h i r d e t é s

Mikor kér a kormányoldal bocsánatot a hazugságaiért?

Olvasási idő
8perc
Eddig olvastam

Mikor kér a kormányoldal bocsánatot a hazugságaiért?

2020. július 01. - 14:05

 

A Semmelweis-napi megemlékezés után az önkormányzatokról, a gazdaságról és az oktatásról is beszéltek a képviselők napirend előtt szerdán az Országgyűlésben.

Az elnöklő Jakab István a július 1-jei Semmelweis-napról, a magyar egészségügy napjáról emlékezett meg. Hangsúlyozta: az elmúlt hónapok fejleményei ráirányították a figyelmet az egészségügyi ágazatban dolgozók munkájára, életkörülményeire. Köszöntetett mondott az egészségügyi és szociális területen dolgozóknak, akik - mit mondta - erőn felül küzdöttek a járvány ellen, sokszor saját egészségüket is veszélyeztetve.  

Párbeszéd: a kormányoldal mikor kér bocsánatot a hazugságaiért?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) Semmelweis-nap alkalmából köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak a járvány elleni küzdelemben tanúsított helytállásukért.

Hangsúlyozta: a Párbeszéd már bocsánatot kért a "mentőápolós" videóért, de kérdés, hogy a kormányoldal mikor kér bocsánatot az ellenzékről közzétett álhírek miatt. Az ilyen álhírek közé sorolta, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok migránsokat telepítenének be, illetve, hogy nem segítették a járvány elleni védekezést.
A Lánchíd felújításával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: a beruházás árának többszörösét, több tíz milliárd forintot vonnak el a fővárostól.    

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára szerint a Párbeszéd és Karácsony Gergely főpolgármester hiteltelen, amikor a közszolgálatban dolgozókat méltatja, hiszen azokat a graffitiket, amelyeket "Budapest sarcolásával összefüggő politikai tézisekről" Budapest útjaira festettek, az önkormányzati szektorban dolgozóknak túlórában kellett eltüntetnie.
Kijelentette: Karácsony Gergely állandóan letagadja az önkormányzati szektor kormányzati támogatásával kapcsolatos tényeket, holott jövőre 16 százalékkal több forrást kapnak az önkormányzatok, mint idén.
Megerősítette: az ellenzék nem vett részt sikeres védekezéshez szükséges összefogásban, hanem politikai csatározásra használták az időt és álhíreke gyártottak, ezért bocsánatot kellene kérniük a magyar emberektől.

LMP: új gazdasági modellre van szükség

Demeter Márta (LMP) arról beszélt, hogy a kormány a nagytőkésekkel kötött alkut 2010-ben és ez a mai napig rendíthetetlenül működik. Szerinte ez az alku határozta meg a járvány gazdasági hatásainak kezelését. Az Audi-gyárnak adott kormányzati támogatást kritizálva úgy értékelt: Orbán Viktor rendszerében egy ekkora multicég gond nélkül érvényesítheti az akaratát a kormánnyal szemben. Hozzátette: nem csak a multik, hanem a nemzeti tőkések, a "magyarországi oligarchák" is kaptak a támogatást a kormánytól. Úgy vélte: ez a gazdaságpolitika nem folytatható, mert kimeríti az ország erőforrásait, ezért új gazdasági modellt sürgetett.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta: a kormány döntései a munkahelyek védelméről szólnak. Hozzátette: a támogatások nemcsak nagyvállatoknak és a multiknak, hanem kis- és a közepes vállalkozásoknak is segítettek, sokkal több kisebb cég kap támogatást, mint nagy. Hangsúlyozta: az LMP gazdaságpolitikai elképzelései "giga adóemelést" jelentenének.

DK: a járvány alatti digitális oktatás "gyenge szereplője" a kormány volt

Arató Gergely (DK) arról beszélt: a járvány miatt különleges tanévet zárt az oktatási rendszer, a tanárok, a szülők és a diákok egyaránt nagy erőfeszítést tettek, hogy a folytatódhasson az oktatás, ezért köszönet jár nekik. Szerinte az elmúlt hónapoknak tanulsága, hogy a diákok egyötödénél nem áll rendelkezésre megfelelő eszköz és internetelérés a digitális oktatáshoz. Úgy értékelt: civilek, ellenzéki pártok és önkormányzatok próbáltak laptopokkal számítógépekkel segíteni, miközben a kormány volt az a "gyenge szereplő", amely nem támogatta a digitális oktatást. Nem bilincses és gumibotos őrökre, hanem digitális eszközökre, a tanodák és a felzárkóztatás támogatatására lenne szükség - hangsúlyozta.
Úgy vélte: ebben a helyzetben az is megmutatkozott, hogy pedagógusok önállósága kritikus pont, azért a kormányt arra szólította fel, fejezze be a "poroszos" Nemzeti Alaptanterv és az egységes tankönyvek erőltetését, és állítsa vissza az iskolák autonómiáját.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy reagált: ha a DK hozta volna a döntéseket a járvány ideje alatt az oktatásban, akkor ma a diákok, a pedagógusok és az érettségizők is sokkal nehezebb helyzetben lennének, a diákoknak elveszett volna egy féléve, a tanárok fizetése kétséges lett volna, és nem tartották volna meg az érettségiket sem.
A digitális oktatást értékelve hangsúlyozta: elismerés illeti a tanárokat, de a szülők is egy "virtuális Eötvös-díjat" érdemelnének, hiszen Magyarországnak Európában az egyik legjobban sikerült ezt az akadályt vennie.
Felhívta a figyelmet arra: az alaptanterv és az új tankönyvek korszerűbbek, mint a korábbiak, és csökkent a tananyag mérete is, ami többletlehetőségeket biztosít a tanároknak.

A Semmelweis-nap kapcsán az egészségügy helyzetéről, valamint a honvédség szerepéről a koronavírus-járvány elleni védekezésben volt szó szerdán napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: figyelembe veszik-e az orvosok véleményét?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a Semmelweis-nap kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon ma is az egyik legsúlyosabb probléma a kórházi fertőzések kérdése, ugyanis többen halnak meg ilyen fertőzésben, mint közúti balesetben. Hozzátette: tisztelettel adóznak az egészségügyi dolgozóknak, valamint a szintén ezen a napon ünneplő köztisztviselőknek.
Kitért arra, hogy az Országgyűlés pénteken fogadja el a 2021-es költségvetést, amelyben a gyógyító-megelőző ellátások tervezett 9,6 százalékos emelése nem fedezi a betegbiztonságot garantáló működést. Szóvá tette, hogy a kormány az éjszaka megjelent Magyar Közlöny szerint 194 milliárd forintot osztott szét: csak 404 millió forint jutott az egészségügyre, a sportra azonban 10 milliárd forint. Figyelembe veszi-e a kormány a szakma véleményét, amikor a költségvetést elfogadja? - firtatta.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára szerint ha a képviselő több pénzt akar az egészségügyre, akkor szavazza meg a költségvetést, mert azzal 156 milliárd forinttal nőnek az egészségügy forrásai. Elmondta, 2010 előtt még az egészségügyi dolgozók bérének csökkentéséről volt szó, most, a válság ellenére is nő a fizetésük. Megjegyezte, idén 34 százalékkal emelkedik az ápolók fizetése.
Szerinte ha az MSZP-n múlt volna, akkor a koronavírusos betegek vizitdíjat és kórházi napidíjat fizettek volna.

Jobbik: javítani kell az egészségügyi dolgozók munkakörülményein és bérhelyzetén


Lukács Kászló György, a Jobbik képviselője napirend előtti kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. július 1-jén. - Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Lukács László György (Jobbik) köszönetet mondva az egészségügyben dolgozóknak elmondta, hogy a járvány rámutatott arra, hol kell javítani az egészségügyi ellátáson. A problémák között említette, hogy az egészségügyi dolgozók bérei nem érik el a nemzetgazdasági átlagbéreket, főként az ápolók bérezése alacsony, de gondok vannak a munkakörülményekkel is. Egy jól látható életpályamodell bevezetését szorgalmazta, amely bértáblát is tartalmaz.
Sürgette a kórházi fertőzések csökkentését, valamint azt, hogy az egészségügyi dolgozóknak ígért 500 ezer forintot nettóban és ne bruttóban adja oda a kormány.

Rétvári Bence válaszában elmondta, a koronavírus-járvány elleni védekezésben Magyarország az élmezőnyben van. Hozzátette: az 500 ezer forintot 170 ezer ember kapja meg a napokban, 100 milliárd forintot fordítanak erre a célra.
Az elmúlt években az egészségügyi költségvetés 77 százalékkal emelkedett, ennek pedig az az eredménye, hogy Magyarországon a várható élettartam majdnem két évvel nőtt 10 év alatt. Szerinte csökkent a kórházi fertőzésekben elhunytak száma. Beszélt a mérséklődő orvos-elvándorlásról és béremelésekről is.

KDNP: köszönet az egészségügyi dolgozóknak!

Simicskó István (KDNP) is köszönetet mondott a 200 ezer egészségügyben dolgozónak. Szerinte a járvány próbatétel volt mindenkinek, különösen az egészségügynek, de az jól vizsgázott, a magyar kormányhoz, az állami szervekhez és az operatív törzshöz hasonlóan. Rájuk lehetett számítani a bajban - hangoztatta.
Rétvári Bence szerint sokan - főleg ellenzéki oldalon - becsmérlően beszélnek a magyar egészségügyről, de a járvány megmutatta, hogy felkészült emberek dolgoznak az egészségügyben és a rendszer is jól működött.
Kitért az elmúlt évek intézmény-felújításaira és fejlesztéseire. Elmondta, hogy míg 2010-ben 762 ezer, tavaly már 1,2 millió CT-vizsgálatot végeztek.

Fidesz: nélkülözhetetlen szerepe volt a honvédségnek a járvány elleni védekezésben

Halász János (Fidesz) úgy értékelte, hogy Magyarország sikeresen lezárta a koronavírus-járvány elleni védekezés első szakaszát, külön köszöntet mondott ezért az egészségügyi dolgozóknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy sikeres a járvány elleni védekezésben kiemelt és nélkülözhetetlen szerepe volt a honvédségnek is.
Felidézte, hogy honvédelmi irányító törzsek segítették a munkát az ország folyamatos működéséhez elengedhetetlen 105 vállalatnál, a katonai rendészek 17 településen járőröztek. Szólt arról is, hogy 108 egészségügyi intézmény működését segítik a kórházparancsnokok, továbbá közel ezer idősotthont és szociális intézményt fertőtlenítettek. Utóbbiak közé sorolta a főváros, vagyis Karácsony Gergely főpolgármester által fenntartott Pesti úti idősotthont, ahol több mint százan betegedtek meg és ötvenen meghaltak.
Kitért arra is, hogy a honvédség pandémiás helyzetben is ellátta a határok védelmét.


Németh Szilárd István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. július 1-jén. - Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a honvéd egészségügyi központ dolgozóinak mondott köszönetet, majd elmondta, a honvédség beszállt az ezen a napon indult állami munkahelyteremtési programba is. Ez egy speciális önkéntes, tartalékos képzés, 440 jelentkező kezdte el a képzést - tette hozzá.

Napirend elfogadása

A Fidesz javaslatára az Országgyűlés csütörtökön kivételes eljárásban kezdi tárgyalni a sporttörvény olimpiai járadékkal összefüggő módosítását, a kormány javaslatára pedig az egyes törvények igazgatási, valamint gazdaságélénkítő célú módosításáról, továbbá egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot.
A jobbikos Brenner Koloman országgyűlési alelnökké választása pénteken utolsó napirendi pontként történhet meg. (MTI)


 

h i r d e t é s