h i r d e t é s

Milliárdokat elcsaló alapítvánnyal szerveztek hírszerzőképzést a magyar titkosszolgálatok tisztjei

Olvasási idő
11perc
Eddig olvastam
a- a+

Milliárdokat elcsaló alapítvánnyal szerveztek hírszerzőképzést a magyar titkosszolgálatok tisztjei

2022. november 29. - 09:24

A Drégelyvár-ügy

Forrás: atlatszo.hu

Néhány éve kisebb botrányt kavart a Drégelyvár Oktatási Központ ügye, ahol egy jól behatárolható üzleti kör szakképzői milliárdokkal rövidítették meg az államot és a szakképzésért fizető fiatalokat. Akkor azonban még nem került nyilvánosságra, hogy ugyanez a központ több titkosszolgával, és a nemzetbiztonsági képzést kínáló ZSKF-fel is együttműködött, céljuk egyfajta magánhírszerzői akadémia elindítása volt. A csalási ügy miatt az együttműködés elhalt, azonban a Drégelyvár Központ vezetői megúszták a felelősségre vonást, a tervezett magánhírszerző-képzés pedig pár év múlva az Átlátszón már bemutatott Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia képében éledt újra.

Az Átlátszóhoz most olyan dokumentumok kerültek, amelyekből kiderült, a KBA egyik alapító tagja, Kuti Ferenc nyugalmazott honvéd ezredes néhány évvel korábban egy másik, hasonló magánhírszerző-képzőben is feltűnt. A 2013-ban elindított, azóta megszűnt Koncz Márton Hírszerző Akadémia ügyében szintén képbe került a Milton Friedmann Egyetem (korábbi nevén Zsigmond Király Főiskola), a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat aktív munkatársai, valamint a több százmillió forintos költségvetési csalással és sikkasztással gyanúsított Drégelyvár Oktatási Központ is.

Eltüntetett közpénzek, tandíjak és fizetések

A Drégelyvár Oktatási Központ Alapítvány (DOK) botrányára emlékezhetnek azok, akik 2015-ben követték a belföldi híreket. 2015 októberében az akkor már (és még) nem fideszes irányítás alatt álló, Simicska Lajos-féle Magyar Nemzet számolt be arról, hogy nyomozást indítottak a több szakképző intézményt is fenntartó alapítvány ellen. A cikk mostanra valamiért eltűnt a lap archívumából, de a K-Monitoron keresztül és a Wayback Machine-en felkutatható.

Mint írták, az adóhivatalhoz 2015 elején érkezett feljelentés arról, hogy a DOK hamis jelentéseket tett közzé az iskolái hallgatóinak létszámáról, így jogosulatlanul vette fel a diákok után járó állami normatívát, majd a pénzt az alapítvány tagjai elsikkasztották. Az adóhivatal és az államkincstár nyomozói több bűncselekményre utaló bizonyítékokat találtak, de konkrét személyek felelősségére utaló iratok nem kerültek elő, így ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést.

A DOK vezetőihez, Virág Gergőhöz és Fidler Gáborhoz kisebb cégcsoport kapcsolódott, amelyek hasonló, gyanús ügyekben voltak érintettek. A HVG akkori oknyomozása szerint számos diák és tanár fordult a hatóságokhoz, előbbiek azért, mert a tandíj kifizetése után elmaradtak az óráik, és nem tudták befejezni tanulmányaikat, utóbbiak pedig azért, mert nem fizették ki őket.

Az OPTEN cégadatbázis szerint azóta Virág és Fidler cégeinek többségét mára felszámolták, őket pedig eltiltották a cégvezetéstől. Az Átlátszó információi szerint bűncselekmény miatt azonban az alapítványok vezetőit nem vonták felelősségre. Fiedler Gábor (azóta szintén eltűntetett) személyes honlapja szerint a következő években is a szakképzésben tevékenykedett.

A titkosszolgálati kapcsolat

A sajtó figyelmét akkor elkerülte, hogy a különböző szakmai tanfolyamok (informatikustól a fogtechnikuson át a masszőrig) mellett a DOK fenntartott egy privát hírszerzői akadémiát is. Ez volt a Koncz Márton Üzleti Hírszerző Akadémia (KMÜHA), amelynek igazgatója Kuti Ferenc lett. Az ő neve ismerős lehet előző cikkünkből, hiszen alakulásakor a Közérthető Biztonság Alapítványt is ő vezette. Kuti Ferenc nyugalmazott honvédtiszt és főiskolai tanár, korábban részt vett az iraki magyar misszióban a szállító zászlóalj tájékoztatásért felelős tisztjeként, a ’90-es években a Katonai Biztonsági Hivatal Oktatási Központ vezető helyettese, később vezetője volt.

Augusztus 27-én a Drégelyvár Oktatási Központ Alapítvány és Főigazgatóság szervezésében üzleti konferenciát tartottak a Koncz Márton Üzleti Hírszerző „D” Akadémia létrehozásáról. A találkozón megjelentek a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok képviselői, egyes felsőoktatási intézmények vezetői, valamint számos nagyvállalat biztonsággal foglalkozó képviselője

– olvasható az Út a Harmadik Évezredbe Alapítvány (a Fidler-Virág-páros egy újabb alapítványa) közleményében.

Kuti Ferenc 2013-ben a Tilos Rádiónak nyilatkozott a KMÜHA-ról, ahol elmondta, „vállalati biztonsági szakembereket próbálnak képezni”, azon belül „elhárítót és hírszerzőt is”. Elmondása szerint nem felsővezetőknek, hanem a cégeket működtető „kiszolgáló személyzetek” tagjainak tanítanának hírszerzési know-howt. Elmondta azt is, hosszabb távon akár akkreditált OKJ-s képzésként is el tudná képzelni az akadémia működését, amellyel állami források is lehívhatóvá válnak.

Hogy került a képbe Schmuck Andor?

Míg a későbbi, hasonló hírszerző-képző-próbálkozás, a Mercurius Akadémia csak néhány szállal kapcsolódott az állami biztonsági szervekhez, addig a KMÜHA teljes mértékben volt hírszerző és elhárító tisztek, a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági hivatal – a mai Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat jogelődjei – nyugdíjasainak biznisze volt. Az intézményen keresztül közvetlen kapcsolat mutatható ki nemzetbiztonsági tisztek és a későbbi korrupciós botrány után felszámolt (ám végül valamiért futni hagyott) Drégelyvár Oktatási Központ vezetői között.

A HVG 2015-ös cikke (G. Tóth Ilda: Nem tanítottak, de utólag százezres tandíjakat követelnek, 2015. október 9.) arra utalt, hogy „Virágéknak erős politikai hátszele lehetett”.

Megjegyezte, hogy Schmuck Andor volt MSZP-s politikus szervezete, a Tisztelt Társasága is bedolgozott a drégelyváras képzőknek, illetve azt, hogy egyesek szerint Virág Gergő jó viszonyt ápol Pintér Sándor belügyminiszterrel.

A cikk pletykaként említette azt is, hogy Virágék „együttműködési megállapodást kötöttek a nyugállományú dandártábornokok által alapított Felderítők Társasága Egyesülettel.” Az említett egyesületnek valóban tagja több hírszerzőtiszt, akik később a KMÜHA-n keresztül kapcsolatba kerültek a Virág-Fidler-féle cégcsoporttal.

Kapcsolat a Drégelyvár és a titkosszolgálatok között

Hasonlóan más titkosszolgálatokhoz, a KNBSZ-nek is kötelessége, hogy figyelemmel kísérje nyugállományú tisztjei tevékenységét is – éppen ez lehet a Felderítők Társaságának egyik célja. Ez alapján nehéz elhinni, hogy titkosszolgálat vezetése ne tudott volna arról, hogy a kétes hírű oktatási központtal dolgoznak együtt kollégáik.

A KMÜHA megalapításánál fontos szerepe volt Vida Tamásnak, aki tudomásunk szerint az összekötő kapocs volt a nemzetbiztonságiak és a Drégelyváros csapat között. Vida jelenleg a pro ViTo Security Kft. nevű biztonsági cég tulajdonosa, de Facebook-oldala szerint dolgozott korábban a Magyar Honvédségnél és a katonai hírszerzésnél is (a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál és a Katonai Felderítő Hivatalnál).

Az akadémia neve szintén a katonai hírszerzéshez kapcsolódik, Koncz Márton ugyanis a Rákóczi-szabadságharc idején élt hírszerző volt, a Felderítők Társaságának javaslatára díjat is alapítottak a nevével fémjelezve, a tudományos tevékenységet végző katonai hírszerzők számára.

A KMÜHA számos helyen (például d-akademia.hu című weboldalán, amit azóta töröltek, de a Wayback Machine archívumából elérhető) hangsúlyozta, hogy oktatóik katonai háttere ellenére nem kémiskolát indítottak, nincs közük fegyveres szervekhez, hanem tisztán civil szakképzést kínálnak. Ugyanakkor az oldalon megtalálható tantárgylistában (legalábbis címük alapján) az állambiztonsághoz kapcsolódó tárgyakat is találunk:

„Magyarország biztonságpolitikai környezete”, „Külföldi hírszerzők és biztonsági szolgálatok feladata, szerepe”, „Államigazgatás és nemzetbiztonsági szervezetek.” Gyakorlati képzésként pedig „megfigyelés, követés” is szerepel.

Ugyanitt szerepelt, hogy „biztonsági referenseket” is képeznek. Ugyanez a kifejezés szerepelt a Mercurius Akadémia eltűntetett holnapján is. Ahogy korábban írtuk, ez a tevékenység nemzetbiztonsági ellenőrzés alá tartozik: a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt-nél, a Honvédelmi Minisztériumban, a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál biztonsági referensi jogviszonyt csak a nemzetbiztonsági szervek szakemberei tölthetnek be.

A KMÜHA-ban oktatóként vett részt Vida Csaba is, szintén a KNBSZ alezredese és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója; Lévay Gábor alezredes, akinek a nevével szintén a KNBSZ folyóiratában találkozhatunk, a nyílt forrású hírszerzésről írt tanulmányokat.

Kuti Ferenc mellett más kapcsolódási pontokat is találunk a Drégelyváras KMÜHA és a pár év múlva alapított, előző cikkünkben bemutatott Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia között. Szintén a KMÜHA oktatójaként tüntették fel dr. Kis-Benedek Józsefet, akit előző cikkünkben említettünk: ő volt az, aki a KBA-t bejegyző Győrffy-Kiss Józsefet oktatta a Milton Friedman Egyetemen, illetve közösen tagjai az MTA Hadtudományi Társaságnak.

Adatvédelmi kockázat

A Milton Friedman Egyetem (MFE) mind a KBA, mind a Drégelyvár-akadémia kapcsán előkerült: az alapítvány oldalán együttműködő partnerként jelölte meg az intézményt. Az Átlátszó birtokába került dokumentum alapján az MFE, akkori nevén a Zsigmond Király Főiskola 2013 októberében, nem sokkal a KMÜHA megalakulása után együttműködési megállapodást kötött a Drégelyvár Oktatási Központtal. A dokumentum név szerint nem említi a KMÜHA-t, megnevezi viszont annak egyik oktatóját, Vida Tamást, mint az együttműködés koordinációért felelős munkatársat. Vida Tamás ekkor a dokumentum tanúsága szerint a Drégelyvár Alapítványban is tisztséget vállalt, annak főigazgató-helyettese volt (azaz Fidler Gábor közvetlen munkatársa).

A Drégelyvár Oktatási Központ részéről a szerződést Virág Gergő, a DOK kuratóriumának elnöke írta alá, aki a Drégelyvár-botrány egyik kulcsfigurája volt. Egészen addig, amíg a vizsgálatok elindulása körül át nem írták az alapítványt másvalaki nevére, Virág Gergő pedig elérhetetlenné vált.

Az, hogy a Drégelyvár-KMÜHA pont a ZSKF-fel kereste az együttműködést, nem véletlen. A főiskolán régóta (és a mai napig) elérhető a nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai szakirányú továbbképzés, a szolgálatok hozzájárulásával. 2013-ban a ZSKF hivatalosan is oktatási, kutatási és tudományos együttműködést folytatott a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal, amely keretében többek között információcseréről is megállapodtak. Érdekesség, hogy hasonló információcserére való utalást egyébként az ZSKF-Drégelyvár megállapodásban is találunk, amely alapján a DOK hozzáférhetett a ZSKF egyes adatbázisaihoz.

Itt érdemes megemlíteni, hogy Virág Gergő egyik cége ellen épp adattal való visszaélés miatt indult eljárás:

az OPTEN céginformációs rendszer adatlapja szerint az „Európai Online Oktató Kft” nevű társaság ellen az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda kért végrehajtást – emiatt különösen problémás, hogy a Drégelyvár-csoport akár nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatokhoz is hozzájuthatott.

Megkerestük Szatmári Pétert, a ZSKF (ma Milton Friedman Egyetem) rektorhelyettesét, akit 2013-ban az egyetem a Drégelyvár Oktatási Központtal történő együttműködés koordinálására jelölt ki. Szatmári elmondta, az ő feladata az akadémiai együttműködéshez kapcsolódott, de ilyen szintig nem jutott el a közös munka. „Nem indultak el közös képzések vagy kutatások.”

Szintén megkerestük Vida Tamást, akit az együttműködés részleteiről és pénzügyeiről kérdeztünk. Kérdésünkre, hogy mi volt a ZSKF és a DOK együttműködésének célja, és milyen közös tevékenységeket végeztek, azt válaszolta, “a Drégelyvár Oktatási Központtal 2014. évben megszakítottunk minden kapcsolatot. A Központnál töltött időszakban az oktatási tevékenység érdekében folytattam megbeszéléseket más közép- és felsőfokú intézményekkel.” A pénzügyekkel kapcsolatban azt mondta, “rendelkezésemre álló információk szerint a DOKFIG és a ZSKF között pénzügyi jellegű kapcsolat nem állt fenn.” Arra a kérdésre, hogy tudomása szerint miért nem folytatódott az együttműködés a DOK és a ZSKF között, azt mondta, “2014. év elején távoztam, így erről nincs információm.”

Az Átlátszó egy neve elhallgatását kérő forrása azt mondta, a képzéseket a Belügyminisztérium Oktatási Alapjától lehívott pályázati pénzekből kívánták megvalósítani.

Újabb próbálkozás

2014 végén, amikor már gyűrűzött a botrány a Drégelyvár központ körül az elsikkasztott tandíjak, jogtalanul felvett támogatások miatt, a ZSKF is megszakította velük a hivatalos kapcsolatot. Ekkor a KMÜHA oldalán egy olyan üzenet jelent meg, mely szerint az akadémia „megszakítottnak tekinti” kapcsolatát a DOK-kal, és új fenntartót keres. Nem sokkal később új online lapokhat hoztak létre az úgynevezett Magyar Biztonsági Civil Akadémia (MBCA) nevű csoport nevében. Jól látható, hogy az MBCA a KMÜHA utóda: vezetője szintén Kuti Ferenc lett (2014-ben Kuti az MBCA igazgatójaként nyilatkozott a Kossuth Rádiónak), és felbukkantak az oldalain KMÜHA oktatói (Lévay Gábor, Kis-Benedek József), akik ismét az üzleti szféra számára hirdettek képzéseket.

Az új akadémia alapításában ugyanúgy részt vett a Drégelyvárból ismert Vida Tamás is (ahogy az saját LinkedIn-oldalán is látható), bár ő az Átlátszónak azt mondta, ekkor már (2014 eleje óta) nem volt az oktatási központ munkatársa.

Az MBCA-nak máig elérhető a Facebook-oldala, amely megszűntként tünteti fel a szervezetet. Az interneten fellelhető információk szerint az „akadémiát” hivatalosan sosem jegyezték be, és néhány ismeretterjesztő előadás tartásán kívül nem végzett tevékenységet. Az egyik ilyen konferencián Mihók Sándor adott elő az MBCA színeiben – ő jelenleg is a Felderítők Társasága felügyelő bizottsági tagja.

Láthattuk tehát, hogy az előző cikkünkben bemutatott KBA-Mercurius Akadémia nem az első próbálkozás volt Magyarországon, hogy a hírszerzői know-howt a hivatalos szolgálatokon kívül értékesítsék. A két próbálkozás között személyi és intézményi átfedés is látható. A Drégelyvár-ügyből szintén látszik az állambiztonsági szervezetek, a politika és kétes üzleti körök összefonódása. A hasonló, érdemben ki nem nyomozott ügyek olyan nemzetbiztonsági sebezhetőségeket jelenthetnek, amelyeket ellenséges titkosszolgálatok – például az orosz hírszerzés – ki tudnak használni. (Átlátszó)