Pár hete lépett a nyilvánosság elé a közösségi oldal volt termékmenedzsere, aki több ezer oldalnyi, belső használatra szánt dokumentumot adott át újságíróknak.

Nehéz időszakot tudhat maga mögött a Facebook. Ez nemcsak a grandiózus leállás miatt van így, hanem azért is, mert Francis Haugen, a cég volt termékmenedzsere úgy döntött, kiszivárogtatja azokat a belső dokumentumokat, amelyek a közösségi oldal működéséről szólnak – írja 24.hu. 

Az ügy odáig futott, hogy a hatóságok is kíváncsiak lettek Haugen történetére. Nem is húzták a dolgot nagyon, a volt alkalmazott október 5-én már az amerikai törvényhozók előtt tett tanúvallomást egy meghallgatás során, melyen a fiatalkorúak online biztonsága volt fókuszban. 

A több ezer belsős dokumentumot elsőként a Wall Street Journal kezdte cikkekbe rendezni, a The Facebook Files projekt keretében. Ezekből kiderült, hogy a vállalat által üzemeltetett közösségi platform továbbra is tere lehet a gyűlöletbeszédnek és az álhíreknek, de egyes felhasználók még emberkereskedelemre is használhatják. Az óriási anyagból az is kiderült, érdemi lépésekre igazán mégsem szánt el magát a Mark Zuckerberg által tulajdonolt felület. 

A Facebook helyzetéből adódóan keveset tett a Trump-hívők felkelése ellen

Az amerikai választást törvénytelennek beállító, 350 ezer tagot számláló Stop the Steal (Állítsd meg a lopást) nevű Facebook csoport rendkívül gyorsan jött létre, tagjai közül sokan ott voltak, amikor a Capitoliumot rohamozta meg a tömeg. A csoportban közzétett posztok és hozzászólások irányában túl enyhe volt a moderáció, ami annak fényében is furcsa, hogy többször is erőszakra buzdítottak. 

A Facebook csak állt és nézte, hogy a QAnon hatalma egyre csak növekedik

Francis Haugen által bemutatott dokumentumokból jól látható, hogy a radikális QAnon mozgalom (melynek tagjai jelentősen kivették részüket a Kongresszus erőszakos elfoglalásában) terjedését a Facebook algoritmusa nemhogy akadályozta volna, hanem még elő is segítette. 

Engedték az arab gyűlöletkeltő tartalom terjedését

A Facebook 2020 végén ismerte fel, hogy az algoritmusa komoly problémát okoz: mindössze 40 százalékát sikerült azonosítani az arab gyűlöletkeltő tartalmaknak. Az Instagramon ráadásul még ennél is rosszabb volt a helyzet. 

Nem befolyásolták érdemben a muszlimellenes tartalmak terjedését Indiában

Indiában már szinte hagyománya van annak, hogy Facebookot kisebbségek elleni gyűlöletkeltésre használják. Amikor 2019 végén vallási tiltakozások lepték el a közösségi oldal legnagyobb piacának számító Indiát, az elsősorban a muszlimokat célzó „lázító tartalom” 300 százalékkal nőtt meg a felületén. (Startlap)