A gazdag magyarok lerohanták idén a Maldív-szigeteket, hiába kérte a kormány, hogy az ilyesmit halasszák a járvány utánra. Sőt, lényegesen többen mentek, mint amikor még nem volt járvány. Például a jellemzően fideszes politikusokat és a hozzájuk kapcsolódó üzletembereket fuvarozó magángép is többször megfordult ott. Közben visszatért a járvány a szigetekre is, így még kevésbé tanácsos elrepülni ezért hétezer kilométerre.

Annak is érdemes ismernie a helyi járványügyi szabályokat, ki nem a trópusokra készül. Horvátországban már a beutazási szabályok módosításával készülnek is a nyaralók fogadására. Elkezdték használni az európai vakcinaútlevelet: akinek ilyen van, gyorsabban átjuthat például a határon. Magyarország erre egyelőre még nem tudott felkészülni, de júliusra muszáj lesz. A kínai oltást leszámítva már egy oltással is be lehet majd utazni Horvátországba.

Újratervezés

Eddig csak egy hazai fejlesztésű vakcináról volt szó a magyar oltóanyaggyár felélesztése kapcsán, de most hirtelen képbe került a kínai Sinopharm terméke is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy éven belül másodszor tárgyalt Kínában, és megbeszélései után vetette fel a debreceni „modellváltást”, hozzátéve, szerinte hosszútávon is lesz kereslet a vitatott hatékonyságú kínai védőoltás iránt.

„Már a kerülőutat is feltérképeztem, jó magyar szokás szerint, hátha leesik a kamionról valahol egy Pfizer, de egyelőre nem látom a megoldást” – mondja elkeseredve Varjasi András, aki már 55 ezer forintot költött különféle tesztekre; egyik rosszabb eredményt mutatott, mint a másik. Egyike azoknak, akik Sinopharm oltást kaptak, de a második adag beadása után nyolc héttel semmilyen ellenanyagot nem találtak a szervezetében a vizsgálatok. Sorstársainak helyzetét és kilátásait részletes cikkben tárjuk fel.

Magyarország 300 ezer adag AstraZenecát ad kölcsön Szlovéniának, amellyel a koronavírus elleni vakcina kölcsönös biztosításáról döntött - derül ki a Magyar Közlöny kedd este megjelent számából. Ez azért is érdekes, mert mint arról a Szabad Európa is beszámolt korábban, itthon jelenleg nem lehet időpontot foglalni erre a vakcinára. Ezt legutóbb a szállítások akadozásával indokolta kormány és azzal, hogy az a mennyiség, ami van, a második körös oltásokra kell.

A járványhoz kapcsolódik az a cikkünk is, amely a lezárások utáni általános munkaerőhiány okait kutatja. A közgazdászok, a döntéshozók és a politikusok nem tudják, pontosan mi állhat a világszerte tapasztalható jelenség mögött. Néhányan úgy vélik, hogy az emberek egészségügyi félelmek miatt nem akarnak olyan szakmákba visszatérni, ahol sokszor kell megérinteni mások által is fogdosott tárgyakat. 

Üzleti modellek

Közérdekű adatigénylésre volt szükség ahhoz, hogy az NTGN reagáljon az állami pénzből zajló újságíróképzéssel kapcsolatos kérdéseinkre. A válasz valódi információkat alig tartalmazott, de így sem tanulság nélküli a törvényes határidő utolsó perceiben beérkező levél. A vállalkozóként foglalkoztatott tanárok nettó 10 ezer forintos órabérért vagy havi nettó 270 ezer forintos fizetésért dolgoznak.

Még a lezárása után négy évvel is hasznot hajt a lebonyolítóknak a letelepedési kötvényprogram. Az Arton Capital Kft.-ből például eddig közel másfél milliárd forintot vett ki Rogán Antal egyetemi évfolyamtársa osztalékként. Ez az egyetlen magyar cég a letelepedési kötvény-programban, és az egyik legkisebb hal is, hiszen a legtöbbet egy kajmán-szigeteki offshore cég kaszált az Orbán-kormány bevándorlási programján.

A vendéglátás nem bizonyult ekkora üzletnek tavaly. Kreatív ötletek is kellettek ahhoz, hogy a vendéglők túléljék a járvány miatti lezárásokat. Az alkalmazottak közül sokan nem váltak hivatalosan munkanélkülivé, viszont elbukták a fizetésük kétharmadát. A tulajdonosok lenullázták a megtakarításaikat. Mint cikkünkből kiderül, csak az maradt állva, akinek szíve-lelke a vendéglátás, nemcsak a pénzt látja benne.

Együttműködés, szolidaritás, mélytengeri szörnyetegek

Már készül az előválasztásra és az ellenzéki együttműködésre az MSZP, a párt társelnöke szerint minden kispárt tisztában van a feladat súlyával, egyikük sem akarja saját hasznát előtérbe helyezni a kormányváltással szemben. Tóth Bertalan a Szabad Európában adott interjúban kizárta az MSZP egyesülését a Demokratikus Koalícióval, és arról is beszélt, hogy nem tartja önállóságuk megkérdőjelezésének, hogy miniszterelnök-jelöltjüket egy másik párt, a Párbeszéd adja.

Le kellett borotválniuk a fejüket a gyász jeléül az állami alkalmazottaknak és a nagyvállalatok igazgatóinak is Türkmenisztánban, miután elhunyt az elnök apja. Gurbanguli Berdimuhamedov erős személyi kultuszt épít, amiben főszerepet játszanak felmenői. A kormány bejelentése szerint a gyászidőszak leteltével nagyszabású megemlékezéseket terveznek, amire már el is kezdték gyűjteni az „adományokat” az állami dolgozóktól.

Nem mindennapi fényképeket gyűjtöttünk össze egy murmanszki halász felvételeiből. Roman Fedorcsov azzal lett híres, hogy mélytengeri halászként keresi kenyerét, és különleges, a legijesztőbb horrorfilmek szereplőit idéző tengeri zsákmányairól Instagram fiókján számol be.

Végül egy szerkesztőségünket érintő örömhírről számolok be: a Szegénységről Méltósággal Sajtódíj különdíját nyerte a Szabad Európa két podcastja is. Szelfi című sorozatunkban a Kocsis Krisztián agykutatóval és a Zsiga Melinda kick-box világbajnokkal rögzített beszélgetések kapták az elismerést. Mindkét podcast készítője főmunkatársunk, Báthory Róbert. A díjat az Esély Labor Egyesület alapította, és azokat az újságírói munkákat jutalmazzák, amelyek a szegénységben és társadalmi kirekesztésben élő emberek helyzetét körültekintéssel, odafigyeléssel, a statisztikai adatok mögött az embert és erőfeszítéseit láttatva, a szereplők méltóságát tekintetbe véve, perspektívát mutatva ábrázolják. (Szabad Európa)

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”