Milley tábornok hangsúlyozta: annak idején politikai döntés nyomán nevezték el a támaszpontokat a konföderációs időszak és az amerikai polgárháború (1861-1865) katonai vezetőiről, így most is politikai döntést kell hoznia az átkeresztelésükről. A tábornok megjegyezte: a hadsereget a támaszpontok nevének "megosztó jellege" aggasztja. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy az amerikai hadsereg egyike azon amerikai intézményeknek, ahol a kisebbségek leginkább jelen vannak. Hozzáfűzte, hogy az amerikai szárazföldi hadseregben szolgálatot teljesítők több mint 20 százaléka afroamerikai, és egyes egységeknél ez az arány a 30 százalékot is meghaladja.
Mark Milley leszögezte, hogy "nagyon komolyan" kell foglalkozni bizonyos jelképekkel: például a konföderációs zászlókkal, a szobrokkal és a katonai támaszpontok neveivel.

A most vitatott nevű katonai bázisok az Egyesült Államok déli tagállamaiban vannak, és kivétel nélkül a polgárháború déli csapatai vezetőinek nevét viselik. Az észak-karolinai Fort Bragg például Braxton Bragg tábornokét, aki az elszakadáspárti déliek tábornoka volt, s leginkább arról ismert, hogy 1863-ban nagy vereséget szenvedett Chattanoogánál.

Mark Esper védelmi miniszter már június elején egy nyilatkozatban "nyitottnak" mondta magát a katonai támaszpontok átnevezésére. Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor ellenzi ezt, mondván, hogy a támaszpontok a nevükkel együtt immár "az amerikai örökség" részei. (MTI)