h i r d e t é s

Mit takargatnak? - Titkolja a hivatal a rezsitartozást

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Mit takargatnak? - Titkolja a hivatal a rezsitartozást

2017. szeptember 28. - 14:12

 

Amíg a rezsitartozások mértékét akár kedvező színben is fel lehetett tüntetni, a közműhivatal gyorsan kiadta az adatokat, ám ez évre még se kép, se hang. - írja a nepszava.hu.

Forrás: nepszava.hu

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) idén még nem sikerült számot adnia a rezsitartozások mértékéről. A vasat elsősorban a szocialista párt üti, amely a parlamentben évente legalább egyszer kikéri a tartozások mértékét az illetékes nemzeti fejlesztési tárcától. 

A közölt számadatok időszaka általában legfeljebb egy-három hónappal maradt el a válaszadás idejétől. Így még 2016-ban se volt szükségük két hónapnál többre az adatok feldolgozásához, de 2012-ben elég volt rá 13 nap is. Most viszont Tóth Bertalan frakcióvezető rendszeresen beadott kérdéseire rendre csak a tavaly decemberi adatokat kapják meg.

Javult a fizetési hajlandóság

Idén két százalékponttal 77 százalékra nőtt a számlájukat pontosan fizető magyarországi ügyfelek aránya - derül ki a német hátterű EOS Csoport felméréséből. Az átlagos fizetési határidő változatlanul 38 nap. A kiállított számlák 4 százalékának ellenértéke egyáltalán nem folyik be, ami egy százalékpontos javulás.

Fónagy János parlamenti államtitkár legutóbbi válaszában arra hivatkozik, hogy csak szeptember 30-ig kapják meg az idei adatokat a társaságoktól.

Forrás: nepszava.hu

A közműhivatal idén júniusban lapunknak azzal ütötte el a kérdést, hogy az előzetes adatok a tárgyidőszakot követő 2-3 hónap alatt állnak össze, valamint „metodológiai változások” miatt félévente tudnak havi bontású adatsort közölni.

Az elmúlt háromnegyedév során azonban mindeddig egyetlen idei adatot se adtak ki. Ismereteink szerint ezért az ellenzéki párt hivatalos adatigényléssel fordult a hivatalhoz és hasonlót tervez a lakhatási feltételeket vizsgáló Habitat for Humanity Magyarország nevű civil szervezet is.

Mindennek oka csak sejthető. Nem kizárt, hogy a hideg tél miatt közel harmadával megugró fogyasztás – és így számla – miatt ismét emelkedésnek indulhatott a gáztartozások mértéke és ennek nyilvánosságra hozatala a Fidesznek kellemetlen.

Ám ez cseppet sem biztos. Az áramtartozások mértéke ugyanis az E.ON-nál például idén három százalékkal tovább mértéklődött – tudtuk meg a német hátterű áramszolgáltató csoporttól.

Az Elmű-ÉMÁSZ-nál a kintlévőségek mértéke a rezsicsökkentésnek, az általános jövedelem-emelkedésnek valamint a hatékony behajtásnak köszönhetően tartósan alacsony

– tájékoztatta lapunkat Boross Norbert.

A hazai víziközmű-ágazat követelésállománya 22 milliárd forint, ami évek óta nem mutat érzékelhető változást

– közölte megkeresésünkre Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke.

Kérdésünkre Tóth Bertalan érthetetlennek és felháborítónak nevezte az adatok visszatartását.

Meglátása szerint a kintlévőségeket a rezsi csökkentésével és a lakások leszigetelésével lehetne mérsékelni. Kováts Bence, a Habitat szakpolitikai munkatársa továbbra is jelentős problémának nevezte a lakossági közműtartozásokat és sürgette az ezzel kapcsolatos kimutatások közzétételét.

Az adatok nyilvánosságra hozatala azért is fontos, mert azok sok szempontból magyarázhatóak. A kormánypárti sajtó – amelynek a hivatal a Népszavával ellentétben korábban szintén megküldte a friss kimutatásokat – gyakorta helyezi a folyamatosan csökkenő tartozásokra a hangsúlyt.

Azt azonban a Fidesz-propaganda már nem hangsúlyozza, hogy a tartozások mértéke az Orbán-kabinet 2010-es színre lépése után, 2012-re a 2009-es szint többszörösére ugrott.

Azóta innen csökken a mérték - nyilván a 2013-as rezsicsökkentés, illetve a jövedelmek emelkedése hatására -, ám az még mindig nem érte be a 2009-es szintet se. A díjhátralékos fogyasztók száma ráadásul 2015 óta áram esetében a milliós, gáz esetében pedig a félmilliós szint körül megrekedt, sőt némi emelkedés is kimutatható.

A kikapcsoltak száma áram esetében kissé nőtt, gáznál és távhőnél halványan mérséklődött, de itt sincs számottevő változás.

Policy Agenda: ezzel támadható a Fidesz

Mivel a Fidesz szakpolitikai kérdésekben sem szeret kényszer hatására cselekedni, és mostanában alapvetően az MSZP követel rezsicsökkentést,

ráadásul az energetikában tulajdonosi pozícióba kerülve a politikai logika helyett a pénzügyi szempontok kerülnek előtérbe, egyre inkább háttérbe szorul a rezsicsökkentés kérdése

- véli a Policy Agenda. Emellett az elemzőközpont - téves - hivatkozása szerint a kormánypárti sajtóban a múlt héten jelent meg, hogy a kabinet a szociálisan nehéz helyzetűek rezsijét csökkentené.

(Erről ugyanais a Népszava már májusban, illetve e hó elején is beszámolt, csak a friss kormányközeli dolgozatról valamiképp lemaradt a forrásmegjelölés.)

A Fidesz-kabinet eddigi, elsősorban a középosztályt segítő intézkedései nyomán a Policy Agenda arra jut, hogy egy ilyen lépés nem állna összhangban a kormány eddigi politikájával.

Leszögezik: miközben egy kéttagú család tavaly havonta átlag 21,8 ezer forintot költött energiára,

az állami rezsiközpontra a Fidesz-kabinet 28 ezer forintot fordított ugyanezen család adóbefizetéseiből. Politikailag ez is támadhatóvá teszi a kormánypártot

- szögezi le az elemzőintézet.

nepszava.hu


 

Kommentek

h i r d e t é s

h i r d e t é s