Négyszeres-ötszörös árdrágulásról számolt be Schmidt Jenő, amit szerinte nem lehet kigazdálkodni és a kormány egyelőre kivár a kompenzációval.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint ha van az államnak többletbevétele áfából és másból az inflációs hatások miatt, akkor "azt várjuk, hogy támogasson minket és valamilyen módon ezt ki tudjuk fizetni, a másik oldalon pedig elkezdődik egy nagy takarékoskodás, ami három részből fog állni.

• Az egyik, hogy intézményeknél korlátozások lesznek, be fogunk zárni múzeumokat, művelődési házak egy részét nem fogjuk fűteni, csak a nagytermeit.
• Jönnek aztán a sportcsarnokok, uszodák minden olyan létesítmény, ami a mindennapi élethez nem kimondottan kell.
• A harmadik rész pedig az, hogy tényleg el gondolkodunk azon, hogy mit lehet még szűkíteni.

Remélem, ez az állapot körülbelül egy, másfél, két éven belül megszűnik" – foglalta össze az önkormányzatok előtt álló költségcsökkentő lehetőségeket az elnök.

Mint mondja, még mindenki keresi a helyét, de

a november vízválasztó lesz, onnantól "nem lesz tovább halogatni semmit, kemény intézkedéseket kell hozni mindenkinek".

Schmidt Jenő felhívta arra a figyelmet, hogy 2700 magyar település önkormányzatának nincs adóbevétele, vagyis teljes egészében állami támogatásból látja el feladatait.

"Ha az állam nem ad többlettámogatást az eddigi feladatok ellátásához, akkor nem lesz miből kifizetni. Legfeljebb a szolgáltatónak egy hónappal később el kezd csöpögtetni valami forrást, de 2-3 hónap után utoléri a vég, nem fog tudni fizetni, és ez gyorsan be fog következni ezeken a településeken" – festett helyzetképet a magyar települések 90 százalékára váró közeljövőről Schmidt Jenő.

Mint mondta, háromszáz településen van adóbevétel, több mint ezermilliárd forint, úgy tudja, Budapest most húszmilliárddal több iparűzési adót szed be, és az elnök szerint hasonló a helyzet más városokban is.

Arra számít, hogy a nagy településeken lesznek inkább korlátozások, mert szerinte ott lassabban érkezik a segítség, mint a kicsik esetében. "Itt majd mindenki próbál mindent jobbra-balra, de a vége az lesz, hogy valakinek a cechet ki kell fizetni, vagy egységes rendszerbe kell terelni a dolgokat. Ez a következő két-három hónapnak lesz a kemény feladványa" – szögezte le az elnök.

Arról számolt be, hogy augusztusban nem hivatalosan egyeztettek a kompenzációról a kormánnyal, amely egyelőre kivár.

Felhívta a figyelmet, hogy területileg óriási eltérések vannak egy településfajtán belül is az országban, erre a szabályozásnak tekintettel kell lennie. Arra számít, hogy 20-25 milliárd forinttal megtámogatja ezt a kört az állam.

"A nagyoknál pedig szerintem november körül lesz majd adatbekérés, kis beszélgetés, egyéb. Az évet talán még kihúzzák a nagyok, a következő évet már nem, annak már nem lehet így nekimenni. Rendes iránymutatásnak és sok-sok pénznek kell lennie" – mondta.

Kitért arra is, hogy gondot okoznak az emelkedő menzadíjak is, amely az állam szerint önkormányzati feladat. A kormány a konyhások fizetéséhez és a rezsiköltségekhez járul hozzá a költségvetési törvény értelmében, ez nem fedezi az ingyenes étkeztetés költségeit.

"Körülbelül 40 százalékos áremelkedés van, ez főleg az alapanyagárból adódik" – mondta. Hozzátette, hogy az energiaköltséget egyelőre nem látják. Durván 1200 forint egy ebéd teljes költsége, márpedig a gyerekek nyolcvan százalékának ezt biztosítják – mutatott rá. (Portfolio)