Az ellenzéki képviselők a kormány koronavírus-járvány miatt meghozott intézkedéseit bírálták keddi, napirend előtti felszólalásaikban a parlamentben.

Párbeszéd: gazdasági válság közeleg

Mellár Tamás (Párbeszéd) azt mondta, a járvány mellékhatásaként egy nagy, a 2008-as hasonló méretű gazdasági válság fog kialakulni, amelynek súlyos következményei lesznek Magyarországra nézve. A politikus kiemelte, a múlt héten és a most hétfőn bemutatott kormányzati lépések jó irányba tartanak, de kevesek. Nem elég pusztán a válság által közvetlenül érintett ágazatokra koncentrálni, egy általános válságkezelő programra lenne szükség - érvelt.
Azt is kijelentette, hogy nem elég csak a kínálati oldallal foglalkozni, nem elég csak a termelők terheit enyhíteni, mert problémát fog okozni a kereslethiány.
Megjegyezte, hogy a válságot a tehetősebbek könnyebben át tudják vészelni, a szegényebbek érdekében azonban létre kell hozni egy szociális csomagot.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszként felsorolta a kormányzat gazdasági intézkedéseit. Említette, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások március 18-ig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési törlesztését az év végéig felfüggesztik, a rövid lejáratú vállalkozási hiteleket június 30-ig meghosszabbítják, maximalizálták az újonnan felvett fogyasztási hitelek teljes hiteldíjmutatóját (thm), egy meghatározott gazdasági körben június 30-ig elengedik a járulékfizetési kötelezettséget - sorolta.
A munkavállalási szabályokat is rugalmassá teszik, hogy a lehető legtöbben tudják megtartani a munkájukat - közölte az államtitkár.
Megjegyezte, hogy egy újabb akciótervet is hirdettek, amelynek segítségével 81 ezer kisvállalkozás kapott június 30-ig adómentességet, a március 1. előtt keletkezett kata-tartozásokra haladékot adnak, magyarországi médiaszolgáltatók is mentességet kapnak a kieső reklámbevételek miatt, a kilakoltatásokat, lefoglalásokat valamint az adóvégrehajtásokat felfüggesztik, a veszélyhelyzet alatt lejáró gyes és gyed jogosultságokat pedig meghosszabbítják.
Az ellenzéktől elsősorban olyan intézkedési javaslatok érkeznek, amelyeket nem lehet komolyan venni, ilyen például a Párbeszéd által szorgalmazott alapjövedelem, ami nem célzott segítségnyújtás - közölte.
Megjegyezte, hétfőn kérték, hogy az ellenzék támogassa a veszélyhelyzetben meghozott intézkedések hatályának meghosszabbítását, "Önök azonban megint álszent és hipokrita hozzáállással patáliát csaptak".

LMP: a településnek is kellenek védőeszközök

Csárdi Antal (LMP) úgy fogalmazott: nagyon szépen hangzik, hogy másfél millió sebészeti maszk van készleten, ezek a maszkok azonban nem nyújtanak védelmet a fertőzés ellen. Hatékony védelmet csak az FFP minősítéssel rendelkező eszközök adnak, amikből 129 ezer áll rendelkezésre, azonban ezekből az eszközökből a településeknek nem jut - mutatott rá.
Hangsúlyozta, a településeken kiemelt feladat a háziorvosi munka és az idősellátás, éppen ezért lenne fontos, hogy ezek résztvevői ne fertőzzék meg azokat, akikkel találkoznak.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy az egészségügyi raktárakban másfél millió orvosi maszk, 129 ezer speciális maszk, húszmillió pár gumikesztyű található, 2560 lélegeztető gép pedig a kórházakban áll rendelkezésre. Hangsúlyozta, csak azoknak az eszközöknek a számát jelentik be, amelyek már fellelhetőek Magyarországon, nem pedig a megrendeltekét.
Minden egészségügyi dolgozó számára biztosítani akarják a biztonságos munkavégzés feltételeit, az eszközfogyást pedig folyamatosan pótolják - említette a politikus.
Az államtitkár emlékeztetett, korábban több döntés is született arról, hogy a szociális és az egészségügyi intézményekben hogyan kell fellépni a koronavírus ellen.
A legbiztosabb védekezés, ha az emberek minél kevesebbet találkoznak egymással, a kormány ezért hozott ilyen típusú korlátozó intézkedéseket - mondta.
Az ellenzék azonban felelőtlen magatartást tanúsított és nem járult hozzá, hogy a parlament kedden szavazhasson arról, hogy fenntartja a korábban meghozott intézkedések hatályát - jelentette ki.

DK: rendkívül fontos a védőeszközök szétosztása

Bősz Anett (DK) azt mondta, a jelenlegi helyzetben rendkívüli döntésekre van szükség, de a "felhatalmazási törvényt" az ellenzék nem tudja támogatni, mert annak nincsen időkorlátja. Akár online is lett volna lehetőség arra, hogy a parlament 15 naponként meghosszabbítsa a kormány által a veszélyhelyzet miatt hozott döntések hatályát - emelte ki.
A védőfelszerelések és maszkok minél hamarabbi szétosztása is rendkívül fontos feladat - szögezte le, ezért kérte, a kormányzat számoljon be arról, hogy hol tart ezen a területen. Olaszországban a lappangási szakaszban nem biztosítottak megfelelő védőfelszerelést az egészségügyi dolgozók számára, ezért ők voltak az elsődleges terjesztők - emelte ki a politikus.
Völner Pál igazságügyi államtitkár azt felelte, a parlament mindaddig ülésezni fog, amíg azt a járványügyi helyzet ezt lehetővé teszi, ezért az Országgyűlés ellenőrzési jogköre is fennáll. Amikor megszűnik a veszélyhelyzet, akkor az ellenzék bocsánatot fog-e kérni a riogatásért, diktatúrázásért és hisztériáért? - tette fel a kérdést.
Felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat is tartalmazza, hogy a parlament elnökét és a parlamenti képviselőcsoportok vezetőit a kormány akkor is tájékoztatja, amikor az Országgyűlés nem ülésezik.
A védekezésre áttérve azt mondta, elsősorban az egészségügyi intézmények, azon belül is elsőként az intenzív osztályok kapnak a készletekből. Hangsúlyozta, hogy nem lesz ellátási zavar.

A koronavírus elleni védekezésről szóló kormányzati előterjesztés megítéléséről szóltak a további napirend előtti felszólalások kedden az Országgyűlésben.

MSZP: a kormányoldal nem a vírust, hanem az ellenzéket akarja legyőzni

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője arról beszélt: a koronavírus elleni védekezésről szóló kormányzati javaslathoz kapcsolódó házszabálytól való eltérést hétfőn az ellenzék összes képviselője megszavazta volna, ha belekerül, hogy a veszélyhelyzetben hozott kormányrendeletek hatálya 90 napos, és ez meghosszabbítható. Úgy értékelt: ezzel egy gesztust kértek a miniszterelnöktől a több millió ellenzéki szavazó számára, akik nem bíznak a kormányban. Szerinte hazugság, hogy a veszélyhelyzet fenntartásához nem járult hozzá az ellenzék, hiszen erről a kormány dönt, nem pedig az Országgyűlés.
Igazunk volt, amikor azt mondtuk, hogy a kormányoldal nem a vírust, hanem az ellenzéki képviselőket akarja legyőzni - értékelt.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára valótlanságnak nevezte azt az ellenzéki érvet, miszerint teljhatalmat kapna a kormány. A határidőre vonatkozó ellenzéki javaslatra úgy reagált: még a járványügyi szakemberek sem tudják megmondani, meddig tarthat a járvány elleni küzdelem, és azt sem lehet garantálni, hogy a parlament döntésképességét fenn lehet tartani.
Felhívta a figyelmet arra: Karácsony Gerely főpolgármester is úgy döntött, hogy nem hívja össze a Fővárosi Közgyűlést, hanem rendeleti úton kormányoz. Ebben az esetben hol vannak az aggódó hangok? - tette fel a kérdést.
Azt üzente az ellenzéki képviselőknek: ha javaslataikkal, szavazataikkal támogatni akarják az emberéletek megmentését, akkor minden lehetőségük megvan erre, még nem késő, hogy "zárójelbe tegyék a tegnapi döntésüket".

Jobbik: nincs szükség időkorlát nélküli felhatalmazásra

Brenner Koloman (Jobbik) kijárási tilalom azonnali bevezetését követelte. Úgy fogalmazott: elég volt a fideszes kormány könnyelműségéből, be kell látni, hogy a holnap áldozatai tegnap és ma fertőződnek meg.
A kormányzat koronavírus elleni védekezéséről szóló törvényjavaslatát felhatalmazási törvénynek nevezte. Szerinte erre semmi szükség nincsen a járványügyi helyzet megoldása érdekében.
Úgy vélte: ilyen felhatalmazást nem szavazhat meg egy tisztességes polgári, konzervatív erő, mert ez ellent mond az európai kultúrának. Azzal vádolta a kormányoldalt, hogy emberi életeken akar politikai tőkét kovácsolni. A tisztességes fideszes képviselőket és Ritter Imre nemzeti képviselőt is arra szólította fel, hogy a jövő heti szavazáson jól fontolják meg a döntésüket, mert mindenki emlékezni fog arra, mit szavaztak meg.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára úgy válaszolt: valóban mindenki emlékezni fog arra, hogy a jobbikosok voltak azok, akik vészterhes időben nem álltak az ország mellé, a Jobbik pedig oda kerül majd, ahová való, a történelem süllyesztőjébe.
Felvetette: ha a Jobbik ilyen radikális lépéseket követel - mint például a kijárási tilalom -, akkor miért nem támogatja azt a különleges jogrendet, amelyben ezek a lépések megtehetők. Kiemelte: az ellenzék hétfői nem szavazata jogbizonytalanságot okoz.

A KDNP Slachta Margitra emlékezett

Soltész Miklós (KDNP) Slachta Margitra emlékezett, aki 100 évvel ezelőtt, az 1920-as parlamenti választásokon első női képviselőként került be a nemzetgyűlésbe. Életútját felidézve elmondta: Slachta Margit kitartó, becsületes, az igazságért mindig kiálló ember volt, aki a II. világháború alatt kiállt a jogaitól megfosztott zsidóság mellett. Úgy vélte: néhány mai női képviselő is tanulhatna Slachta Margittól, hogy nem "hisztizni, balhézni, ordibálni kell", hanem tisztességes munkával kiállni a nemzetért.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára beszédesnek nevezte, hogy az első női képviselő nem a baloldalról, hanem a kereszténydemokraták oldaláról érkezett. Hangsúlyozta: Slachta Margit lázadó volt, a keresztény hit tanítása szerint, belső meggyőződésével, tetteivel harcolt a diktatúrák ellen, nem pedig odaláncolta magát valamihez vagy kifestette magát.
Felelőtlennek minősítette az ellenzéket, amiért nem szavzta meg a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény házszabálytól eltérő tárgyalását.

Fidesz: az ország csak a kormánypártokra számíthat a koronavírus elleni küzdelemben
Halász János (Fidesz) hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetben a cél a járvány lassítása, hogy egy időben kevesebb legyen az ellátandó beteg. Kijelentette: a Fidesz-frakció eddig is és a jövőben is támogatja a kormányzati döntéseket, mert csak ezekkel lehet megvédeni az országot.
Úgy értékelt: hétfőn kiderült, hogy ebben a küzdelemben az ország csak a kormánypártokra számíthat, az ellenzékre nem. Szégyenletesnek és elképesztőnek nevezte, hogy az ellenzék nem a vírus, hanem a kormány ellen akar küzdeni, és nem szavazta meg a házszabálytól eltérést a kormányzat által benyújtott törvényjavaslat ügyében.
Szomorú, hogy az ellenzék továbbra is kicsinyes pártpolitikai érdekei mentén politizál, holott most összefogásra van szükség, mert így több emberéletet menthetünk meg, jobban tudunk segíteni a családoknak, és több munkahelyet tudunk megvédeni - emelte ki.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy értékelt: az ellenzék magyarázkodik, hogy miért nem szavazta meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását, és marakodik azon, hogy a kormány jó döntéseit ki javasolta először.

A kizárólag állami fenntartású, de önkormányzati tulajdonban maradó színházak igazgatóinak alapvető munkáltatói jogait az állam gyakorolhatja a jövőben. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény ezzel összefüggő módosítását kivételes eljárásban kedden vitatta meg az Országgyűlés.

Előterjesztő: változás a munkáltatói jogokban

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztérium kultúráért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy tavaly decemberben döntött a parlament a színházi struktúra új finanszírozási modelljéről, ez alapján létezik állami, továbbá önkormányzati fenntartású, valamint közös működtetésű színház.
Elmondta, a vidéki színházak közös fenntartásáról megállapodtak a polgármesterekkel, több mint 20 tárgyalás volt.
Fekete Péter közölte, a legtöbb vidéki színház esetében a finanszírozással kapcsolatos döntéseket előkészítették, azok a kormány előtt vannak. Hozzátette: a rendezőelv a korábban biztosított források fenntartása, illetve azok emelése volt bérfejlesztés céljából, az igazgatókat pedig a szakmai bizottságok döntése alapján nevezik ki.
Az államtitkár szólt a Fővárosi Önkormányzattal folytatott tárgyalásokról is. Közölte, a főváros esetében voltak olyan színházak, amelyeket Budapest nem kíván közös működtetésbe adni, azokat maga szeretné működtetni. Vannak azonban a fővárosnak olyan színházai, amelyek működtetését nem kívánja megtartani - tette hozzá. Megjegyezte, Budapest részéről nem merült fel igény arra, hogy valamely színházat közösen az állammal tartsa fent.
Fekete Péter elmondta, az állam átérezve a felelősségét készséggel vállalja a teljes körű finanszírozást azon budapesti színházak esetében, amelyeket Budapest nem kíván működtetni.
Mivel a főváros nem kívánja sem a tulajdonjogot, sem a fenntartói jogköröket átadni ezeknél a színházaknál, ezért olyan megoldást kell találni, amely az állami finanszírozás ideje alatt garanciát biztosít az államnak a szakmai munkával összefüggésben - magyarázta.
Rámutatott: a szakmai munka elsődleges letéteményese a teátrum vezetőjének a személye, így a kormányzat elvárása, hogy az igazgató kinevezésében meghatározó szerepet kaphasson. Ennek módja lehet a színház vezető állású munkavállalója feletti alapvető munkáltatói jogok átvétele kizárólag a közös működtetés idejére - fejtette ki.
Fekete Péter a veszélyhelyzettel összefüggésben méltatta a művészeket, akik a kultúra eszköztárával szolgálják a nemzetet. Honfitársaink mentálhigiéniás egyensúlyának fenntartása kulcsfontosságú a koronavírus-járvány elleni küzdelemben - hangoztatta.

Fidesz: a többletfinanszírozás mellé többletjogok is járnak

L. Simon László (Fidesz) azt mondta, hogy a vendéglátás és az idegenforgalom mellett rövid távon az előadó-művészet szenvedi el az egyik legnagyobb veszteséget.
Az ágazat számára a kormány azonnali és gyors segélyeket adott, a törvényjavaslatot azonban nem az indokolja, hogy veszélyhelyzetet kellett kihirdetni - hívta fel a figyelmet. Az igazi probléma az, hogy miközben a kormány és Karácsony Gergely főpolgármester között hatékony és konstruktív tárgyalások folytak, a fővárosi ellenzéki koalíció nem tud megegyezni a színházak sorsáról - jelentette ki. A helyzetet az hozta létre, hogy a főváros nem akar finanszírozni mintegy hét intézményt - tette hozzá.
A felelősség az ügyben elsősorban a Demokratikus Koalícióé, ami láthatóan folyamatosan "revolverezi" a főpolgármestert - fogalmazott.
Az állam ezért teljes joggal mondja azt, hogy amennyiben száz százalékban adófizetői forintokból finanszírozzák ezeket az intézményeket, akkor a többletkiadások mellé többletjogok is járjanak, vagyis az illetékes minisztert illesse meg a munkáltatói jog - jelentette ki a politikus. Az állam nem akar színházakat elvenni a fővárostól, de amennyiben arra kényszerül, hogy száz százalékban ő finanszírozzon intézményeket, akkor a felelősséget is magához vonja - szögezte le.

Jobbik: az önkormányzatnak legyen beleszólása az intézményvezető kinevezésébe!

Brenner Koloman (DK) is hangsúlyozta, hogy az előterjesztés nem a veszélyhelyzetről szól. Kijelentette, akkor tudják támogatni a javaslatot, ha a jövőben annak az önkormányzatnak lesz valamilyen beleszólási joga az intézményvezető kinevezésébe, amelynek területén a színház működik.

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény módosításának vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden. Ellenzéki felszólalók elutasították a változtatást.

Az MSZP nem támogatja a javaslatot

Kunhalmi Ágnes (MSZP) megelégedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetben segített emberek körébe az előadóművészek is bekerülnek.
Kifogásolta azonban a vitatott törvényjavaslatot és annak eredeti, tavaly decemberben elfogadott változatát is, amely széles körű hatalmat biztosít a színházak felett az érintett miniszternek, azt, hogy ha egy intézményt teljes körűen a költségvetés finanszíroz, akkor a vezetővel kapcsolatos munkáltatói jogok a minisztert illetik.
Kijelentette: a jelenlegi változtatás azért most kerül a Ház elé, mert a kialakult járványhelyzetben nem fognak tiltakozók az utcára vonulni.
Vitatta a javaslat indoklását, azt, hogy annak célja az igazságos tehermegosztás lenne a kormányzat és az önkormányzatok között, mert a kabinet szerinte tisztában volt azzal, hogy megfelelő forrást kell biztosítani a színházaknak.
Kijelentette: egy demokratikus állam kultúrafinanszírozásának az a korábbi gyakorlat felel meg, amikor az állam úgy nyújt forrásokat, hogy a működésbe nem szól bele.
Emlékeztetett a miniszterelnök 2010-es kötcsei beszédére, amelyben Orbán Viktor jelezte: a kultúrának jelentős szerepet szán a nemzeti együttműködés rendszerében: új jobboldali kultúra megteremtését kérte az értelmiségi hallgatóitól.
Szerinte ennek jegyében központosították a közoktatást vagy alakították át az egyetemek működését. A tavalyi fővárosi ellenzéki győzelem után azonban az önkormányzatok hatáskörét is korlátozni kezdték.
Hangsúlyozta: az MSZP mindezek miatt nem támogatja az előterjesztést.

DK: a magyar kultúra megsebzése zajlik

Gyurcsány Ferenc (DK) a magyar kultúra megsebzésének minősítette az előterjesztést.
Azt mondta: nem munkajogi vita zajlik a Ház előtt, hiszen nincs egyetértés abban, hogy a művészeti önkifejezés szabad-e.
Szerinte polgári demokráciában segíteni kellene a művészi önkifejezést, "de Önök nem ezt gondolják" - fordult a kormányoldalhoz. Kijelentette, a miniszterelnök úgy gondolja, a művészek dolga, hogy remekműveket írjanak, de ő fogja majd eldönteni, mi a remekmű.
"Önök ki nem állhatják a szabad hangot, a szabad gondolatot, a független értelmiség önöktől független létezését" - jelentette ki. Szerinte ez van a nemzeti alaptanterv, vagy a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjének kinevezése mögött is, ahogy az akadémia átalakítása vagy a CEU elüldözése mögött is.
Úgy látta: Budapest azért partner ebben, mert "pisztolyt szegeztek a főváros vezetésének fejéhez". Megjegyezte, saját maga egy ilyen "zsarolásra" másképp válaszolt volna, a főpolgármester azonban valószínűleg úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi számos más gond mellett nem tud mit tenni.
Mit szólnának, ha Brüsszelből úgy adnának pénzt, hogy a bizottság meghatározná Magyarország kultúrpolitikáját? - tette fel a kérdést. Miért nem csinálták ezt a tarlósi időkben? "Süljön le az arcukról a bőr!" - jelentette ki, majd úgy zárta szavait: "önök csapnivalóan nagy gazemberséget csinálnak".

LMP: a kőszínházak nem élnek meg állami támogatás nélkül

Csárdi Antal (LMP) azt a kérdést tette fel, miért a mostani "vészterhes" időben kell a Ház elé behozni a jelenlegi javaslatot?
Szerinte a jelenlegi változtatást azért tudja véghezvinni a kormányzat, mert a feladatfinanszírozáson keresztül kivéreztette az önkormányzatokat. Sorolta azokat a területeket, amelyek emiatt hátrányba kerültek, és leszögezte: a kőszínházak soha nem tudtak megélni állami támogatás nélkül.
Szerinte a szocializmusban fogalmazódott meg az az elv, hogy "aki fizet az rendel". Szégyennek nevezte az előterjesztést, amelyet egy demokrata nem támogathat - mondta.

Fidesz: a kultúra és a színházművészet szabadsága köszöni szépen kitűnően van

Hoppál Péter (Fidesz) szerint a Fővárosi Önkormányzat kérésére született az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat. Hozzátette: a színházigazgatók kinevezési - megbízási és felmentési - jogkörét, valamint az összeférhetetlenség megállapításának, illetve a fegyelmi eljárás indításának jogát venné át az állam. Ez egy teljesen logikus lépés - hangoztatta.
Az ellenzéki felszólalóknak címezve szavait közölte, a kultúra és a színházművészet szabadsága köszöni szépen kitűnően van, él és virágzik, soha nem volt jobban. Példaként említette, hogy a legmagasabb minőséget képviselő magyar szimfonikus zenekar, a Budapesti Fesztiválzenekar 2010 előtt 400 millió forintos állami támogatást kapott, ma viszont támogatása több mint egymilliárd forint. Ma háromszor akkora támogatásban részesül az a zenekar, amelynek vezetője rendre kritizálja az Orbán-kormányt - mondta.
Hoppál Péter szólt arról is, hogy míg 2008-2009-ben 4,5 millió színházjegyet adtak el, az Orbán-kormány idején, a két évvel ezelőtti adatok szerint 7,1 millió színházjegy kelt el. Soha ilyen mértékű támogatása a színházművészetnek nem volt - tette hozzá.

Az ellenzék élesen bírálta, a kormánypártok viszont támogatták a színházak fenntartásával összefüggő, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény módosítását, amelyet kedden vitatott meg a parlament.

Párbeszéd: a végtelenül aljasok a kormánypártok

Tordai Bence (Párbeszéd) a kormánypárti politikusoknak címezve szavait úgy fogalmazott, becstelenek, tisztességtelenek, végtelenül aljasok, ne csodálkozzanak, hogy zéró bizalom van velük szemben. Kijelentéseit azzal indokolta, hogy a házbizottság ülésén megállapodtak a frakciók, hogy önkorlátozással élnek, csak a koronavírus-járvány elleni védekezésre koncentrálnak.
Mit keres kivételes eljárásban ez a javaslat a Ház előtt? - kérdezte. Hozzátette: a kormánypártok hétfőn bizalmat kértek "a felhatalmazási törvényhez", Orbán Viktor "időkorlát nélküli teljhatalmához", miközben tökéletesen méltatlanok az ellenzéki képviselők bizalmára.
Véleménye szerint terrorizálják a fővárost, a kormány akarja megmondani, ki vezesse a fővárosi színházakat. Szerinte rengeteg olyan társadalmi szolgáltatás van, például az óvodák, bölcsődék, ahol az állami fizeti a cehet, mégis az önkormányzat a fenntartó.
Közölte, Karácsony Gergely főpolgármester és a közgyűlés semmilyen okot nem adott arra, hogy ilyen erőszakos lépést tegyenek. Hozzátette: a javaslatot a Párbeszéd nem szavazza meg és inkább azt javasolja, kapjanak válságkezelő alapjövedelmet a bajban lévő kulturális területen dolgozók.

Fidesz: hét színház finanszírozásából vonulna ki a főváros

L. Simon László (Fidesz) minősíthetetlennek nevezte Tordai Bence hangnemét. Szégyellje magát, gyalázatos, hogy folyton mások becsületébe gázol - mondta neki.
Elmondta, nem a kormánypártok teremtették meg azt a helyzetet, hogy a főváros hét színháza finanszírozásából teljes egészben ki akar vonulni. Tarlós István volt főpolgármester idején fel sem merült az, hogy Budapest ne finanszírozza saját intézményeit - tette hozzá.
Netán ez ars poetica? - firtatta a Shakespeare III. Richárdjából azt a mondatot idéző Gyurcsány Ferenctől, hogy úgy döntöttem, gazember leszek. Szerinte az ellenzéki képviselők és Gyurcsány Ferenc osztja meg az ellenzéki vezetést, Gy. Németh Erzsébet és Karácsony Gergely személyes csatájáról van szó, a DK megosztó politikája eredményezte ezt a helyzetet.
Szólt arról is, hogy a színházi előadások elmaradása nem bevételkieséssel, hanem megtakarítással jár, mert a színházjegyekből befolyó bevétel kevesebb, mint a produkciók színpadra állítási költsége.
Az elnöklő Hiller István az összevont vitát lezárta.

Zárszó

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára a kivételes eljárásban történő tárgyalást azzal indokolta, hogy a veszélyhelyzetben a kultúra a legérintettebb terület, ezért rendezni kell a színházak finanszírozását. Ha ezt nem lépik meg, hét színháznál csődeljárás indulhat - tette hozzá.
Elmondta, a főváros egyes színházaktól elvon forrásokat, hogy négy színház teljes működtetésére csoportosítsa át.
Közlése szerint erről a törvényjavaslatról a fővárossal egyeztek meg.

Nemzetközi szerződéseket hirdetett ki, nemzeti emlékhellyé nyilvánította a győri Káptalandombot és módosította a színházak fenntartásával kapcsolatos egyes szabályokat kedden az Országgyűlés.

Nemzetközi szerződések kihirdetése

A parlament két nemzetközi szerződés kihirdetéséhez járult hozzá. A képviselők elsőként az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Izrael Állam közötti társulás létrehozásáról euromediterrán megállapodás szövegét egészítették ki Horvátország uniós csatlakozására tekintettel, majd a Magyarország és az Oroszországi Föderáció között kötött szociális biztonságról szóló egyezményt hagyták jóvá.

Nemzeti emlékhellyé nyilvánították a győri Káptalandombot

Az Országgyűlés nemzeti emlékhellyé nyilvánított a győri Káptalandombot.
A képviselők 158 igen szavazattal, 23 tartózkodás mellett döntöttek erről a kormány kezdeményezésére.
Az elfogadott előterjesztés indoklásában kifejtették, Káptalandomb Győr kiemelkedő jelentőségű része, ahol a város műemlékeinek többsége található: a Győri Bazilika, a Püspökvár, a Szent László Látogatóközpont, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, a Hittudományi Főiskola és a Hotel Konferencia.

Az államilag finanszírozott színházaknál a kultúráért felelős miniszter gyakorolja a munkáltatói jogokat

Az Országgyűlés 132 igen, 31 nem és 20 tartózkodás mellett elfogadta az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008-as törvény módosítását. Ennek értelmében ha a közös működtetésre irányuló megállapodás keretében az önkormányzati fenntartású színház éves működésének pénzügyi feltételeit teljes egészében a központi költségvetés biztosítja, a színház vezető állású munkavállalója felett az alapvető munkáltatói jogokat a kultúráért felelős miniszter gyakorolja.
Az alapvető munkáltatói jogok a módosítás szerint a kinevezés, a vezetői megbízás, a felmentés, a vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása.
A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a módosítást a teátrumok közös működtetése keretében fellépő aránytalanságok megszüntetésével indokolta. Emlékeztetett arra, hogy a törvényhozó korábban megteremtette az önkormányzati fenntartású színházak közös működtetésének intézményét, az állam és a helyi önkormányzatok igazságos színházfinanszírozási szerepvállalása érdekében.

Alkotmánybíróvá választották Juhász Miklóst

Az Országgyűlés kedden alkotmánybíróvá választotta Juhász Miklós jogászt, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökét, aki a közelmúltban elhunyt Balsai István volt igazságügyi miniszter helyét foglalhatja el a tizenöt tagú testületben. A képviselők 134 igen szavazattal, 22 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett döntöttek az új alkotmánybíró személyéről, titkos szavazáson.
Juhász Miklós, aki a megválasztását követően a Ház előtt tett esküt, április 15-étől tölti be a posztot. (MTI)

A koronavírus-járvány elleni védekezést szolgáló törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában az igazságügyi miniszter a magyar nemzet életkérdésének nevezte, hogy a képviselők mikor és milyen döntést hoznak az indítványról. A Fidesz azt állította, hogy az indítvány nem ad korlátlan hatalmat a kormánynak, a Jobbik azonban azt hangoztatta, hogy az felülírja az alaptörvényt.

Varga Judit: nemzetünk életkérdése, mikor és hogyan dönt a Ház

A magyar nemzet életkérdésének nevezte az előterjesztés vitáját megnyitó expozéjában az igazságügyi miniszter, hogy a parlamenti képviselők mikor és milyen döntést hoznak a koronavírus elleni védekezésről szóló kormányzati törvényjavaslatról.
Varga Judit azt mondta: ahhoz, hogy a kormány a koronavírus-járvány miatt szükséges intézkedéseket időben meg tudja tenni, el kell fogadni a törvényjavaslatot. Úgy fogalmazott: az Országgyűlés a "legmegnyugtatóbban" kifejezheti, hogy ezekben a történelmi időkben mi a magyar nemzet akarata.
Kifejtette: a törvényalkotás során az Országgyűlés választása és felelőssége, hogy lehetővé teszi-e, hogy a kormány az emberek élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében a szükséges mértékben a koronavírus-járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, káros hatásainak enyhítése, elhárítása céljából rendkívüli intézkedéseket hozhasson. Vagy ezt a felhatalmazást elutasítják - ahogy hétfőn "első körben tette azt az ellenzék" -, és jelentősen megnehezítik a járvánnyal és hatásaival szembeni fellépés lehetőségét, késleltetik a nélkülözhetetlen intézkedések bevezetését.

Fidesz: a törvény nem ad korlátlan felhatalmazást

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, a legelső hétpárti egyeztetésen az ellenzéki képviselőknek semmilyen problémájuk nem volt a normaszöveggel. Aztán eltelt néhány nap, megjelent Magyar György, "meg valami dizájner, meg úgynevezett civil aktivisták, meg egy nagy Facebook-buborék" és megváltozott a véleményük. Az ellenzék hétfőn még azokra a javaslatokra is nemet mondott, amiket korábban ők kértek - tette hozzá.
Kocsis Máté felszólalása alatt kisebb vita alakult ki, amikor úgy fogalmazott: nem feltételezi, hogy a "patkányozós Bangóné" elolvasta a javaslatot.
Elmondta: az ellenzék miatt a külföldről érkező nem magyar állampolgárok beléphetnek az ország területére. A külföldről érkező magyar állampolgároknak pedig, ha nem mutatnak ki náluk fertőzést, nem a kormányrendelet alapján kellene karanténba vonulniuk, hanem a Nemzeti Népegészségügyi Központnak kellene hatósági határozatot hoznia erről - tette hozzá. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem lehetne kiutasítani azokat, akik megszegik a karantén szabályait, az egészségügyi dolgozók szabadon elhagyhatnák az országot és nem lenne rendkívüli ítélkezési szünet.
Az ellenzék hamisan azt állítja, hogy a törvény által adott felhatalmazás korlátlan - szögezte le.
Hangsúlyozta, miután a rendeletek egy része hatályát veszti, a kormány ezért azokat még egyszer kihirdetheti. Hozzátette, az ellenzék most iktatta ki az Országgyűlést a kormány életéből.
Az ellenzék által javasolt hatvan és kilencven napos időkorlátról azt mondta, nem lehet tudni, hogy az Országgyűlés két vagy három hónap múlva ülésezhet-e. Véleménye szerint az ellenzék tudatosan találta ki azt az idősávot, ami várhatóan a legkritikusabb lesz.
Kiemelte, hogy a kormánynak tíz éve kétharmada van, és nincs szüksége arra, hogy rendeleti úton gyakorolja a hatalmat. Arra van szükség, hogy a kormány cselekvőképessége folyamatosan megmaradjon - érvelt.
Mint mondta, ennek ellenére sem tehetik meg, hogy nem egyeztetnek. Azonban azt kérte az ellenzéki politikusoktól, hogy ha velük egyeztetnek, akkor az valóban az "önök akarata legyen". Amennyiben azonban a véleményformálóik irányítják a politikai akaratukat, akkor küldjék ide őket - fogalmazott.

Jobbik: a javaslat felülírja az alaptörvényt

Varga-Damm Andrea (Jobbik) azt mondta, hogy a javaslat beterjesztője nem az alaptörvény rendelkezéseit veszi figyelembe.
Az ellenzék március 12. óta várja azt az országgyűlési határozati javaslatot, ami meghosszabbítja a veszélyhelyzetet - közölte. A kormány ehelyett benyújtott egy indítványt, ami teljesen új szabályokat vezet be és gyakorlatilag felülírja az alaptörvényt - jelentette ki.
Kérdésként tette fel, hogy a javaslat miért indítványozza, hogy szünetelhessen a parlament. Az Alkotmánybíróságot a járvány alatt is össze lehet hívni, pedig a testület tagjainak átlagéletkora magasabb, mint a parlamenté - mutatott rá.
A törvényből a veszélyhelyzet meghosszabbítása is hiányzik - emelte ki.
Az indítvány túlmegy a katasztrófavédelmi törvényen is, mert új szabályokat határoz meg - bírált a politikus.
A javaslat alapján nem a parlament dönti el, hogy a veszélyhelyzet mikor szűnik meg, ugyanis annak megszüntetése a kormány kizárólagos jogköre lesz - közölte.
Amennyiben a katonákat, rendőröket bent tartják a laktanyákban, akkor azzal kiteszik őket a járvány veszélyének - mondta.
Ha a hitelfizetési moratórium határideje december 31., akkor miért nem lehetett ebben a javaslatban is az év végét meghatározni dátumként? - kérdezte.
Párttársa, Lukács László György Kocsis Máté szavaira reagálva közölte: a második hétpárti egyeztetésen az ellenzék megkérdezte, miért nincs időkorlát a javaslatban.
A kormány mellett elment az idő kereke, ugyanis korábban kellett volna beterjeszteni ezt a jogszabályt - szögezte le. Akkor ahhoz csak egyszerű többség, illetve bizonyos pontjaihoz kétharmad kellett volna, nem pedig négyötöd - emelte ki.
A veszélyhelyzetet meg kell hosszabbítani, a Jobbik és az ellenzék azonban azt kéri, hogy ne egy időkorlát nélküli rendeleti kormányzást vezessenek be - ismertette kérésüket.

A koronavírus-járvány elleni védekezést szolgáló törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában az MSZP úgy vélekedett, hogy a kormányoldal aljas módon uszít az ellenzék ellen, míg a Demokratikus Koalíció azt hangoztatta: nem támogatják Orbán Viktor teljhatalmát. A KDNP szerint az ellenzék nehezíti a védekezést.

MSZP: a kormányoldal aljas módon uszít az ellenzék ellen



Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azzal vádolta a kormánypártokat, hogy a "legaljasabb, legundorítóbb" módon uszítanak az ellenzéki képviselőkkel szemben, valójában csak újabb ellenséget akarnak találni, ami eltakarja a járványvédelemmel kapcsolatos mulasztásaikat.

Éppen a kormány veszélyezteti a magyar emberek védelmét és a járvány elleni védekezést azzal, hogy nem terjesztette a parlament elé a veszélyhelyzetben kiadott rendeletek meghosszabbítását tartalmazó javaslatot - értékelt a frakcióvezető, aki szerint ebben az esetben az ellenzék megadta volna a négyötödös támogatást a házszabálytól való eltéréshez.

Hangsúlyozta: a miniszterelnök állításával ellentétben nem a kormánypárti frakcióban ülnek a legbátrabb magyar emberek, hanem azok a kórházakban dolgoznak hetek óta védőfelszerelés nélkül és a szociális ágazatban segítenek időseknek, gyermekeknek.

Szerinte a kormányoldal már a "legelején kitalálta", hogyan lehet előállítani azt a helyzetet, hogy az ellenzéket lehessen támadni, fenyegetni, listázni. Közölte: az MSZP módosító javaslatot terjesztett elő, amiben azt kezdeményezi, hogy 90 napra hosszabbítsák meg a kiadott kormányrendeletek hatályát, valamint teremtsék meg a lehetőségét annak, hogy a parlament - ha szükséges - elektronikus úton hosszabbíthassa meg ezeket újabb 30 napra. A kormányoldalnak van lehetősége, hogy a konszenzust teremtsen a parlamentben, ezért azt kérte a Fidesztől és a KDNP-től, hogy ne fenyegessék az ellenzéki képviselőket, ne írják nekik elő, hogyan gondolják meg magukat, hanem fogadják el az MSZP módosítóját, és így egyhangúlag dönthet a Ház.



DK: Orbán Viktor teljhatalmát nem fogjuk támogatni!



Arató Gergely, a DK vezérszónoka "felhatalmazási törvényjavaslatnak" nevezte az indítványt, ami szerinte arról szól, hogy "mondjuk le a maradék csekély szabadságukról a kormány által kínált talmi biztonságért". Úgy értékelt: a javaslat a kormánynak korlátlan hatalmat adna, korlátlan időre, miközben az európai országokban minden hasonló rendkívüli jogrend időhöz kötött.

Orbán Viktor teljhatalmát, akár az idők végezetéig, nem fogjuk támogatni semmilyen formában - jelentette ki. "Erőből végrehajtott puccsként" jellemezte a törvényjavaslatot, amely szerinte kiiktatná az Országgyűlést a kormány ellenőrzéséből. Hangsúlyozta: a kormánynak nincs szüksége a járványügyi védekezéshez erre a törvényre, enélkül is meghozhatja a szükséges intézkedéseket.

Leszögezte: a DK csak olyan törvényjavaslatot tud támogatni, amiben van egyértelmű időkorlát; azt tartanák helyesnek, ha a kormány 15 naponta kérné az Országgyűléstől a rendeletei meghosszabbítását. Úgy vélte: annak valóban megvan a veszélye, hogy a képviselők betegsége miatt nem tud összeülni a Ház, de ekkor az Európai Parlament mintájára a magyar Országgyűlés is működhetne távülésekkel, távszavazással.

Szerinte Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető nem mondott igazat felszólalásában, ugyanis az ellenzék a hétpárti egyeztetésen azonnal jelezte kifogásait, és azt, hogy csak határidővel tudja elfogadni a javaslatot, hatékonyan alkotmánybírósági kontrollal, illetve a Btk. módosításának elhagyásával. Kocsis Máté szavaira utalva megjegyezte, ha valaki kapott külföldről utasítást, akkor az a Fidesz és a KDNP volt. "Habony telefonált Londonból", hogy nem kell kompromisszumra törekedni, jól néz ez majd ki a 2022-es óriásplakátokon - jegyezte meg.

KDNP: az ellenzék nehezíti a védekezést



Hollik István (KDNP) elmondta: az alaptörvény értelmében a kormány nem tudja meghosszabbítani az Országgyűlés felhatalmazása nélkül a veszélyhelyzetről szóló rendeletet, vagyis a kormánynak szüksége van a Ház felhatalmazására. "Kár szépíteni, de tegnap ellenszavazatukkal megnehezítették a koronavírus elleni védekezést" - szögezte le.

Felhívta a figyelmet azok véleményére, akik nem értenek egyet az ellenzék hétfői döntésével. Például Vona Gábort, a Jobbik egykori elnökét említette. A politikus természetesnek tartotta, hogy az ellenékiek garanciákat kérnek, ezek azonban szerinte rendelkezésre állnak.

Garanciának ítélte, hogy a kormány korábbi válságokat is jól kezelt már, például árvizeket vagy a bevándorlás okozta válságot, betartotta az alkotmányos kereteket. Kijelentette azt is, hogy az elmúlt évek felelős gazdaság- és költségvetési politikájának köszönhetően most van mozgástér a szükséges intézkedések finanszírozására. A jogi garanciákról szólva álszentnek nevezte az aggályokat, miközben Karácsony Gergely főpolgármester is bejelentette, hogy rendeleti úton kíván kormányozni. A legfontosabb garanciát maga az alaptörvény jelenti, ami szerint alkotmányos kötelezettsége a kormánynak megszüntetni a veszélyhelyzetet, ha annak feltétele nem áll már fenn.

Frakciótársa, Nacsa Lőrinc szerint az ellenzék nem akar részt venni a védekezésben, nem akarja vállalni a felelősséget. Egyik pillanatról a másikra változtatták meg a döntésüket az ellenzéki pártok, miután felvonultak liberális véleményvezérek, az Amnesty International, Magyar György ügyvéd, az Index vagy a 444. "Kívülről, külföldről pénzelt szervezetek, liberális véleményvezérek megtiltották önöknek, hogy részt vegyenek a védekezésben" - mondta.

Arra várt választ, hol marad az ellenzékiek közleménye a "budapesti diktatúráról", miután a főpolgármester felfüggesztette a Fővárosi Közgyűlést. A törvény hozzájárulna a védőfelszerelések beszerzéséhez, "önök azok, akik ehhez nem járultak hozzá" - közölte.

A koronavírus-járvány elleni védekezést szolgáló törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában az LMP úgy vélekedett: nem szükséges a korlátok nélküli felhatalmazás, a Párbeszéd pedig úgy látta, nehéz bízni a kormányban. A külügyminiszter szerint a törvényjavaslat megadja az alkalmas keretet ahhoz, hogy Magyarország hatékonyan tudjon védekezni, a javaslat pedig összhangban áll a nemzetközi joggal, szokásokkal.

LMP: nem szükséges a korlátok nélküli felhatalmazás



Csárdi Antal (LMP) szerint nem szükséges, hogy a kormány idő és tartalmi korlátok nélkül kapjon felhatalmazást a járvány elleni védekezéshez. Hozzátette: a kormánypártok a kétharmados többség birtokában eddig is megcsinálhattak bármit, most attól tartanak, hogy több képviselőjük is megbetegszik és elveszítik "a vékony" kétharmados többséget.

Jelezte, az ellenzék eddig és ezután is támogatni fogja a veszélyhelyzet meghosszabbítását, a kérdés az, hogy van-e a kormánynak szándéka gesztust tenni.

Szólt arról is, hogy szerinte az a csökkentett tájékoztatás árt a járvány kezelésének, amit az operatív törzs napi sajtótájékoztatóin lehet tapasztalni. Hozzátette: az eszközök minőségi és mennyiségi hiánya is gyengíti a védekezés hatékonyságát.

Nem jönnek el az önkéntesek, ha az önkormányzat nem tud tisztességes védőfelszerelést biztosítani nekik - mutatott rá, és szólt a postásokról, sofőrökről, betegszállítókról is.

A járvány kezelésén szerinte a tesztelés segítene, a kormány ugyanis nem számol azon betegek sokaságával, akik nem mutatnak tünetet, de fertőznek. Hatékony lépések megtételéhez nem kell a törvény - mondta, és hiányolta a garanciákat a javaslatból.



Párbeszéd: nehéz bízni a kormányban



Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) szerint a Fidesz az elmúlt tíz évben nem gyakorolt önmérsékletet, így nehéz bízni a kormányban - mondta. Az időkorlát hiányát és a rémhírterjesztés szabályozását nevezte pártja problémájának. A karanténra vonatkozó szabályok betartatásával azonban egyetértenek - mutatott rá.

Szerinte több fideszes polgármester is visszaélt a veszélyhelyzet adta lehetőségeivel. Miért ne tudna összeülni az Országgyűlés? - tette fel a kérdést, hozzátéve: védőfelszerelés is biztosítható, elektronikus szavazás is lehetséges.

Azt kérdezte: rémhírterjesztés-e, ha valaki azt állítja, hogy nincs elég maszk. Olyan sajtótermékek cikkeivel kapcsolatban is feltette ezt a kérdést, amelyek az ellenzék szavazási magatartást bírálták.

Azt is javasolta, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) háromnapos határidővel tárgyalja a megtámadott intézkedéseket. Kijelentette ugyanakkor: egyáltalán nem bíznak az Ab-ben, és közölte, összességében nem tudják támogatni az előterjesztést.

Kormány: a javaslat alkalmas keretet ad a hatékony védekezéshez



Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: a törvényjavaslat megadja az alkalmas keretet ahhoz, hogy Magyarország hatékonyan tudjon védekezni, a javaslat összhangban áll a nemzetközi joggal, szokásokkal. A kezdeményezést érő támadások alaptalanok, megtévesztők, félrevezetők és éppen olyanok, mint a Magyarországot korábban ért politikai támadások, amelyek kettős mércén és képmutatáson alapultak, és amelyek mögött semmilyen ténybeli megalapozottság nincs - vélekedett.

Közölte: világjárványról van szó, globális kihívással állunk szemben, és minden ország maga védekezik, ad nemzeti válaszokat, hoz nemzeti intézkedéseket. Voltak ugyan különböző nemzetközi koordinációs kísérletek, de ezek nem bizonyultak sikeresnek, így maradnak a nemzeti válaszok, és ehhez olyan jogszabályok kellenek, amelyek lehetővé teszik, hogy az intézkedésekkel megvédhetik az emberek egészségét, biztonságát - mondta. Hozzátette: emellett meg kell védeni az egészségügyi rendszer és a gazdaság működőképességét, biztosítani kell az emberek folyamatos ellátását is.

Megjegyezte: a határvédelmi intézkedések teljes mértékben legitimek, de az áruforgalmat nem lehet korlátok közé szorítani, mert azzal veszélyeztetnék az emberek ellátásának biztonságát és a gazdaságok működőképességét.

A külügyminiszter a védekezéshez és az ellátás biztonságához szükséges eszközök beszerzéséről elmondta: hétfőn, az uniós külügyminiszterek tanácskozásán is világossá vált, hogy most "mindenki Kínában áll sorba", és miközben gyakran vitatják Magyarország kapcsolatát Kínával, most minden nyugat-európai ország is onnan akarja beszerezni a szükséges eszközöket.

Közölte: kedd reggel egy olyan teherszállító gép landolt Budapesten, amely védőfelszereléseket hozott, és további megkötött szerződések eredményeként 100 tonnát meghaladó eszköz jön Magyarországra, csak a héten kilenc repülőgép száll fel Budapestről, hogy Kínából hozzon eszközöket a védekezéshez. "Ennyit a keleti nyitás szükségességéről és megalapozottságáról" - tette hozzá.

Független: az életet, a munkahelyeket és az otthonokat kell védeni

Az emberi élet, a munkahelyek és az otthonok védelmének fontosságát emelte ki Szél Bernadett független képviselő, mondván, ha erről szólna ez a törvényjavaslat, akkor egyöntetű ellenzéki támogatást kapna.

Arra szólított fel minden illetékest, hogy közléseiben ne becsülje le a maszkok jelentőségét, mert ez az eszköz elengedhetetlen egymás megvédéséhez, de azt is szorgalmazta, hogy lássák el megfelelő felszereléssel az egészségügyben dolgozókat, támogassák a gyermekeikkel munka helyett otthonmaradó szülőket.

Példaként Ausztriát hozta fel, ahol a kormány átvállalta az otthon maradók fizetésének egyharmadát, hogy a cégek ne váljanak meg ezektől az emberektől, az otthonok védelme kapcsán pedig az albérletben élők segítését sürgette.

Tizenöt naponta ez a parlament minden gond nélkül tudna együttműködni - jelentette ki, arra utalva ezzel, hogy távszavazással is jóváhagyhatnák a kormány azok intézkedéseit, amelyekben egyetértés van.

A kormány reagálása után a képviselői hozzászólásokkal folytatódott a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvényjavaslat általános vitája kedden az Országgyűlésben.

Kormány: a rendkívüli jogrend nem alkotmányon kívüliség



Varga Judit igazságügyi miniszter a vitában elhangzottakra reagálva azt hangsúlyozta: "a rendkívüli jogrend, a különleges jogrend nem alkotmányon kívüliséget jelent", Széll Bernadett felszólalására utalva: a kormányzat az életeket, a munkahelyeket és az otthonokat kívánja megmenteni, a tárgyalt törvény feladata pedig az alkotmányos működés garantálása.

Hozzátette: józan ésszel, jóhiszeműen és a közös cselekvés reményében kellene a szöveget olvasni, a viták helyett az emberek biztonságát keresve, majd hozzátette: se térben, se időben nem korlátlan a kért felhatalmazás.

Varga Judit megjegyezte: az ellenzék hétfői szavazása jogbizonytalanságba taszította az egyébként is bajban lévő országot, ami annak fényében különösen groteszk, hogy milyen nemzetközi támadási hullám, jogállamiság-kritika indult Magyarország ellen.

Ez "a jól bevált Sargentini-képlet szerint hazai, sajnos ellenzéki, politikusok tollából fakad", megjegyezve, ezek a szólamok, álhírek "hátborzongatóan összecsengenek". Kifejezetten felháborítónak nevezte, hogy ehhez a hazai ellenzék asszisztál.

Varga Judit hangsúlyozta, Európában a vírus megjelenésével hirtelen eltűntek a jogállamisági álviták, megerősödtek a nemzetállamok, az országok saját polgáraikat védik, "az ösztönös cselekvés köszöntött be".

Eközben pedig, tette hozzá, a vészterhes időben azzal próbálják gyengíteni egy szuverén állam kormányának cselekvését, hogy soha nem látott gyorsasággal és terjedelemben, rendkívüli nyelvi sokszínűséggel támadják.

Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta a parlamentnek szinte naponta kellene üléseznie ahhoz, hogy megszavazhassa a kormány rendeleteit, megemlítve, korábban soha senki nem gondolta volna, hogy egy ilyen, mindenhol jelen lévő kihívással kell szembesülnünk, mint koronavírus-járvány.

Erre a katasztrófavédelmi törvény nem volt felkészülve, senki nem lehetett erre felkészülve - fogalmazott, jelezve, éppen a hatály jó körülhatárolása érdekében kell a kérdést sarkalatos törvényben rendezni.

A koronavírus uralja a közbeszédet, a vele kapcsolatos valótlan állításokra érzékenyebbek az emberek, azzal kapcsolatban az emberekben könnyebben alakul ki pánik - jegyezte meg a miniszter a Btk.-módosítás kapcsán.

Megemlítette, "a lassú jogfejlődési folyamatnak nem most van itt az ideje", a kérdésben a jogalkotónak kell irányt mutatnia, ezt pedig olyan módon teszi, hogy hármas szűrőjével csak azt tiltja, "ami most a társadalomra a legveszélyesebb".

Tisztában vagyunk vele, hogy mennyire fontos, hogy a jelenlegi helyzetben is szabad viták folyhassanak a közügyekről - fogalmazott Varga Judit.

Jobbik: elkésettek a koronavírus elleni magyar lépések

Dudás Róbert (Jobbik) arról beszélt, hogy novemberben jelent meg a kínai Vuhanban a koronavírus, Magyarország azonban március 11-ig várt a veszélyhelyzet bejelentésével, és addig nem is igazán történt felkészülés. Elkésettnek minősítette a lépéseket, kevesellte a maszkok számát, és kifogásolta, hogy a kórházban dolgozók csak most kapnak belőlük.

Szavai szerint az igazi hősök azok, akik mindent megtesznek a vírus elleni védekezés érdekében, a kormánypárti képviselők pedig - mondta - még az egészségügyi dolgozókat sem tapsolták meg hétfőn a parlamentben.

Azt szorgalmazta, hogy a kabinetet csak egy meghatározott időtartamra hatalmazzák fel a rendeleti kormányzásra. Egyetlen országban sem kapott határozatlan idejű felhatalmazást a kormány - tette hozzá Dudás Róbert.

MSZP: gyalázatos politikai játékot művel a Fidesz-KDNP

Harangozó Tamás (MSZP) szerint a kormánypártok a veszélyhelyzettel kapcsolatos törvény ügyében egy megtervezett, forgatókönyvszerű, gyalázatos politikai játékot művelnek.

Hangsúlyozta ugyanis: ha a kormány a veszélyhelyzetről szóló rendelet kihirdetésének másnapján benyújtotta volna ezt a törvényjavaslatot, akkor a Fidesz-KDNP-frakció már megszavazhatta volna a kétharmados többséget igénylő előterjesztést. A veszélyhelyzet meghosszabbításához egyébként feles többség is elég lenne - tette hozzá.

Határidőt kellene szabni a veszélyhelyzettel kapcsolatos felhatalmazásnak - mondta a szocialista képviselő, 90 napot, valamint elektronikus távszavazást javasolva.

Bencsik János: ócska színjáték folyik

Bencsik János (független) szerint egy ócska színjáték folyik, amibe a teljes magyar társadalmat belerángatták. Az országgyűlési képviselőknek most az lenne a feladatuk, hogy közös erővel küzdjenek a vírus ellen - mondta.

Nincs olyan európai kormány, amely örök időkre szóló felhatalmazást kapna - tette hozzá.

Arra szólította fel a kormányt, vessen véget a színjátéknak, védje meg a magyarokat, és ne az ellenzéktől, hanem a vírustól.

Az ellenzék élénken bírálta a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot és a kormány intézkedéseit kedden este az Országgyűlésben.

MSZP: további gazdaságvédelmi intézkedések kellenek

Kunhalmi Ágnes (MSZP) arról beszélt, reméli, több lesz a koronavírus-tesztelés, mert az eddigi számot kevesli. Ám sem a tesztelés, sem a háziorvosi rendelőben történő elkülönítés nem igényel rendkívüli intézkedést - tette hozzá.

Az MSZP továbbra is alapvető feladatnak tekinti a negatív hatások mérséklését, ezért újabb gazdaságvédelmi intézkedések minél gyorsabb bevezetését tartja szükségesnek a szocialista párt - közölte.

A nyugdíjakat minimum 6,5 százalékkal kellene növelni, a 100 ezer forint alatti nyugdíjból élőknek pedig egyszeri, 20 ezer forintos ellátást kellene folyósítani - mondta Kunhalmi Ágnes, azt is javasolva, hogy a munkanélküliségi segély ne 3, hanem 9 hónapig járjon, és minimum 100 ezer forint legyen az összege.

Független: nem konstruktív a kormány hozzáállása

Bana Tibor (független) arról beszélt, hogy sajnálatos módon a kormány oldaláról nem a konstruktivitást tapasztalják. Szerinte nincs másról szó, mint időkorlát nélküli teljhatalomról. Utalt öt pontból álló javaslatukra, amelyet, ha megfontolnának, akkor konszenzus alakulhatna ki. Remélte, változás áll be a kormány részéről - közölte. Azt kérte, fontolják meg felvetéseiket. Az ellenzéki politikus emellett azt is kérte, ne hagyják magukra a településeket, a felmerülő költségeket térítsék meg számukra.

MSZP: nem lehet maszkot kapni

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt hangoztatta: szemben a kormány állításával, ő nem azt látta az elmúlt egy hónapban, hogy rend lenne az országban. Szóvá tette, hogy nem lehet kapni maszkot sehol, állampolgárok ülnek neki, és gyártják az arcvédőket.

Szerinte sokkal normálisabban és felelősségteljesebben viselkednek az állampolgárok - jelentette ki. Megjegyezte: a kormány és kormánypárti képviselők azok, akik nap mint nap rémhíreket terjesztenek.

Jobbik: be kellene vonni az önkénteseket

Rig Lajos (Jobbik) kiemelte: egyetért Orbán Viktorral, hogy bátor emberekre van szükség. A Fidesz frakcióban azonban csak egy ilyen bátor ember van, Zombor Gábor, aki önkéntes szolgálatra jelentkezett. Úgy látta, az önkénteseket már most "hadrendbe" lehetne állítani, hogy megelőzzék a káoszt.

Jelezte: neki személy szerint hosszabb ideig ez lesz az utolsó felszólalása, mert most kapott értesítést, mehet az Országos Mentőszolgálathoz szolgálatot teljesíteni.

Szerinte a kormány több ponton nem mondott igazat, s azt kérdezte: hány beteg van a lélegeztető gépeken jelen pillanatban. Azt is szeretné hinni, hogy van elegendő védőfelszerelés - tette hozzá.

Független: nincs elég információ a védekezésről

Dúró Dóra (független) arról beszélt, hogy olyan kihívással kell szembenézni, ami emberek életét követeli. Ki tudja hányan lesznek, akik megfertőződnek vagy meghalnak - tette hozzá. A felelősség nagy és ezt kellene mindenkinek figyelembe vennie, azt, hogy hogyan tudják a bajt megelőzni, hogy a járványnak minél kevesebb áldozata legyen - mutatott rá. Ugyanakkor parlamenti vita azt mutatja, hogy nem a lényegről beszélnek, hanem mintha csak az lenne a fontos, hogy vitatkozhassanak egymással.

Kitért arra, az egészségügy valóban katasztrofális állapotban van, nincs elég védőfelszerelés, és nincs elég információ a védekezésről. Feltette a kérdést, mikor lesz a jobb a védekezés, ha megszavazzák a törvényt, vagy akkor, ha nem? A Mi hazánk azért támogatja a javaslatot, mert az emberéletnek mindennél fontosabbnak kellene lennie ezekben a napokban.

Fidesz: semmibe nem került volna az ellenzéknek, ha hétfőn igennel szavaz

Böröcz László (Fidesz) Harangozó Tamás (MSZP) felvetéseire reagálva azt mondta, a hétpárti egyeztetésen nem volt gondjuk az elfogadás módjával. Annyit vetettek fel, hogy határidőt rakjanak bele a javaslatba.

Tóth Bertalan MSZP-elnök pedig még azt mondta múlt héten, a Fidesz, illetve a kormány felelőssége, hogy a járványt hogyan tudják kezelni. Ha ez így van, akkor elgondoltató, hogy előző nap miért szavaztak nemmel. Semmibe nem került volna az ellenzéknek igennel szavazni - jegyezte meg.

Rig Lajos (Jobbik) önkéntes szolgálatát tiszteletre méltónak nevezte a képviselő.

Hozzátette: az igazságügy miniszter egészen pontosan elmondta azt is, kit lehet majd a rémhírterjesztés miatt büntetni.

Államtitkári zárszó

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára zárszavában azt mondta, nem tehetnek róla, hogy a házszabálytól eltérést vagy a sürgősségi eljárást nem tudják egyesek egymástól elhatárolni. Az ellenzéknek két problémája van, egyrészt, ha nem egyeztetnek vele, másrészt, ha igen - jegyezte meg.

Örült Dúró Dóra független képviselő felszólalásának, aki szerinte fel tudta ismerni, hogy olyan helyzetről van szó, amikor minden eszközt meg kell adni a védekezéshez. Jelezte azt is, az 1,2 millió maszk mostanra 3 millióra bővült. A veszélyhelyzetet pedig az osztrákokhoz, olaszokhoz képest 10-20 nappal korábban hirdették ki.

Azt kérte az ellenzéki képviselőktől, hogy olvassák el a törvénytervezetet, nézzék meg a házszabályt és az alaptörvényt.

Az elnöklő Latorcai János lezárta a vitát.