Mindegy, hogy mit csinálunk, a világ gleccsereinek fele mindenképp elveszett
A világ 215 ezer gleccsere jóval több jeget fog veszteni, ezáltal magasabbra növeli a tengerek szintjét, mint ahogyan azt a jelenlegi előrejelzések sugallják.
A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com
Műholdas adatok felhasználásával készített modellezés alapján kutatók szerint akkor is elveszíthetjük akár a gleccserek felét az évszázad végére, ha a legambiciózusabb klímacéloknak sikerül megfelelni.
A gleccserek kétmilliárd ember ivóvízzel való ellátásában játszanak nagy szerepet: havazásban nőnek, felmelegedés idején pedig olvadni kezdenek. A gleccserek játsszák a legnagyobb szerepet a tengerszint emelkedésében is, amely partvidéken élő emberek milliárdjainak otthonát veszélyezteti – írja a CNN.
Négy szcenáriót modelleztek a kutatók
A jégfolyók némelyike több százezer éves, de a klímaváltozással szemben nagyon sérülékeny: eddig kihívást jelentett megérteni, hogyan reagálnak a gleccserek a felmelegedésre. Általában csak helyi adatok állnak rendelkezésre viselkedésükkel kapcsolatosan David Rounce, a Science-ben megjelent friss kutatás vezető szerzője szerint.
A Carnegie Mellon Egyetem gleccserkutatója szerint az elmúlt évek forradalmi újítása a gleccserek műholdas feltérképezése, melynek segítségével minden egyes gleccsert fel tudnak mérni. A friss adatok segítségével mind a 215 ezer gleccser jövőjével kapcsolatosan végeztek számításokat, négy szcenáriót figyelembe véve. Becslésük azt mutatja meg, mi történhet a gleccserekkel másfél, két-, három- és négyfokos felmelegedés esetén.
Legrosszabb esetben, négyfokos felmelegedésnél a gleccserek jégtömegének 41 százaléka olvad fel a 2015-ös állapothoz képest, de ha sikerül tartani a másfél fokos célt, akkor is elveszítjük tömegük 26 százalékát. Jelenleg azonban nem tesz meg mindent az emberiség annak érdekében, hogy ilyen szinten tudja tartani a felmelegedést. Ha a gleccserek számát vesszük figyelembe, előrejelzésük szerint még a legkisebb felmelegedés mellett is eltűnik azok fele.
Az ENSZ jelenlegi becslése szerint 2,1-2,9 fokos felmelegedés következhet be a jelenlegi klímacélok tartása mellett 2100-ra, ezzel pedig Közép-Európa, Nyugat-Kanada, Amerika és Új-Zéland szinte minden gleccserét elveszíti.
Az olvadás eredménye a tengerek szintjének emelkedésében mutatkozik meg. Másfél fokos felmelegedés esetén 9 centivel, négy fokos felmelegedés esetén viszont 15,4 centivel nőhet a tengerek vízszintje.
A kutatók kiemelték: ha a gleccsereket nem is menthetjük meg, bármilyen kis eredmény, melyet elérünk a felmelegedés csökkentésével, nagy jelentőségű lehet. (Infostart)
Arrébb olvadt az olasz–svájci határ, egy menedékházon vitatkoznak
Az Alpokban határvitát okozhat a felmelegedés. A Testa Grigia közelében az olasz–svájci határ egy vízválasztó mentén húzódik, ahol az olvadékvíz a hegység csúcsáról folyik le az egyik vagy a másik ország felé, írja a The Guardian.
A Theodul-gleccser visszahúzódása azonban azzal jár, hogy a vízgyűjtő a Guide del Cervino menedékház felé kúszik, amely a 3480 méter magas Testa Grigia csúcs közelében a látogatók kedvelt helye.
Titkos megállapodás született
A probléma 2018 óta terítéken van, és tavaly megállapodás is született a kérdésben. Ennek részletei azonban nem nyilvánosak. Amikor 1894-ben a menedékház megépült, a negyven ágyból és egy étkezőből álló "rifugio" olasz területen emelkedett.
Jelenleg azonban már kétharmada Svájchoz tartozik technikailag.
A kérdés azért került most ismét előtérbe, mert a menedékház a világ egyik legnagyobb síközpontjának csúcsán fekszik, néhány méterre tőle pedig egy felvonóállomást is magába foglaló, jelentős új fejlesztés épül.
Senki sem veszített állítólag
A tavaly novemberben Firenzében született megállapodás részleteire akkor derülhet csak fény, ha a svájci kormány jóváhagyja azt, ami 2023 előtt nem fog megtörténni.
"Megállapodtunk a különbség felosztásában" – mondta az egyezségről Alain Wicht, a svájci Swisstopo nemzeti térképészeti ügynökség vezető határőrizeti tisztviselője. Az ő feladata az Ausztriával, Franciaországgal, Németországgal, Olaszországgal és Liechtensteinnel közös, 1935 kilométeres határ mentén található 7000 határjelző tábla felügyelete. Wicht részt vett a tárgyalásokon, ahol mindkét fél engedményeket tett a megoldás érdekében. "Még ha egyik fél sem került ki győztesként, legalább senki sem veszített" - mondta enigmatikusan.
A Theodul-gleccser 1973 és 2010 közt területének negyedét vesztette el, ami arra kényszerítette a két országot, hogy 100 méteren rajzolják újra a határokat. Wicht szerint egyre többször fordul elő hasonló eset, ami nem ér politikai magaslatokba, mivel értéktelen a terület, amelyet érint - ez alól kivétel a mostani eset.
Nehéz a kompenzáció
Jean-Philippe Amstein, a Swisstopo korábbi vezetője szerint az ilyen helyzeteket egyenértékű terület felajánlásával szokták megoldani, de Svájcot nem érdekli egy gleccserfelület megszerzése, az olaszok pedig nem tudják őket kompenzálni.
Lucio Trucco, a menedékház vezetője úgy tudja, olasz terület maradt, felújítása ugyanakkor nem volt megoldható a viták miatt.
A munkálatok nem fejeződnek be időben a Klein Matterhorn hegy olasz oldalára tervezett új felvonó 2023 végére tervezett megnyitására. Jelenleg a lejtők csak a svájci Zermatt síközpontból közelíthetők meg. Ez a magashegyi régió még akkor is kitart havasan a síelők egyik utolsó menedékeként, amikor az alacsonyabban fekvő terepeken már nem lesz hó a klímaváltozás miatt - emiatt is értékelik olyan nagyra. (Infostart)
