) - Forrás: Mark A Garlick / University of Warwick

Új jelöltek után kell nézni

Persze ha a bolygónak lenne olyan mágneses tere, mint a Földnek, akkor valamilyen szinten védve lenne a központi csillagának kitöréseitől. Ha ez nem így van, akkor a planéta nagy valószínűséggel elveszítette atmoszféráját és olyan káros sugárzásnak van kitéve, ami gyakorlatilag sterilizálja a felszínét.

Ilyen környezetben nehezen elképzelhető az élet bármilyen formájának megjelenése,jegyzik meg a tanulmány szerzői. Persze ha a légkör egy része megmaradt, akkor talán van némi esély bizonyos életformák létére, de a körülményeket tekintve ez egyre kevésbé valószínű, főleg ha koronakidobódások is történnek.

Az eredmények szomorú hírnek számítanak a Földhöz hasonló bolygók keresésében, hiszen rengeteg olyan naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel, amik első látásra lakhatónak tűnnek. Az egyik legígéretesebb jelöltet, a Kepler-452b-t például még a nyáron fedezték fel, és tulajdonságai miatt – persze kissé elhamarkodottan – el is keresztelték Föld 2.0-nak.

 

origo.hu


 

Kommentek

h i r d e t é s