h i r d e t é s

Mikor lesz az Alföldből sivatag?

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Mikor lesz az Alföldből sivatag?

2022. augusztus 15. - 08:25

Szabó Péter éghajlatkutatót kérdezte az Index, mire számíthatunk a jövőben és van-e lehetőség még a változtatásra. Van!

Kamera pásztázza a poros, üres ausztrál földet. Az Aszály című film most került föl az HBO Max kínálatába, és noha nem az éghajlatváltozásról szól, a régmúltba is visszanyúló detektívtörténet nyomasztó keretét a kiszáradt folyómedrek, nedvességre szomjazó termőföldek adják. „Olyan régóta várjuk már az esőt!” – sóhajt fel az egyik szereplő. Egy másik karakter puskával a kezében áll a síkságon és távoli nyulakra lövöldöz: „Tönkreteszik a földjeimet.” De a földjein nincs semmi. Most már nyúl sem. Úgy látszik, a fiktív történetek új, lehangoló díszlete a felmelegedéstől sújtott, haldokló táj lesz.

Kérdés, hogy ez a jövő vár ránk? Kiszáradt patakok, poros és terméketlen szántóföldek?

A legmelegebb nyár

1979 óta az idei volt az egyik legmelegebb július a Földön, de a fő baj, hogy nemcsak meleg volt, hanem csapadékhiány is.

És csak azért nem lett a 2022-es július első, mert a Föld egy kis részén hidegebb volt, viszont Európában, Észak-Amerikában, Dél-Amerika, Közép-Ázsia és Ausztrália nagy területein is extrém szárazság tombolt. Hazánkban több mint 120 éve nem tapasztaltunk ennyire száraz első hét hónapot, és valószínűleg az ideinél még lesznek rosszabbak is.

Magyarországon a június átlagosan a legcsapadékosabb hónapok között szerepelt mindig, de úgy tűnik, Medárdtól el kell búcsúznunk. A felmelegedés érezhetően nagymértékű: a 70-es, 80-as években a legmelegebb napokon az országos átlaghőmérséklet még 33 fok volt nyáron, jelenleg 36 fok feletti!

Az aggasztó meteorológiai jelenségekről Szabó Péter éghajlatkutatót, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktoranduszát, a Másfélfok szakportál rendszeres szerzőjét kérdeztük.

Szabó szerint példa nélküli az idei aszály, de 2003-ban is extrém súlyos nyarat zártunk, utána kis „szünet” következett, mert voltak ugyan súlyos aszályos évek (például a 2012-es és a 2015-ös), de kevésbé, mint a két rekord, a 19 évvel ezelőtti és az idei. 

Rengeteg tényező befolyásolja, hogy kialakul-e aszály, és innentől lesz érdekes a dolog, mert nem csak a nyári csapadékhiány, a sok napsütés és a száraz napok vezetnek az aszályhoz, ugyanilyen fontos, hogy milyen a tavasz, vagy a globális La Niña jelenség is.

A gonosz Kislány műve

Az idei szárazsághoz nagyban hozzájárult a Kislány nevű áramlat, aminek lényege, hogy a Csendes-óceán felszíne hideg, így kevesebb nedvesség tud párologni a globálisan összefüggő légkörbe. Ráadásul a mögöttünk álló téltől kezdve sok anticiklonunk volt, amik meggátolták, hogy a nedvesség eljusson hozzánk.

Az elmúlt 50 évben nagyjából minden harmadik év volt aszályos, ezek gyakorisága ugyan nem nőtt, de 1990 után mértékük súlyosbodott. Eddig 20 évente három súlyosan aszályos évre számíthattunk, a klímamodell-eredmények szerint a 21. század második felében – ha nem változtatunk kibocsátásainkon – ez biztosan négyre nő.  

Ha a pozitív forgatókönyv lépne életbe és mostantól odafigyelnénk és korlátoznánk a fosszilis anyagok légkörbe kerülését, akkor a három aszályos évet akár kettőre is mérsékelhetnénk.

Jelenleg úgy tűnik, a jövő bolygója még melegebb lesz, 2 fokkal biztosan, de a borúlátók szerint további 4 fokkal is. A hőmérséklet globális változását egyértelműen befolyásolja a fosszilis anyagok kibocsátása, ha több van a légkörben, a hőmérséklet nő, ha kevesebb, lassan az is csökkenni fog.

Szabó Péter fontosnak tartja a kis tetteket is, az egyes emberek cselekedeteit: ha többen járnak biciklivel, tömegközlekedéssel, kevesebbet, de tudatosan fogyasztanak – ez hatással lesz az embereket kiszolgáló iparra, a termelésre is, vagyis a globális kibocsátás is csökkenni fog.

A mezőgazdaságot sújtó aszályról Szabó úgy vélekedik, a hőmérséklet és az egyéb globális folyamatok változásával a terméshozamok átalakulnak, de erre megfelelő szakemberekkel és számszerű eredmények figyelembevételével fel lehet készülni, és ettől kezdve a döntéshozók felelőssége a szükséges lépések meghozatala.

Lassítható folyamat

Tudjuk-e befolyásolni az aszályt? A meglepő válasz, hogy igen – mitigációval, vagyis visszafogjuk a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok légkörbe jutását, és így lelassíthatjuk a klímaváltozás ütemét.

A folyamat valószínűleg nem megfordítható már, és a mitikus másfél fokot nem tudjuk tartani, de a 2 fokra még mindig van lehetőségünk, és most úgy tűnik, az USA, Kína és Európa, a három legnagyobb kibocsátó is komolyan veszi a vállalásokat.

Szabó szerint, ha sikerül is megálljt parancsolni a kibocsátásoknak, kordában tartjuk a globális felmelegedést és csökkentjük ökológiai lábnyomunkat, akkor is fel kell készülnünk – alkalmazkodási stratégiákkal – a meleg, aszályos nyarakra. Mit tehetünk?

AMIKOR ESIK, AMIKOR VAN TÖBBLETCSAPADÉK, AKKOR AZT TÁROLNUNK KELL!

– ez lehet a jövő mezőgazdaságának a kulcsa. Nem véletlenül, hiszen vannak esősebb évszakaink – idén is esett már –, de az nem tudott beszivárogni a földbe, hanem elfolyt villámárvizek formájában. Ezt az esőt meg kell tartani, be kell tárazni a szárazabb napokra.

Az itthoni növénykultúráról, mezőgazdasági terményekről azt gondolja, nehéz helyzetben vagyunk, mert nem elég szárazságtűrőbb fajokra cserélni a növényeket, hiszen nálunk nem a folyamatos szárazság a jellemző.

Olyan növények kellenek, amik elbírják éghajlatunk nagy, természetes változékonyságát: a súlyos aszályt is, de az olykor lezúduló extra csapadékot is. Az ilyen növényeket pedig megfelelő és számszerű hatásvizsgálatokkal tudjuk meghatározni.

(Index)


Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s