h i r d e t é s

Mi a vashiány, és kik a leginkább veszélyeztetettek?

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Mi a vashiány, és kik a leginkább veszélyeztetettek?

2020. szeptember 17. - 10:25

A vashiány mára népbetegséggé nőtte ki magát, melyért elsősorban a modern életvitelt okolják a tudósok.

Forrás: intima.hu

Azonban a vashiány kialakulásának több oka is lehet, ennek következtében pedig vannak olyan csoportok, akiket ez a veszély jobban fenyeget, mint másokat.

Mi a vashiány, és melyek a jellemző tünetei?

Biztos te is hallottad már valakitől, hogy vérvétel után laza vállrándítással közölte, hogy neki is vashiánya van, de mivel nem érez semmi kellemetlen tünetet, nem foglalkozik vele. Sajnos azonban a vashiány nem intézhető el ennyivel, hiszen a szervezetünk elegendő oxigénhez juttatásában van nagy szerepe. Ugyanis a vas a hemoglobin egyik fő összetevője, ami az oxigént a tüdőből a szövetekbe szállítja.

Ennek megfelelően a vashiány tünetei többfélék lehetnek, de a legjellemzőbbek közé sorolhatjuk a fáradékonyságot, a fejfájást, a szédülést, a gyengeséget, a sápadtságot, a koncentrációs zavarokat, a légszomjat, az izomgörcsöket, de az immunrendszer gyengüléséért szintén felelőssé tehető.

Mennyi vasra van szüksége a szervezetünknek?

Alapvetően a szervezetünk rendelkezik egy bizonyos mennyiségű vaskészlettel, de mivel ez folyamatosan ürül, szükség van a vas állandó utánpótlására. Általánosságban azt lehet mondani, hogy egy felnőtt számára napi 10-15 mg vas bevitelére van szükség, de ezt a mennyiséget nagyban befolyásolja az életmód, valamint az életkor is. Vagyis a gyerekeknek és az időseknek ennél több vasra van szükségük, mint ahogy az élsportolóknak, a menstruáló és a várandós nőknek úgyszintén.

Vashiány kialakulása nőknél

A vashiány elsősorban a nőket veszélyezteti, egyes kutatások szerint a vashiányos vérszegénységben szenvedők közel 80 százaléka nő.

Ennek egyik legjellemzőbb oka a menstruáció, hiszen ekkor minden egyes milliliter vérrel 0,5 g vas is távozik a szervezetből. Ez a serdülő lányoknál hatványozottan igaz, ellenben a menopauzával küzdő nőknél, vagyis amikor megszűnik a menstruáció, a vasraktár szintje újra megemelkedik.

A terhesség és a szoptatás során szintén számítani lehet vashiányra, hiszen a kismamák vasszükséglete másfélszeresére emelkedik, ugyanis az anyuka szervezetéből kapja a baba is a vasat. Ekkor különösképpen figyelmet érdemel a vasszint, hiszen a fejlődő magzatban a vashiány károsan hathat az idegrendszer fejlődésére, illetve koraszülést okozhat.

A szülés során szintén rengeteg vér, ezzel együtt pedig vas távozik az anya szervezetéből, később pedig a szoptatás szintén legalább annyi vasat von el, mint a menstruáció. Éppen ezért már a gyermektervezés során gondolni kell a vasraktárak feltöltésére, hogy az esetleges vashiány se a kismamára, se a gyermekre nézve ne jelenthessen kockázatot.

Ha további hasznos cikkeket szeretnél olvasni vashiány témakörben, keresd fel az Intima.hu oldalát!