h i r d e t é s

Működik az "Orbán-átok"

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Működik az "Orbán-átok"

2020. október 07. - 10:02

 

Miután a magyar kormányfő találkozott a kirgiz elnökkel, ott is tüntetések kezdődtek

Budapest, 2020. szeptember 29. Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz köztársasági elnök (b) és Orbán Viktor miniszterelnök a két ország közötti stratégiai partnerségi megállapodás aláírása után a Karmelita kolostorban 2020. szeptember 29-én. - Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Múlt hét kedden Budapesten tárgyalt Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnökkel Orbán Viktor. A miniszterelnök akkor úgy vélekedett, hogy a két nép között meglévő közös eredet és a barátság mindennapi megélésének ma a legnagyobb akadálya a távolság. Orbán szerint éppen ezért szükség van egy közvetlen légi járatra Budapest és Biskek között, amelynek jogi és pénzügyi feltételeit sikerült is megteremteni. A miniszterelnök tájékoztatott arról is, hogy Magyarország ma 75 állami ösztöndíjas helyet biztos kirgiz diákoknak, amit 150-re emelnek. Orbán Viktor kormánya nevében kifejezte tiszteletét Kirgizisztán és a közép-ázsiai ország kulturális alkotásai iránt. Különösen jól esett – folytatta a miniszterelnök –, hogy a kirgiz elnök a tárgyalásokon világossá tette: országában nyilvántartják, hogy "kirgizek és magyarok valaha, a régi időkben egy nép voltunk".

A Magyarországra látogató kirgiz elnök, Szooronbaj Dzsejenbekov a rendszerváltás előtt a Szovjetunió Kommunista Pártjának helyi leágazásában, a Kirgizisztáni Kommunista Pártban politizált, az Os tartomány pártbizottságának vezetője, illetve termelőszövetkezeti elnök is volt. Jelenleg a Kirgiz Szociáldemokrata Párt tagja, annak jelöltjeként lett Kirgizisztán elnöke három évvel ezelőtt.

Érdekes volt a látogatás múlt heti időzítése, amely csak pár nappal előzte meg a kirgiz országgyűlési választásokat. Ilyenformán a kirgiz elnök egy európai uniós ország miniszterelnökétől részesült hátlapogatásban a választásokat közvetlenül megelőzően. A vasárnapi voksoláson induló tizenhat pártból mindössze négy jutott be a biskeki törvényhozásba. Ezek közül három áll közel az államfőhöz. Az ellenzék pártjai nem jutottak mandátumhoz. A két vezető politikai alakulat, amely egyenként a szavazatok negyedét kapta, a Birimdik és a Mekenim. Dzsejenbekov elnök öccse, Aszilbek Dzsejenbekov a Birimdik Párt politikusa, míg a Mekenimet a nagyhatalmú Matrajmov családdal hozzák kapcsolatba. E család vezető figurája, Rajimbek Matrajmov tavaly a korrupcióellenes tüntetések célpontja volt, és sokan úgy vélik, hogy hozzájárult Dzsejenbekov sikeres 2017-es elnöki kampányának finanszírozásához.

BBC tudósítása szerint – amelyet a 444 szemlézett – a vasárnapi választást követően a fővárosban, Biskekben és másutt is nagyszabású tüntetések robbantak ki. Hétfő este a demonstrálók egy részre megpróbált betörni a törvényhozás épületébe. A rendőrség erőszakkal oszlatott, kábítógránátokat, könnygázt és vízágyút használva. A tüntetők Dzsejenbekov elnök lemondását is követelik. Nemzetközi megfigyelők szerint a szavazatvásárlások és a választók megfélemlítése valós, és komoly aggodalomra adnak okot. Eközben az ország ellenzéki pártjai kijelentették, hogy nem ismerik el a választások eredményét.

Orbán Viktor a nyáron is belefutott egy rendkívül hasonló esetbe. Június elején, két hónappal az augusztusi belarusz választásokat megelőzően a magyar miniszterelnök Minszkbe látogatott, hogy ott agyba-főbe dicsérje Aljakszandr Lukasenka belarusz elnököt. (És nem utolsó sorban megkoszorúzta a szovjet időszak ikonikus emlékművét.) Az augusztusi, vélhetően elcsalt választásokat követő tüntetések véres, máig tartó tiltakozáshullámba torkollottak.

A magyar kormánykritikus médiában Orbán-átoknak is nevezik azt a jelenséget, amikor egy-egy Orbán Viktor által meglátogatott vagy fogadott külföldi vezető nem sokkal a magyar miniszterelnökkel történő találkozást követően a hazájában „bajba kerül”: lemondani kényszerül, vagy tüntetések szerveződnek ellene.

Korábban ezt a mintázatot vélték felfedezni Andrius Kubilius litván miniszterelnök, Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, Viktor Janukovics korábbi ukrán elnök, vagy Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök és Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár esetében. Mindannyian Orbánnal történt találkozásuk után nem sokkal megbuktak. (hang.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s