Az aeroszol légnemű közegből és a benne szétoszlatott, apró, szilárd részecskékből vagy folyadékcseppekből áll. Természetes úton is keletkezhet, például amikor por vagy homok kerül a levegőbe, vagy emberi tevékenység hatására is létrejöhet: ilyen az elégett üzemanyag okozta sűrű füst. Károsíthatja az ember egészségét és a mezőgazdasági termelékenységre is negatív hatással van.

Az üvegházhatású gázokkal ellentétben, amelyek gerjesztik a globális felmelegedést, mert felfogják a hőt a légkörben, az aeroszolrészecskék visszaverhetik a napfényt a világűrbe közvetve vagy a felhőkkel kölcsönhatásban.
"Ez azt jelenti, hogy a globális felmelegedés bizonyos hatásait az aeroszolszennyezés palástolja" - idézte az intézet közleménye Cseng Ji-hszüant, az Environmental Reseach Letters tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezetőszerzőjét.
2006 és 2017 közöt a kínai kormány nagyszabású erőfeszítéseket tett a levegő tisztaságára, csökkentve például az olyan aeroszolos szennyezők, mint a szálló port alkotó szulfát egészségkárosító kockázatait. Ezzel évente legalább félmillió emberéletet menthettek meg. Cseng és kollégái az amerikai intézetben, valamint a kínai Cinghua Egyetem kutatói azt vizsgálták meg, hogy az aeroszol csökkentése milyen hatással volt a globális klímára.

A légköri és óceáni rendszerekre már mintegy száz éve alkalmazott fejlett modellt használták, amely feltárta, hogy Kína légszennyezés-csökkentésre irányuló politikája nem csupán a kelet-ázsiai országban, hanem az egész északi féltekén mintegy 0,1 Celsius-fokos, üvegházhatású gázok előidézte felmelegedést okozott.

"A szállóporszennyezéssel kapcsolatos egészségi kockázatok nagyon súlyosak és a csökkentésükre irányuló erőfeszítés megkérdőjelezhetetlenül jó dolog. Azért is fontosak, hogy megértsük, a jelenlegi és jövőbeni erőfeszítések a levegő minőségének a javítására minként állítanak további kihívásokat a klímaváltozás elleni nemzetközi harcban" - hangoztatta Ken Caldeira a tanulmány társszerzője. (MTI)