h i r d e t é s

Merre, hány méter?

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Merre, hány méter?

2022. július 04. - 18:35

A közismert szlogen-kérdés jut eszembe a Politikatörténeti Intézetnek a Mércében több szerző tollából megjelent, "Kérdések és válaszok: mikor tört ki a második világháború?" című írása kapcsán.

Mely cikk ezen kívül további kérdéseket tesz fel és válaszol meg.
Ezek közül, lerágott provokációs csont-jellege miatt még egy érdemel különösebb figyelmet: ki bombázta Kassát?

Figyelmet márpedig azért, mert e kettő (Paksa Rudolf, illetve Kázmér László teszi föl és válaszolja meg) példázza jól az álkérdések fölvetésének és az azokra adott megtévesztő válaszoknak hiábavalóságát (miközben számtalan történelmi esemény szorul további vizsgálatra).

Igen, hiábavalóságát, hacsak nem valamelyes sanda szándék indukálja azokat.

A Politikatörténeti Intézet részéről ilyen sanda szándékot (mint történelemhamisítás, szerecsenmosdatás, melyek a leggyakoribb indokai a tisztázott történelmi tények újrafeszegetésének minden további új bizonyíték, mint megnyíló levéltárak adatai) nem tételezek föl.
Ezeket egyszerűen a fontoskodó figyelemfelkeltés, esetleg a szenzációhajhászás számlájára írom.

E két kérdés szerintem megnyugtatóan tisztázott!

1./ A cikk felveti, hogy a második világháború kezdetének általánosan elfogadott dátuma, 1939. szeptember 1. helyett miért nem korábbi események, az Anschluss, Csehszlovákia lerohanása, vagy a japánok mandzsúriai támadása a világháború kezdete?

Hát, kérem! A történettudomány és a közvélemény is egyetért abban, hogy világháborúnak azt a fegyveres konfliktust nevezzük, melynek harci cselekményei (illetve résztvevői folytán) több kontinensre is kiterjednek.

Kétségtelen, hogy az Anschluss, Csehszlovákia lerohanása kizárólag európai konfliktus volt (illetve az Anschluss katonai értelemben még az se), a kínai-japán háború pedig kizárólag a Távol-Keleten zajlott.
A második világháború kitöréséhez vezető események sorában fontosságuk nem vitás. Ennyi!

Jó! De, Lengyelország?
A kérdés csak látszólag indokolt. Ezt a német támadást ugyanis, szemben az osztrák és csehszlovák üggyel brit és francia hadüzenet követte, mely nagyhatalmak így hadviselő felekké váltak, kiknek tengeren túli gyarmatai (Afrika, Ázsia), a brit domíniumok, Francia-Észak-Afrika révén a konfliktus Európán túli kiterjedésűvé vált.
Aztán a franciáknak küldött olasz hadüzenet már tényleges harcokat is jelentett Észak-Afrikában, a német haditengerészet akciói a brit és francia hajók ellen pedig az Atlanti-óceánon és a Földközi-tengeren.

És akkor még nem említem a tényt, hogy a szovjetek támadásával Kelet-Lengyelországban egy eurázsiai hatalom bonyolódott a konfliktusba.

Mivel e kezdettől kontinenseken, világtengereken átívelő konfliktusról beszélhetünk, a továbbiakat, a harcok eszkalálódását, Japán hadi céljainak kiterjesztését az Egyesült Államok legyőzésére, az USA hadba lépését már fölösleges említeni. Azok később történtek.

Úgy gondolom, nem érdemes tovább feszegetni ezt a kérdést! Megnyugtatóan megválaszolták hetven éve.

2./ Ki bombázta Kassát?
A cikk szerint nem világos, hogy mi történt és felvázolható néhány egymásnak ellentmondó elképzelés. Fel is vázolja ezeket:

-a szovjetek bombázták szándékosan (ez volt a korabeli hivatalos magyarázat, mellyel Bárdossy a hadüzenetet indokolta;

-a szovjet légierő tévedésből bombázta;

-a román légierő tévedésből bombázta;

-a német légierő szándékosan bombázta, hogy berántsa Magyarországot a Szovjetunió elleni háborúba;

-a magyar légierő véletlen önbombázása volt.

Annyit tudni tényszerűen, hogy három, letakart felségjezésű, szovjet típusú gép bombázta Kassát.

Ebből a kevéske információból már logikai úton kell kibogozni, hogy mi történhetett! Nézzük!

-szovjet támadás valószínűsége kizárható!
Néhány nappal a Barbarossa-terv beindítása után a szovjet Vörös Hadsereget több száz kilométerrel visszavetették, milliós nagyságrendű veszteségeket szenvedett halottakban, sérültekben, hadifoglyokban, anarchikus viszonyok uralkodtak a fronton és a moszkvai hadvezetésben, Sztálin szó szerint eltűnt. Teljes katasztrófa képe rajzolódott ki, Hitler máris bejelentette, hogy megnyerték a háborút!

A Vörös Légierő nyolcvan százalékát még a földön megsemmisítették a háború első két napján.

Létezik olyan idióta, aki ilyen körülmények közt nem a német csapaterősítések, páncélosékek elleni támadásra küldené a megmaradt gépeit, hanem öt-hatszáz kilométerrel a front mögött egy németbarát, de nem hadviselő ország bombázására ad utasítást?

Hátha beszállnak azok is?

(Miközben a Szovjetunió a békés álláspontja jeléül negyvennyolcas zászlókat adott vissza és Molotov néhány nappal a háború előtt is arról győzködte magyar kollégáját, hogy egy konfliktus esetén maradjunk semlegesek. Még határrevízió lehetőségével is kecsegtetett.)

Ép ésszel ilyesmit feltételezni se lehetséges!

Mellesleg honnan indultak volna a szovjet gépek?
A fronthelyzet alakulása folytán már távolsági bombázókra lett volna szükségük, ilyennel pedig nem is rendelkeztek!

-véletlen baleset, bárki részéről is!
Ennek ellentmond a letakart felségjelzés: ha nem előre kitervelt, megtévesztő provokációól van szó, miért voltak álcázva a gépek?
És miért szovjet gépeket használtak, ha nem azért, hogy rájuk tereljék a gyanút?

Arról nem beszélve, hogy Kassa városa elég távol esik minden fél gyakorló légterétől.
Márpedig a helymeghatározás már akkoriban is elég pontos volt!
A britek és a németek precíziós bombázásra is képesek voltak, negyven-ötven méter eltéréssel! Nem vették volna észre a pilóták, hogy merre járnak?
Na, neee!

-szándékos német provokáció volt!
Ez az egyetlen olyan magyarázat, mely minden kétséget kizár, és mindenre választ ad.

A cikkben ugyan úgy fogalmaznak, hogy ez a verzió "gyenge lábakon áll", mert "elég lett volna egy távirat", hogy Horthyt a háborúba belépésre bírja, ez azonban nem állja meg a helyét!

Horthy ugyanis nem óhajtott hadviselő félként belépni a háborúba, különösen, hogy a németek mindhárom magyar hadsereg bevetését kérték, amitől mereven elzárkózott (végül csak egy, a második magyar hadsereg került ki a frontra).

Elég Horthy és Hitler, illetve a megbízottaik tárgyalásaira, üzenetváltásaira utalni, hogy belássuk, Horthy – ki tudja, milyen megfontolásból, talán a hinta, talán felmérték, hogy a szovjet kolosszust kihívni őrültség – legszívesebben nem hadviselő pozícióban maradt volna.

Nem is Kassa bombázása "a szovjet részéről", csak a román hadba lépés győzte meg. (Nehogy már lemaradjunk!)

Tehát nem lett volna elég egy távirat! Akkor viszont mitől áll gyenge lábakon a feltételezés?

A németeknek fontos volt Magyarország hadba lépése, már a lengyel invázióból kimaradást se nézték jó szemmel.
Magyarország felvonulási terület is volt, a magyar haderőt pedig megszálló feladatokra kívánták felhasználni Ukrajnában, hogy mentesítse a Wehrmachtot hátországi jelenléte alól, és bevethető legyen a fronton.

Akkor tehát, mivel a véletlenszerűséget kizártuk, jön a tíz forintos kérdés: kinek az érdeke?

Lehet erre más választ adni, mint azt, hogy a németeknek!

És végül, ne feledjük! Ugyanazt művelték, mint Gleiwitznél!
Ott lengyel egyenruhába bújtatott német rabok intéztek támadást a kis német határváros rádióállomása ellen!

Mert hát, a lengyeleknek más gondjuk se volt, mint, hogy provokálják a németeket egy érdektelen, jelentéktelen célpont megtámadásával!

Másnap megindult a német acélhenger, és – mint az imént tisztáztuk – 1939. szeptember elsején kezdetét vette a második világháború!

Azt megértem, hogy szerecsenmosdató ál-történészek marhaságokkal tömik a publikum fejét! De, mások is?

Egy jó nevű intézetnél azért erre ügyelhetnének!

Szóval? Merre, hány méter?

Címkék: 

 

Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s