Mire készülnek Orbánék a 2018-as választások után?
A következő két évben a Kánaán köszönt Magyarországra: nőnek a bérek, a gazdaság és az államháztartási hiány. Majd jön a kijózanodás, mindent pénzt elvisz a kiigazítás és Paks 2 építése - írja a Napi.hu.
A kép illusztráció! - Forrás: 24.hu
A lakossági adóterhei nőnek, a cégek viszont egyre kevesebbet fizetnek be a közösbe – derül ki az NGM által nyilvánosságra hozott, 2020-ig szóló makroprognózisból.
Magyarország már bő másfél évtizeden át mindig öt évre volt a az euróbevezetésétől - rendszeresen új és új időpontok születtek, újabb ás újabb ötéves tervekkel. Körülbelül ennyire lehet komolyan venni az NGM által kedden publikált - az államháztartási törvény egyik megmaradt paragrafusa miatt elkészítendő -, középtávú, négy évre kitekintő gazdasági előrejelzést.
A négyéves tervnek elvileg iránymutatóul kellene szolgálnia a éves költségvetések elkészítéshez. Ezzel szemben már 2017-es büdzsé sincs a valósággal köszönő viszonyban, hisz a 2016. június eleji elfogadása óta eltelt időszakban a kormány mozgástere 500-600 milliárd forinttal nőtt, vagyis nemhogy a 2020-as számokat, de jövő évi költségvetést sem lehet másnak, mint lottószámoknak tekinteni.
| MEGNEVEZÉS | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 |
| GDP | 2,1 | 4,1 | 4,3 | 3,8 | 3,7 |
| - háztartások fogyasztása | 4,4 | 5,8 | 4,7 | 3,6 | 3,5 |
| - beruházások | -10,2 | 10,8 | 12,5 | 8,1 | 6,8 |
| Bruttó bérek | 6 | 9,3 | 7,7 | 6,4 | 6,1 |
| Nettó átlagkereset | 7,6 | 9,3 | 7,7 | 6,4 | 6,1 |
| Infláció | 0,4 | 1,6 | 3,1 | 3,0 | 3,0 |
Forrás: NGM
Emiatt nem annyira a konkrét számokat, inkább a tendenciákra érdemes figyelni: a most publikált számok alapján a magyar gazdaság jövőre látványosan felpörög. Az idénre várt 2,1 százalékos növekedés után 2017-ben már 4,1 százalékos GDP-bővülést prognosztizálnak - igaz az MNB elemzői csupán 3,6 százalékot várnak. Majd a 2018-as választási évben még magasabb sebességbe kapcsolhat a gazdaság, majd ez követően lassulhat a növekedés, de a kormány szerint így is bőven három százalék felett marad.
A kabinet láthatóan megtesz mindent a "pörgetés" érdekében: a minimálbér és a garantál bérminimum látványos emelése a lakossági fogyasztást, az uniós pénzek gyorsított kifizetése pedig a beruházásokat nyomja meg. A táblázatot nézve éles határvonal látszik 2018 és 2019 között, vagyis a kormány bevallottan arra készül, hogy választásokig mesterséges eszközökkel is pörgesse a magyar gazdaságot.
A választási év lesz a határvonal
A növekvő állami beavatkozás meg is látszik az államháztartási (áht) hiány kiugró növekedésében: míg az idén 621,4 milliárdos hiánnyal számolnak ez jövőre 1281,3 milliárd forintra nő, de még a 2018-as, választási évben is 943,5 milliárdos hiányt terveznek. Még érdekesebb, hogy a kormányzati matek szerint 2019-2020-ra egy csapással megszűnik a büdzsé hiánya, ami nagyon jelentős kiigazítás takar. Közelebbről megnézve a bevételei és kiadási számokat, az egy év alatti 900 milliárd forintos kiigazítást a kormány áfabevételek drasztikus növelésével hozza ki, illetve láthatóan arra számítanak, hogy az uniós pénzeket 2018-ig "kilapátolják" a gazdaságba - ami 2019-től önmagában évi ezermilliárdos kiadáscsökkenést eredményezne.
A valószínűbb magyarázat emellett, hogy megkezdődik Paks 2 építése, amely évente több száz milliárdos kiadással jár. Erre utal az is, hogy a kormány nem számol az államdóssággal kapcsolatos kamatkiadások érdemi csökkenésével, hisz az orosz paksi hitel "hazavágja" a csökkenő államadósságpályát és növeli a kamatkiadásokat. Az NGM szerint az idén 1095,1 milliárd forintot költ az állam az államadósság finanszírozására, ez az összeg 2020-ra is csak 926,2 milliárd forintra csökken - ami szép eredménynek számít, ám nem a nulla százalékos kamatkörnyezeteben. Még rosszabb a kép, ha a kamatbevételekkel korrigált nettó kamategyenleget nézzük, ott ugyanis mindössze 77 milliárdos csökkenés várható.
Vagyis 2019-ben megismétlődne az idei év: a kormány - az uniós pénzügyi ciklus zárásaként - tavaly hónapról hónapra több százmilliárd forintot tolt ki a gazdaságba, ám 2016 januárjában elfogytak az EU-támogatások. Ekkor viszont egy százalékponttal mérséklődött a gazdasági növekedés, hisz míg tavaly 3,1 százalékkal nőtt a magyar GDP, addig idén a kormány szerint is csupán 2,1 százalék lehet a dinamika - bár a piaci elemzők szerint örülhetünk, ha idén kettessel kezdődik majd gazdasági növekedési szám. Ezzel szemben 2018-2019 fordulóján a kormány által tervezett GDP-pályában nem láthatunk megbicsaklás - csak enyhe korrekciót.
Paks 2 agyonvágja a büdzsét?
A költségvetési számokban több elgondolkodtató és meg nem magyarázott részlet is van: például 2016 és 2020 között a szociális kiadások csökkennek (az idei 677 milliárd forintról 623,9 milliárd forintra) - mindez növekvő inflációs környezetben. A társadalombiztosítási (tb) alapoknál viszont drasztikusan nő a hiány, hiszen míg az idén a költségvetésből 487,8 milliárdos mankót kapott az egészség- és nyugdíjbiztosítás, addig 2020-ra már 1066,8 milliárdos hiánnyal számolnak. A prognózis azért is figyelemre méltó, mert a kormány saját számításai szerint munkaadói tb-járulékok csökkentése nem jelenti a bevételek csökkenését a növekvő bérek miatt.
| MEGNEVEZÉS | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 |
| Kamatbevétel | 139,5 | 60,7 | 35,5 | 33,1 | 44,5 |
| Kamatkiadás | 1095,1 | 971,7 | 944,6 | 953,8 | 926,2 |
| Tb-alapok támogatása | 487,8 | 871,8 | 966,2 | 932,7 | 1066,8 |
| Állami vagyon kiadásai | 356,8 | 315,8 | 349,1 | 582,3 | 1131,4 |
| Államháztartás egyenlege | -621,4 | -1281,3 | -943,5 | -27,1 | -35,9 |
| Államháztartás ESA-egyenlege | (-736,5)-( -806,5) | -910,3 | -717,4 | -639,1 | -561,1 |
| GDP-arányos ESA-egyenleg | (-2,1)-(-2,3) | -2,4 | -1,8 | -1,5 | -1,2 |
Forrás: NGM
Drasztikusan nőnek - a kormány tervei szerint - az állami vagyonnal való kiadások is. Míg az NGM számai szerint az idén az állami vagyon - amelynek elvileg termelnie kellene a pénzt - "csak" 356,8 milliárdos kiadást visz el, ez 2020-ban már 1131,4 milliárd forintot éget majd el az adófizetők pénzéből.
A pár oldalas anyag egy szót sem veszteget e nem mellékes körülmény magyarázatára. Itt két dologra lehet gondolni. A kevésbé valószínű verzió szerint Budapest megnyeri a 2024-es olimpia rendezési jogát az emiatt megugró infrastrukturális tervberuházásokra kell a pénz. A másik magyarázat szerint megkezdődik Paks 2 építése, amely évente több száz milliárdos kiadással jár. Erre utal az is, hogy a kormány érdemben nem számol az államdóssággal kapcsolatos kamatkiadások érdemi csökkenésével.
A cégeknek adóparadicsom lesz, a lakosság meg fizethet
A cégek számára 2017-től megvalósul a magyar adóparadicsom, hisz még a magyar adójogszabályok szerint is a 10 százalék alatti társasági adójú országok ennek minősülnek. Januártól ugyanis a cégek a nyereségük után egységesen 9 százalékot fizetnek - már amelyik egyáltalán fizet, hisz a legnagyobb magyar cégek tényleges társaságiadó-kulcsa 0-1 százalék között van, az egyedi kedvezményeknek köszönhetően. Ezzel párhuzamosan csökken a cégek által fizetendő tb-járulék, azaz a szociális hozzájárulási adó (szocho).
| MEGNEVEZÉS | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 |
| Cégek befizetései | 1 592,6 | 1 557,3 | 1 369,2 | 1 426,0 | 1 479,1 |
| Fogyasztáshoz kapcsolt adók | 4 603,7 | 5 004,8 | 5 362,4 | 5 817,6 | 6 126,2 |
| Lakossági adók | 1 913,3 | 2 062,6 | 2 224,0 | 2 371,7 | 2 524,2 |
Forrás: NGM
Az NGM szerint hiába pörög fel a magyar gazdaság, a vállalatok évről kevesebb adót fizetnek majd: míg a cégek befizetései az idén várhatóan 1592 milliárd forintra rúgnak, addig 2020-ban már csak 1479,1 milliárd forintos bevétellel számolnak mindezt - mindezt évi három százalékra felpörgő infláció mellett -, vagyis reálértéken számolva a cégek adóbefizetése akár 10 százalékot meghaladó mértékben csökkenhet.
Ezzel párhuzamosan a változatlan kulcsok mellett, mind az szja-, mind a áfa-bevételek jelentősen növekednek. Ez annyira nem meglepő, hisz a bérek nettó 6-9 százalékkal nőnek a következő években, s a béremelkedés jelentős része - főleg az alacsony jövedelmű háztartásoknál - a növekvő fogyasztásban csapódik le. A kormány szerint a tervezési ciklus végére az éves szja-bevétel 600 milliárd forinttal, míg fogyasztási adóbevétel 1520 milliárd forinttal - mindez a cégek csökkenő adófizetése mellett.
