h i r d e t é s

Megint bebizonyosodott: a nyugati gazdaságoknak hatalmas szükségük van a kelet-európai idénymunkásokra

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Megint bebizonyosodott: a nyugati gazdaságoknak hatalmas szükségük van a kelet-európai idénymunkásokra

2020. április 16. - 08:12

 

Egyelőre csak Németország nyitotta meg ismét a kapuit a kelet-európai munkavállalók előtt, de a spanyol eper a "földeken maradhat". - írja a penzcsinalok.transindex.ro.

Illusztráció: MTI Fotó: Mészáros János

Még április 2-án a német kormány feloldotta a koronavírus-járvány miatt márciusban elrendelt teljes tilalmat és a mezőgazdasági ágazat munkaerő-igényének nyomására, „szigorú szabályok mellett” mégiscsak engedélyezték több tízezer külföldi mezőgazdasági idénymunkás beutazását Németországba.

Románia április 4-én lazított az erre vonatkozó szabályokon, Marcel Vela belügyminiszter bejelentése szerint a hazatért és munkaszerződéssel rendelkező idénymunkások kizárólag légi úton, de újból elhagyhatták az országot.

Az április 9-én történt kolozsvári reptéri incidens során mintegy kétezer idénymunkás gyűlt össze, hogy visszatérjen Németországba az erre az időszakra jellemző, szezonális spárgaszedésre. Már aznap, csütörtökön 13 járat repült el Düsszeldorfba, Baden-Badenbe, Kölnbe, Berlinbe, továbbá pénteken hatot, szombaton hetet, vasárnap pedig hármat indítottak a kolozsvári repülőtérről, a közlekedési tárca felügyelete alatt.

A kolozsvári reptéren mintegy kétezer ember várta, hogy felszállhasson a Németországba induló repülőkre.

Végül aztán április 13-án lépett érvénybe a közlekedési minisztérium rendelete, amely konkrétan szabályozza a szezonmunkások szállítási procedúráját román repülőterekről más országokba. E szabályozás szerint a légiszállítónak a tervezett utaztatás előtt legkevesebb 48 órával egy kérvényt kell benyújtania a Román Polgári Repülési Szakhatóságnak (AACR), amelynek tartalmaznia kell a munkavállalók összes adatát (személyi adatok mellett minden más, munkaviszonyra vonatkozó adatsort is). A kérvény elemzését követően a teljes dokumentáció kézhezvételétől számított 24 órán belül a szakhatóság köteles kiadni az engedélyt.

Németország - de egész Nyugat-Európa - mezőgazdasága megsínyli a kelet-európai idénymunkások hiányát

A német gazdáknak egyes források szerint körülbelül 300 ezer munkásra van szükségük, hogy pótolják a helyi munkaerőhiányt a mezőgazdaságban. A német kormány márciusban még szigorúan tiltotta, hogy más országok állampolgárai átlépjenek az országhatáron, de mint ahogy már írtuk, április első napjaiban feloldotta ezt a korlátozást. A tavaszi spárga betakarításra május végéig körülbelül 100 ezer idénymunkásra van szükség, a járvány miatt azonban csak 20 ezren maradtak az országban – ők is eredetileg Lengyelországból, Romániából és Bulgáriából mentek ki. A Németországban dolgozó szezonmunkások az eredeti szabályok szerint 75 munkanapot dolgozhatnak, azonban engedélyeiket 115 napra hosszabbította a berlini kormány.

Mindezek mellett, a gazdák „reményeinek eleget téve” külön munkaközvetítő oldalt hoztak létre, ahol a munkaadók hirdetéseket tehettek közzé. Julia Klöckner mezőgazdasági miniszter szerint az oldalon hatalmas volt az érdeklődés, már az elején csaknem 16 ezer ember jelentkezett valamilyen mezőgazdasági területre dolgozni, köztük még futballisták is. Egy hét után már 40 ezren jelentkeztek idénymunkásnak, önkéntes alapon vagy fizetésért. A spárga betakarítást illetően azonban kijelentette, hogy ehhez a munkához kellő szakképzettség és fizikai erőnlét is szükséges.  

Ugyanúgy a belgáknál is számos intézkedést hoztak annak érdekében, hogy kétkezi munkásokat szerezzenek a gazdaságba.

A G4media.ro is idézi azt a belga cikket, amely arról ír, hogy náluk tíz idénymunkásból 9 szintén a fentebb említett kelet-európai országok egyikének állampolgára, és mivel a pandémia miatt ezek kormányai is az elszigetelődés mellett döntöttek, a Vallón tartományban (Belgium déli, francia nyelvű tartománya) például azonnali hatállyal 1000 munkásra lett szükség, a Flamand régióban (Belgium északi tartománya) pedig 7 ezer személy hiányáról beszélnek a hatóságok.

Ennek következtében pedig a kényszerszabadságra küldötteknek, a hallgatóknak és menekülteknek (akiknek a menedékkérési eljárása folyamatban van) biztosítanak mezőgazdasági munkákat.

A francia kormány becslései szerint körülbelül 200 ezer szezonmunkásra lenne szükségük, hogy az elkövetkezendő három hónapban sikeres legyen a gyümölcsök betakarítása és más mezőgazdasági munkák elvégzése. Spanyolországban már egyenesen arról beszélnek a gazdálkodók, hogy „az eper a földeken marad”. Az olasz gazdálkodók szövetségének becslései szerint az élelmiszerek egynegyedét szedik a külföldi idénymunkások, ezek közül a legtöbben romániaiak: körülbelül 100 ezren dolgoznak az olasz gazdaságokban.

Miért van ekkora helyi munkaerőhiány a nyugat-európai mezőgazdaságokban?

Az már említett belga cikk írója is felteszi a kérdést: vajon az ilyen típusú munkának nincs vonzereje az ottaniak számára, vagy sokkal inkább a gazdák pénzügyi érdeke, hogy külföldi vendégmunkásokat alkalmazzanak?

Belgium esetében például az átlagbér kicsivel több mint 9 euró/óra. Ez az összeg ugyanaz a belföldi és külföldi idénymunkások esetében, az „egyenlő munka, azonos fizetés” elv alapján, azonban jóval kevesebb kötelező társadalombiztosítási járulékot fizetnek a gazdák, ha például romániai idénymunkásokat alkalmaznak, mintsem belgákat.  Így kialakult egy olyan helyzet, miszerint a román munkásoknak is szükségük van a belgiumi munkára (a magasabb órabér miatt), azonban a belga gazdáknak is szükségük van a romániai olcsóbb munkaerőre.

Most, hogy a világjárvány lezárta a határokat, sokan sürgősségi intézkedéseket hoztak a nyugati országok, amelyekkel rövid távon megoldást tudnak adni a problémára (lásd az előbbi példák, mint hogy a vendéglátó-szektorban munka nélkül maradt alkalmazottakat fogják be idénymunkára). 

Hogyan lépett fel az EU ez ügyben? 

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula Von der Leyen arra sürgette a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé az idénymunkások számára az átlépést a határon, hogy lépjenek fel az egységes piac érdekében, és biztosítsák a kereskedelmi láncokat, valamint az élelmiszerellátást. Erre egyfajta külön útmutatást adtak ki még március 30-án.  Magyarország és Ausztria azonban egyelőre nem engedélyezi a román és bolgár idénymunkásoknak, hogy belépjenek az országba, ami több 10 ezer ember szárazföldön való átutazását jelentené.  

Mindenesetre biztosan szükség lesz egy európai „központi koordinációra”, amikor a járvány miatt meghozott szigorításokat feloldják és megnyílnak a határok, hogy biztosítsák a munkaerő szabad áramlását.

penzcsinalok.transindex.ro


 

Kommentek

h i r d e t é s