h i r d e t é s

Momentumos zagyvaság Erdélyből

Olvasási idő
9perc
Eddig olvastam

Momentumos zagyvaság Erdélyből

2021. május 14. - 09:37

 

A Momentum frissen bejelentett erdélyi magyar parlamenti képviselőjelöltjét kérdezte a Transindex

A Momentumban mindenki szakállas - Forrás: Tomos Endre Facebook oldala

Amikor hétfőn bejelentette Fekete-Győr András, hogy a Momentumnak lesz egy, a határon túli magyarokat is képviselni kívánó jelöltje, akkor bevallom, nem tudtuk egyből a szerkesztőségben, hogy kicsoda Tomos Endre. Hadd kérjelek meg tehát, hogy mutatkozz be!

- Sepsiszentgyörgyön születtem, és tíz éve költöztem Magyarországra, két éve csatlakoztam a Momentumhoz. Jelenleg a versenyszférában dolgozom. Amikor ideköltöztem, 2010-ben nagyon örültem a kormányváltásnak, azt hittem, végre jó világ lesz, Nyugat fele fogunk közeledni, ahogyan ígérték nekünk. Sajnos ki kellett ábrándulni ebből a hiú reményből. Öt év után már eljutottam arra a pontra, hogy úgy éreztem, hogy senki nem képvisel ebben az országban, és nagy örömmel fogadtam azt, amikor a Momentum megjelent a színtéren. Az elején nem voltam azért túlságosan bizakodó, de aztán az EP-választás meggyőzött, hogy valóban ígéretes politikai alakulatról van szó, amellyel én azonosulni tudok. Az V. kerületben élek Budapesten, ehhez az alapszervezethez csatlakoztam, de a gyökereim miatt kerestem már a kezdettől, hogy hogyan tudok a Momentumnak a magyarságpolitikai munkacsoportjában részt venni, vagy ennek nézeteibe beleszólni.

A versenyszférában mivel foglalkozol?

- Gazdasági informatikát tanultam Kolozsváron, és vállalatirányítási rendszerek bevezetésével foglalkoztam három évvel ezelőttig. Azóta egy multinacionális cégnél vagyok a support-csapat tagja, illetve egy ideje a vezetője.

Politikailag milyen elvek állnak hozzád közel? Jobb- vagy baloldali politikusnak tartod magad?

- Progresszívként szeretek gondolni magamra, de a baloldalról és a jobboldalról is tudok értékeket magamnak vallani.

Az elmúlt év ígéretes politikai kezdeményezései közül miért pont a Momentum politikája ragadott meg?

- Nálam fontos tényező volt, hogy ne legyen egy előző politikai rendszerhez köthető az a szervezet, amelyhez csatlakozom. Túl kell lépni azon a megosztottságon, amely két szekértábort hozott létre az elmúlt években a magyarországi politikában, és új irányokat kell követni.

Az ellenzéki összefogás végső soron a Momentumot is az egyik tábor felé viszi. Ha eddig nem volt köze az elmúlt 30 év politikájához, ez innentől kezdve nem mondható el, hiszen szövetségre kényszerül annak szereplőivel is.

- Ebbe belekényszerülünk, valóban. Olyan politikai döntés volt, amibe nem volt beleszólásom, de be kell látni, hogy enélkül ma nem lehet leváltani a Fideszt. Természetesen ők is úgy alakították a rendszert, hogy ne engedjenek más választást. Nekik is kényelmes így, ha mindenkit össze lehet mosni.

A Momentum az elmúlt választásokon az USR-PLUS-nak kampányolt, ez Erdélyben sokak számára unszimpatikussá teheti. Ez mennyire nehezíti meg a te dolgod az erdélyi magyarok megszólításában?

- Ez nehéz terep. Én akkor léptem be frissen a pártba, amikor ezek az ominózus kiállások történtek, volt lehetőségem megkérdezni, hogy ezt hogy gondoljuk, és milyen hasznot remélünk ebből az erdélyi magyarság részére, ugyanis nyilvánvaló volt számomra, hogy a Momentum ezen lépése nem fog szimpátiát kelteni a külhoni magyarokban. Azt azonban látni kell, hogy a Momentumnak az USR az európai szövetségese, az európai pártcsaládjukban összetartoznak. Viszont amellett, hogy szövetségesek vagyunk, elismerjük az RMDSZ-t az erdélyi magyarok legitim képviselőjeként.

Utólag hibának látod az USR melletti kiállást?

- Nem, de szerintem ezt kifinomultabban lehetett volna kommunikálni, hogy tiszta legyen, mik a céljaink ezzel. Mi úgy látjuk, hogyha Romániának olyan kormánya van, amely azon értékeket képviseli, amelyekben mi Magyarországon is hiszünk, ezek mentén tudunk olyan megállapodásokat kötni, amelyeknek a romániai magyarok a nyertesei lesznek. Ezzel együtt azt gondolom, hogy úgy kellett volna kommunikálni, hogy nem akarunk az erdélyi magyarság autonóm döntésébe beleszólni.

Mikor derül ki, hogy hányadik helyet kapod a listán?

- Csak ősszel, az előválasztás után. Azt az ígéretet kaptam, hogy olyan helyen fogok szerepelni, amely bejutó lesz, amennyiben a Momentum hozza az elmúlt években megszokott eredményeit.

Hogy lehet tömegeket megszólítani Erdélyben úgy, hogy közben egy olyan párttal kényszerültök szövetségbe, amely sokszor támadások célpontjává teszi ezt a közösséget? Természetesen a Demokratikus Koalícióra gondolok itt.

- Ezt tapasztalom az elmúlt napok reakciói alapján is. A visszajelzések közül nagyon sok szól arról, hogy hogyan tudunk összefogni Gyurcsánnyal. Nekünk a külhoni szavazóknak azt kell kommunikálni, hogy kormányváltásra van szükség Magyarországon, mi pedig azon dolgozunk, hogy az új kormány képviselje őket is. Szeretnénk egyensúlyt vinni ebbe a kormányba. Sajnos néhány pártnak most negatív az álláspontja a külhoni magyarokat illetően. Nekünk nem az, és a mienket képviseljük is velük szemben. Abból például semennyit sem engedünk, hogy megtarthassák az állampolgárságukat és a szavazati jogukat, ez egy minimum nálunk. Amit a Fidesztől kapott a külhoni magyarság, akkor is, ha ez nem volt mindig optimális, azt továbbra is meg fogják kapni.

Tehát ti garanciát vállaltok arra, hogy a külhoni magyarság felé juttatott, évről évre egyre növekvő támogatások nem csökkennének?

- Igen. Ez programunkban benne van, és az összefogás programjába is szeretnénk beemelni. Több más párt is támogatja ezt az álláspontot. Nyilván nemcsak megtartani kell ezeket a támogatásokat, hanem átláthatóvá is kell tenni. A Fidesz ezzel enged leginkább terepet az uszításnak: úgy ad pénzeket, hogy azzal nem kell elszámolni. A mindenkori szavazó meg azt látja, hogy van egy összeg, amit odaadunk, és nem várjuk el, hogy elmondja, mire költi a kedvezményezett. A magyar szavazók ugyanezt gyűlölik a Fidesz hazai gyakorlatában is. Ha látnák, hogy az adóba befizetett pénzük pontosan mire megy el, akkor sokkal jobban el tudnák fogadni ezeket a támogatásokat.

A Fidesznek jelenleg olyan intézményi és partneri hálózata van, amellyel nehéz lesz felvenni a versenyt. Hogyan lehet egy ekkor gépezettel szembeszállni? Milyen lehetőségek vannak a kampányban úgy, hogy a hazai magyar politikai szervezetek, a sajtó nagy része és az egyházak is többnyire egyöntetűen a Fidesz mellett fognak kampányolni?

- Mi is belátjuk, hogy nehéz feladat. Viszont valakinek el kell kezdenie. Az nem fenntartható állapot, hogy van egy csoport magyar állampolgár, akiket nem szólítanak meg az ellenzéki pártok, mert elkönyvelték, hogy ők Fidesz-szavazók. Az, hogy az elmúlt országgyűlési választáson 95 százalékos volt a Fidesz támogatottsága, az részben annak is tudható be, hogy senki más nem is próbálta megszólítani őket.

Legutóbb Kelemen Hunor azt nyilatkozta, miután találkozott Karácsony Gergellyel, hogy nincs értelme az ellenzéki pártoknak Erdélybe jönni kampányolni. Szerinted van?portálról

- Van. Ha pusztán azt nézzük, hogy mennyi esély van arra, hogy elvesszük a Fidesztől a szavazatokat, akkor lehet, hogy nincs értelme. De ez nem a szavazatszerzésről szól, hanem arról, hogy olyan kormányt kell létrehoznunk, amelyet elfogad az egyetemes magyarság. Ezt a kormányt el kell fogadnia egy csoport más állampolgárnak is, nemcsak a magyarországi lakosoknak. Ha nem is próbáljuk megszólítani őket, akkor nem is várhatjuk el, hogy a magukénak érezzék ezt az új kormányt.

Terveztek személyes kampányt? Várható-e például, hogy elmész Székelyföldre kampányolni?

- Természetesen. Magánúton amúgy is sokat járok haza, de idéntől már momentumos színekben is tervezünk látogatásokat. Nem arra kell számítani, hogy utcafórumokat tartunk majd, de igyekszünk találkozni azokkal a célcsoportokkal, akik nyitottak, és szóba állnak velünk.

De hogyan lehet eljutni azokhoz az emberekhez, akik már nem eleve most is USR vagy Momentum szimpatizánsok? Tehát a többséghez.

- Nem gondolom azt, hogy csak olyan üzeneteket kell kommunikálnunk, amely tetszik olyanoknak, akik már eleve támogatnak minket. Igazából formálni kell a közvéleményt, el kel mondani, hogy tényleg létezik olyan politikai formáció, amely nem a Fidesz, de mégis foglalkozik velük.

Nem tartasz attól, hogyha Székelyföldön kampányol a Momentum, akkor akár hasonló fogadtatásban is részesülhet, mint Vona Gábor?

- Amikor eldöntöttük, hogy kitűzzük a zászlónkra a külhoni magyarok ügyeit, akkor tudtuk, hogy nem lesz könnyű. De akkor is csinálni kell. Én azt a visszhangot kapom - az elvárt negatív kritikák mellett -, hogy ezt igenis érdemes csinálni. Lehet, hogyha most kimennék az utcára például Székelyudvarhelyen, akkor enyhén fogalmazva többségében kritikusan állnának hozzám az emberek, de azt remélem, ha elkezdjük kommunikálni, hogy foglalkozunk a kérdéssel, és egy évvel később ezt már tettekben is bizonyítani fogjuk, akkor már elvárhatunk változást a megítélésben is.

A nyilvánosságban úgy tűnik, hogy az erdélyi magyarok többsége elégedett a mostani magyar kormánnyal. Mitől lenne jobb, ha megbukna? Tudnál erről konkrétumokat mondani?

- A legfontosabb, hogy hogyan gondolkodunk a magyarságról. A Fidesz virtuális nemzetegyesítésben gondolkodni, teljesen figyelmen kívül hagyja a fizikai határokat, egy központosított nemzetpolitikát folytat, ez szerintünk zsákutca. Mi azt szeretnénk, ha a magyar közösségek autonómiát élveznének, nemcsak a többségi társadalommal szemben, hanem Budapesttel szemben is. Jelenleg nagyon nehéz egy többségi társadalom bizalmát elérni, ha úgy tűnik, hogy egy másik ország kormánya gerjeszti a feszültséget. Ha úgy látnák, hogy van egy autonóm romániai magyar közösség, amely nemcsak a román kormánnyal, hanem a magyarral szemben is több önállóságot akar, akkor komolyabban vennék az igényeiket.

Mit jelent konkrétan ez a Budapesttel szembeni autonómia?

- Újra kell gondolni azt a függőségi viszonyt, amely fennáll a magyar kormány és az erdélyi magyar intézmények között. Emlékszem, mekkora volt például az RMDSZ-ben a sértődöttség, amikor megjelentek az erdélyi magyar színtéren azok a kispártok, amelyek létrejöttét és működését aktívan segítette a Fidesz. Ezt sikerült elsimítaniuk, de sajnos az RMDSZ letért az egyenlő távolságtartás politikájának útjáról. Remélem visszatalál, és remélem együtt tudunk majd működni. Nem gondolom például, hogy minden RMDSZ-es politikus azt gondolná, hogy minden rossz, amit nem a Fidesz csinál. De semmi nincs ingyen jelenleg: ha a Fidesz valakit támogat, akkor el is vár cserébe.

És mitől lenne konkrétan jobb egy olyan erdélyi magyarnak, aki történetesen mondjuk nem kedvezményezettje a mostani támogatási rendszernek, tehát mondhatni, nem érdeke, hogy a Fidesz hatalmon maradjon?

- Nyilván mindenki látja, hogy sok pénz érkezik Erdélybe Magyarországról. Ha valaki nem profitál ezekből, akkor ez azért van, mert nincs egy valós társadalmi bevonás. A kormány kinéz egy-egy területet, amiről azt gondolja, hogy ő azt támogatná, és arra költ pénzt. Ez viszont lehet, hogy nem minden esetben találkozik a valós igényekkel. Mert megeshet, hogy valakinek nem arra van szüksége, hogy újabb stadion épüljön, hanem hogy az infrastruktúra fejlődjön, lehet azt szeretné, hogy ha meglátogatná az unokáját Budapesten, akkor ne 16 órát kelljen a vonaton zötykölődni.

A te prioritásaid melyek lennének? Milyen projektek lennének azok, amiket szerinted a magyar kormánynak jelenleg támogatnia illetve kezdeményeznie kellene?

- Az oktatás támogatása a legfontosabb. Ugyanakkor ezt úgy kell megszervezni, hogy ne olyan oktatási intézmények legyenek, amelyeket kizárólag a magyar kormány finanszíroz, hanem ezt a többségi társadalommal közösen kell elintézni, hogyha mi támogatjuk is, az csak komplementer támogatás legyen. Hosszú út, de azt szeretnénk elérni, hogy versenyképes legyen ez az oktatás a külhonban is.

Mennyire fontos a szülőföldön való megmaradás?

- A támogatási rendszernek eleve ez kellene legyen a célja, hogy a közösség megmaradását segítse. Elsősorban tehát az oktatás a nagyon fontos, ezután pedig a gazdaságfejlesztési támogatások.

Kivándoroltként hogyan lehet hitelesen képviselni a szülőföldön való megmaradást?

- Pont azért tudok erről hitelesen beszélni, mert tudom, hogy milyen feltételek hiányoznak az otthonmaradáshoz. Az informatikai piac például organikus fejlődésen ment keresztül az elmúlt tíz évben Romániában is, de nekem az volt az egyik fő oka, hogy máshol találtam megfelelő kihívásokat, hogy egyszerűen nem voltak magyar szereplők ezen a piacon. Akik voltak, magyarországi szereplők voltak, ők nagyon ki voltak téve a magyar politikai rendszernek. Az egyetem elvégzése után egy olyan cégnél kezdtem el dolgozni, amely súlyosan függött a magyarországi politikától, és amint új politikai szereplők kerültek hatalomra, a lehetőségeik is megszűntek. Ezért is hangsúlyoztam, hogy ezeket a függőségi viszonyokat meg kell szüntetni. Ha támogatjuk a gazdásságfejlesztést, akkor ne csak a mezőgazdasággal vagy a feldolgozóiparral tegyük, hanem olyan projekteket, munkahelyeket kell létrehozni és támogatni, amelyek jelentős hozzáadott értékkel bírnak. Teremtsünk olyan munkahelyeket az erdélyi magyaroknak, amelyek hiánya miatt jelenleg külföldre kénytelenek elmenni.

 

Transindex


 

Kommentek

h i r d e t é s

h i r d e t é s