Bármilyen hihetetlen, elsősorban nem a vakcinák hatékonyságával függ össze. És ezért értelmezhetetlen a tanárok és óvónők oltása a nyitás előtt.

Csütörtök reggel az olvasók arra ébredhettek, hogy kórházba került Hegedűs Csaba . Az egykori olimpiai bajnok birkózó néhány nappal a Moderna vakcinája után került „borzalmas állapotba”, jelenleg infúziót és oxigént kap.

Az eset ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogy mennyire hatékonyak a vakcinák, annál is inkább, mert a kórházakból – beleértve a szombathelyit is – számos olyan hír szivárog ki, amelyek szerint egyáltalán nem ritka, hogy valaki az oltás után is megkapja a betegséget, annak is a súlyosabb változatát.

Az ilyen hírek által okozott kisebb sokk részben annak köszönhető, hogy a politika korábban – és részben most is – azt az üzenetet sulykolta, hogy nehéz a helyzet, de tartsunk ki, jönnek a vakcinák, ha nem „Brüsszelből, akkor a keleti barátainktól, és akkor minden rendben lesz. És aztán, lám, még sincs semmi rendben, és a nép pedig egyre türelmetlenebb.

Ha netán megpróbálnánk elmondani a fontos részleteket, akkor kevésbé lenne az értetlenség, a türelmetlenség, és valószínűleg a térkép is kevésé lenne vörös.

Fontos részlet például, hogy a vakcinák nem nyújtanak teljes védelmet. A Pfizer 95, a Moderna 94,1, az AstraZenaca 70 , a Johnson & Johnson 72 százalékra van hitelesítve.A keleti vakcinákról kevesebbet tudunk, de a BBC információi szerint a kínai Sinopharm 79-86 százalékot, míg az orosz Szputnyik V 92 százalékot tud.

Azaz attól, hogy valaki megkapta a vakcinát, még simán megkaphatja a betegséget, igaz, a gyengébben teljesítő szerekről is kimutatták, hogy segítenek a betegség enyhébb lefolyásában.

Amit viszont mindenki elfelejt

Közben valami rejtélyes ok miatt a kormány nem kommunikálja, vagy csak nagyon suttogva, hogy hiába van beoltva valaki, a védettség kialakulása időbe telik.

A CNBC által ismertetett kutatás szerint az emberi testnek két-három hét (!) szükséges, hogy az oltás után felépítse a védekezési mechanizmust.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a „kétfordulós” Covid-vakcinák esetében az első dózis után kb. két hét múlva alakul ki valamiféle részleges védettség, és csak 10-14 nappal a második dózis után kezd el teljes hatékonysággal dolgozni az oltóanyag, pontosabban a szervezet védekező mechanizmusa.

Az egydózisú vakcina (Johnson and Johnson) esetében ehhez 1-1,5 hónap szükséges.

Érthetetlen intézkedések

Mindezek tükrében számos kormányzati intézkedés megmagyarázhatatlan.

Érthetetlen például, hogy az első vakcina beadása után miért küldi ki azonnal a védettségi igazolványt a kormányt.

Szintén fejcsóválásra ad okot az a szándék, hogy a kormány 2,5 millió oltott esetén megkezdi a nyitást, az pedig végképp talányos, hogyan képzeli az iskolák és óvodák nyitását a kormány. Ha ugyanis a nyitást megelőző héten sikerül is megszervezni a pedagógusok oltását, az a következő héten még semmit nem jelent, a tanárok gyakorlatilag éppúgy megkaphatják a betegséget, mintha be sem lennének oltva.

A mellékhatások a második oltásnál a durvábbak

“Bármelyik védőoltás után jelentkezhet oltási reakció. Oltási reakciók lehetnek: érzékenység, fájdalom és duzzanat a beadás helyén, gyengeség, fejfájás, fájdalom, rossz közérzet, orrdugulás, orrfolyás, láz esetleg bőrmelegség az injekció beadásának helyén, étvágytalanság, hányás, szédülés ” – írja a kormányzati portál .

A tünetek napokig is eltarthatnak.

Hogy mi a természetes, azt kétség esetén persze ne magunk, hanem inkább az orvos döntse el.

Azt viszont kevesen tudják, hogy nem az idős, hanem a fiatalabb szervezet reagál hevesebben az oltóanyagra, egyszerűen azért, mert izmosabb az immunrendszerük.

A már említett CNBC írás megemlíti, és jó tudni róla, hogy a vizsgálati eredmények szerint a Pfizer és a Moderna esetében a második oltás sokkal gyakrabban okoz mellékhatást, mint az első, és a tünetek is jóval erőteljesebbek.

És meddig tart a védettség?

Egyelőre a közvélemény le van foglalva az oltásokkal, de ahogy halad az idő, úgy lesz egyre fontosabb az a kérdés, hogy a betegségen átesve vagy az oltás után meddig tart a védettségünk.

A kormány által szorgalmasan küldött védettségi igazolványok hat hónapra szólnak, ha átestünk a betegségen, és – nem kis optimizmussal- nincs érvényességnek korlátja, ha megkaptuk a védőoltást.

Egyelőre még a kutatók sem tudják a pontos választ, hiszen még semmi gyakorlati tapasztalat nincs erről.

Most az a legvalószínűbb, hogy a vakcinák minimum fél évre adnak védettséget, de akár több évig is működhetnek. Az utóbbi forgatókönyv a valószínűbb.

A betegségen átesett védettségéről a Pécsi egyetem Jakab Ferenc vezetett Virológiai Kutatócsoport éppen tegnap közölt eredményeket .Ennek lényege, hogy ez egyénenként nagyon eltérő. A legfontosabb talán az, hogy „61%-ban az átvészelt fertőzötteknek a tünetek kezdete utáni 180. napon is van „elégséges” semlegesítő antitest szintjük, tehát rendelkeznek valamilyen szintű védettséggel.”

A semminél több, de nem igazán megnyugtató – tesszük hozzá. (Nyugat.hu) / borsod24.hu